7. Kortárs Drámafesztivál

A 7. Kortárs Drámafesztivál lezárultával a szervezõk számot vetettek azzal, mennyiben tudták teljesíteni eredeti céljaikat és
vállalásaikat, mennyire sikerült megszólítaniuk a szakmát és a
kortárs színház iránt érdeklõdõ közönséget; egyszerûen
fogalmazva: mennyire volt sikeres a fesztivál. (Ön)értékelõ összegzésükben projektvezetõik beszámolóira, a
jegyeladási statisztikákra és a hazai kritikai visszhangra támaszkodva
adnak tájékoztatást a fesztivál részprogramjairól.

Progresszív társulatok, idehaza még ismeretlen színházi utak bemutatása - ezt a vezérelvet követte a KDF vendégország-programja, s már a szándék magában foglalta a kockázatot: a kísérleti (jellegű) előadások majdnem minden esetben megosztják a közönséget, a kritikát egyaránt. Szlovén színházi programunk célja az volt, hogy termékeny tapasztalatcserét és vitákat generáljunk, s a különösen erős szlovén alternatív szcénát mutassuk be idehaza.
Szakmai tekintetben fontosnak érezzük, hogy az élő performanszkultúra egy lehetséges modelljét tudtuk szemléltetni. Sarkítás nélkül jelenthető ki, hogy a közönségtől az idehaza megszokotthoz képest egészen különböző magatartásformákat elváró produkciók sikert arattak a magyar nézők körében: a kezdeti idegenkedést, távolságtartást a nyitottság, az alkotókkal való együttműködés váltotta fel. Ez az Expensive Darlings című előadás esetében a szakmabeliek és a közönség közötti heves vitában nyilvánult meg. A Via Negativa fogadtatása minden várakozásunkat felülmúlta, s a közönség aktivitása az együttes számára is komoly élményt jelentett.

Hosszútávon is hasznos tanulságokkal szolgálhat a fesztivál szlovén programblokkját lezáró szimpózium, melynek keretében Alja Predan és Barbara Orel - mindketten az intézményes színházi struktúra képviselői, de mindketten határátlépők: erős szálakkal kapcsolónak az alternatív szcénához is - a résztvevő érdeklődők válaszolva adtak átfogó képet a szlovén színház struktúrájáról, jelenlegi helyzetéről. A szlovén színház új impulzusokra nyitott, a társadalmi és művészetet érintő problémákra nyíltan reflektál, kérdésfelvetései egyszerűen artikuláltak, kifinomult alternatív intézményi rendszerrel bír - mondták el a szakértők.

A vendégország-program első alkalommal nyitott a társművészetek felé: a szlovén filmklub keretében az ígéretes jövő előtt álló szlovén filmművészet öt reprezentatív alkotása volt látható a KINO-ban. E bővítés azért tűnt különösen indokoltnak, mert a kortárs szlovén színház és film között tematikai szempontból jelentős párhuzamok, alkotói szempontból pedig nagy átfedések tapasztalhatók.

• Nemzetközi program
Projektfelelősök: Erdődi Katalin és Vágó Marianna
Meghívott előadások: Dave St-Pierre Társulata: Egy kis gyöngédséget a francba is! (Kanada); Fundacja Przyjaciół Sztuk - Aurea Porta: Valami multimédiás izé (Lengyelország)

A kanadai Dave St-Pierre Társulata a Szociológia és más kortárs utópiák című trilógia második részével érkezett Budapestre, s az előadás a tavalyihoz hasonló visszás fogadtatásra talált. Számosan (nézők, kritikusok) a KDF csúcspontjának, számosan (elsősorban kritikusok) a KDF mélypontjának találták a produkciót, közömbös azonban senki sem maradt iránta: számunkra ez feltétlenül az előadás erejét jelzi. A fentiek fényében okvetlenül hasznosnak tetszik azonban, hogy párbeszéd alakuljon ki arról, vajon miért - milyen szakmai érvek mentén - értelmezhető ugyanaz a produkció giccsként és megrendítő, kivételesen formátumos előadásként.

A lengyel Fundacja Przyjaciół Sztuk - Aurea Porta produkciója előzetesen a fesztivál egyik legfontosabb előadásának tűnt, leginkább az előadás szövegének alapjául szolgáló dráma szerzője, Boguslaw Schaeffer miatt. Az előadás kuriozitását erősítette az idehaza teljességgel ismeretlen instrumentális színházi forma, amely a zenére a szöveggel egyenrangú eszközként tekint a színházban. A különleges schaefferi szövegfelépítés rendszerint jócskán hagy üres, kitöltendő helyeket a színész és a közönség számára egyaránt, s ezek elsősorban befogadói részről - talán nyelvi problémák miatt is - nem mindig töltődtek meg tartalommal. A produkció ugyanakkor olyan színházi nyelvet mutatott meg, amely Magyarországon mindeddig soha nem volt látható, jelentősége éppen ezért elvitathatatlan.

• Magyar program, ajánlóprogram
Projektfelelősök: Gáspár Magdolna és Sors Vera
Meghívott előadások: Természetes Vészek Kollektíva: Halál-tours; ForteDanse: Kalevala; Kosztolányi Dezső Színház - Urbán András Társulata: Urbi et orbi; TÁP Színház: Kurátorok; Szputnyik Hajózási Társaság Modern Színház- és Viselkedéskutató Intézet-Labor: Bérháztörténetek

A 7. KDF magyar programjának két pólusa a következő volt: nemzetközi vendégeinknek - az ajánlóprogramban szereplő tizenöt előadással együtt - a lehető legkurrensebb választékot kínálni a hazai színházi produktumok közül; s magyar közönségünket új bemutatókkal megörvendezteti, egyúttal progresszív szellemű és kísérletező társulatok előadásainak létrejöttét és promócióját segíteni. Utóbbi célunk megvalósítása érdekében a fesztivál története során először vállalt szerepet a produkciós oldalban, a TÁP és a Szputnyik új bemutatójának létrehozásában. Annál is inkább fontosnak tartottuk segíteni e produkciók létrejöttét, mert mindketten az előadás alapjául szolgáló szöveg új útjait kutatják. Természetesen ebben is komoly kockázat rejlik, hiszen senki sem szavatolhat egy-egy majdani előadás magas nívójáért. A két premieren zsúfoltház árulkodott a közönség érdeklődéséről, még ha a kritikai fogadtatás nem is bizonyult egyöntetűen pozitívnak.

• Visitors’ Programme
Projektfelelős: Bakk Ágnes
Résztvevők: Anna Herbut (a Didaskalia című  színházi folyóirat szerkesztője, Krakkó, Lengyelország); Alja Predan (a Cankarjev Dom színházi munkatársa, a 38. Teden Slovenske Drame kurátora, Ljubljana, Szlovénia); Ian Herbert (a Színikritikusok Nemzetközi Egyesületének tiszteletbeli elnöke, a Theatre Record folyóirat alapító szerkesztője, London, Anglia); Dedi Baron (rendező, a Habimah Színház munkatársa, Tel-Aviv, Izrael); Irene Moundraki, (színikritikus, a Nemzeti Színház dramaturgja, Athén, Görögország); Oxana Yakimenko (műfordító, egyetemi tanár, Szentpétervár, Oroszország); Vecsey Katalin (a Bates College tanára, Lewiston, Maine, Amerikai Egyesült Államok); Gordana Vnuk (a Színművészeti Egyetem tanára, az EUROKAZ fesztivál igazgatója, Zágráb, Horvátország); Kamila Cerna (a Divadlo fesztivál művészeti vezetője, Prága, Csehország)

A Visitors’ Programme - melynek kertében neves fesztiváligazgatókat, színikritikusokat, dramaturgokat hívunk Budapestre Európából és a tengerentúlról, és programokat szervezünk számukra, hogy a kortárs magyar színház legújabb alkotásaira felfigyelhessenek - az idén (tudományos programjainkkal együtt) több mint ötven külföldi szakembert mozgatott meg. Látogatásuk eredménye - kritikák, tanulmányok, magyar társulatok külföldi meghívásai - természetesen később lesz mérhető, s erről folyamatosan tájékoztatunk. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján joggal remélhetjük, hogy lesz miről.

Kortárs Drámafesztivál Budapest