Ibsen Nóráját és Günter Grass Bádogdobját mutatja be a budapesti Katona

Miről szólhat a Nóra ma? Mennyire lesz mozgásszínház a Bádogdob Hegymegi Máté rendezésében? Székely Kriszta és Elek Ferenc mesélt az előadásokról.

A nagyszínpadon Ibsen klasszikusa, a Nóra látható, Ónodi Eszter főszereplésével, az előadás alcíme: Karácsony Helmeréknél. „Minden házasságban előbb-utóbb eljön az a pont, amikor a dolgok a legrosszabbra fordulhatnak. Ami ezután következik, az vagy a túlélés vagy ez elválás játszmája. A Nóra befejezése 1879-ben hatalmas botrányt robbantott ki: egy nő elhagyja a férjét és a gyerekeit. 2016-ra új, alapvető kérdések fogalmazódtak meg a házasság és a család intézményével kapcsolatban. Lehetséges-e két ember tartós együttélése megalkuvás és elnyomás nélkül? Működnek-e hosszútávon egy házasság leosztott szerepei? Meddig tart a szövetség és hol kezdődik az árulás?” – olvasható a produkció színlapján. Az előadás rendezője Székely Kriszta, a premier december 21-én lesz.

            Székely Kriszta (forrás: Fidelio)

A Nóra első bemutatója óta 140 év telt el, a társadalmi családmodell sok változáson ment keresztül, a nők helyzete jelentősen eltér, hiszen ma egy nőnek a családon kívül is lehet önálló egzisztenciája, hivatása. Ezzel kapcsolatban Székely Kriszta elmondta, hogy „azóta valóban sokat változott a nők helyzete a nyugati világban, vagy talán inkább úgy fogalmaznék, hogy több lehetőségünk van, mint korábban. A dolog nagyon összetett és bonyolult téma. Azzal, hogy valami jogi értelemben változik, nem biztos, hogy azonnali társadalmi igazodást is vonz maga után. Hirtelen rakétaszerűen elindít valami, ami után az emberi tényezők, berögzülések csak vánszorognak. Ez nem csak a nők helyzetével kapcsolatban van így, hanem sok minden mással is. Ez a Nóra előadás inkább onnan indul ki, hogy mi az ami még mindig nem változott, pedig változhatott volna”.

Arra is rákérdeztünk, nem tart-e attól, hogy női sorsokkal és élethelyzetekkel foglalkozó munkái miatt „női rendezőként skatulyázhatják be. „Ascher Tamás egymásután rendezte meg a Woyczeket a Pinokkiót és a Peer Gynt-öt és nem kellett elgondolkoznia azon, hogy esetlegesen beskatulyázza magát „férfi rendezőként”. (nevet) Én sem gondolkodom ezen. Tavalyelőtt végeztem az egyetemen és vannak témák amik nagyon foglalkoztatnak. Azt hiszem vannak mániáim. Az elmúlt években első helyen szerepel a nők helyzete a világban, de talán azért is mert a sajátomat is keresgélem még” – válaszolta a rendező.

Ibsen drámájáról elmondta, hogy nemcsak Nóra sorsa foglalkoztatja. “A darabban sok olyan téma van ami elgondolkodtatott a női főszereplő sorsán túl is. Egy házasság hullik szét a szemünk láttára. Ma már ez a dolog mindenkit érint, mindenkinek van ezzel kapcsolatban valamilyen személyes élménye. Hasonlóan aktuális témája a darabnak a magány, a darabban feltűnő alakok nagyon magányosak, azt hiszem ez az élmény is ismerős mindannyiunknak. Mondhatnám a pénzt is mint jelenséget. Hogy mennyire formálja jellemünket az, hogy mennyi pénz fölött rendelkezünk. Rengeteg olyan témát vet fel Ibsen a nők helyzetén túl ami elgondolkodtatott.”

Egy nappal később a Kamrában Günter Grass A bádogdob című regényéből készült színpadi adaptációt láthatják a nézők először. A regényt Mikó Csaba alkalmazta színpadra.

Elek Ferenc a Bádogdob olvasópróbáján (fotó: Horváth Judit)

„A hároméves Oskar úgy dönt, hogy nem akar felnőni, nem illeszkedik be a felnőttek világába. Miközben belül fejlődik, érik tovább, a teste megmarad gyereknek. Ez a különös fiú egy szabad városba születik, Lengyelország és Németország határán a ’20-as években, egy német apa és egy kasub (lengyel etnikumú) anya gyermekeként. Minden adott lenne egy kockázatnélküli polgári élethez, de ő a családi fűszerüzlet helyett a dobolást választja. Ez a lázadás és az önkifejezés egyetlen formája számára. A szétvert bádogdobok halmai mögül felsejlenek a náci gyűlések, az egyre feszülő ellentét a lengyelek és a németek között, a kristályéjszaka, Lengyelország lerohanása és mindaz, ami ezt követte. Oskar kívülállása, passzivitása áldozatokat követel, de látszólagos gyermeksége miatt nem lehet őt elítélni. Meddig lehet észrevétlennek, gyereknek maradni? Vagy eljön az a pillanat, amikor elkerülhetetlenül felelősséget kell vállalnunk a tetteinkért és fel kell nőnünk?”

Az előadásban - többek között - Elek Ferenc, Takátsy Péter és Szirtes Ági látható, rendezője Hegymegi Máté, akit a nézők színészként az Ahogy tetszikben láthatnak.

A felnőtt Oskart alakító Elek Ferenc a 7óra7-nek elmesélte, milyen kiváncsian várta a Hegymegi Mátéval való közös munkát egy mozgásszínházi előadásban, de végül kicsit másképpen alakultak a dolgok: “Mind azt hittük, hogy lesz majd 20 oldal szöveg, a többit pedig mozogjuk. De rögtön mondta Hegymegi Máté, hogy nem, ez nem olyan. Szövegre épülő, prózai előadás, bár ötletes mozgások lesznek benne. Külön örülök annak, hogy a komolyabb hangjaimra kíváncsi a rendező, úgy dolgoztat, hogy karcosabb, tárgyilagosabb legyek. Mindig jó, ha egy színésztől mást akarnak, mint amit megszoktak tőle. Remek kis meló ez. Hegymegi Máté tudja, mit akar, ugyanakkor bízik bennünk – ez a lehető legjobb verzió”.

(Forrás: Katona József Színház, 7óra7, szinhaz.hu)