Rómeó és Júlia-történet NDK-hangulatban

Rusznyák Gábor kamaraszínházi előadásban állítja színre Schiller Ármány és szerelem című darabját a kecskeméti Katona József Színházban.

Ferdinánd és Lujza, az arisztokrata fiatalember és a polgárlány tiltott szerelmének tizennyolcadik századi története kelet-európai puha diktatúrát idéző környezetben kerül bemutatásra a kecskeméti Katona József Színházban. A német drámairodalom legnépszerűbb darabját 1795-ben Kecskemét szülötte, Kelemen László társulata szólaltatta meg magyarul, és most a róla elnevezett Kamaraszínházban kerül bemutatásra.

Ármány és szerelem (fotók: Walter Péter)

Rusznyák Gábor arról beszél, hogy Schiller művét többrétegű drámának tartja, mely emiatt időtálló is egyben. Számára nem a címben szereplő szerelem vagy ármány a legfontosabb, hanem az érintette meg, ahogyan a szülők az általuk gondolt legjobbat akarják a gyermekeiknek, s a végén mégis ott állnak két hulla fölött. Emellett érdekelte a forma is, annak a rendszernek a kialakítása, amelyben ez a költői mű meg tud szólalni.

A rendező szerint Schiller a ma emberét is meg tudja szólítani, mert „a szerelem, a szülői kötelék, a politikum, a hatalom s az azzal való visszaélés stb. mind-mind olyan témák, amelyek a tegnap emberét épp úgy megérintették, mint ahogyan a jövő emberét is meg fogják. A történelmi térben alakulnak, változnak, deformálódnak ezek a fogalmak, a szavak jelentése, súlya, mint ahogyan a vélt vagy valós értékek is, de tulajdonképpen az élet ugyanazokon a stációkon, kérdéseken, feladványokon vezeti végig az embert, emberöltőről emberöltőre”.

Zayzon Zsolt, aki az előadásban Wurm karakterét játssza, elmesélte, hogy Rusznyák Gábor szándéka szerint az előadás a ’80-as évek NDK-jának hangulatát idézi meg. A rendező számára fontos szempont volt, hogy kimozdítsák a történetet a rizsporos parókák világából: „Ha a néző meglát az egyik szereplő kezében egy olyan kávéfőzőt, mint amilyen gyerekkorában otthon volt, akkor sokkal könnyebben kapcsolódik a történethez, mintha ugyanazok az eseményeket egy olyan világban látja lejátszódni, amihez, úgy érzi, hogy semmi köze. Régmúlt korszakok történeteit hajlamosak vagyunk előkelő idegenként szemlélni, amihez – ha nem akarjuk – nincs semmi közünk. És elég gyakran adódik úgy, hogy nem akarjuk”.

Ármány és szerelem 

Saját karakterével kapcsolatban azt mondja, hogy mivel a neve férget jelent, Schiller sem leplezte véleményét. Zayzon szerint Wurm attól válik negatív figurává, hogy célja elérése érdekében nem válogat az eszközökben. Odaígértek neki egy lányt, akiről kiderül, hogy a kancellár fia udvarol neki, ami eleve vesztes pozíció. „Tehát ő, aki ráadásul komoly kihívásokkal küzd külső megjelenését illetően, szerelmes egy olyan nőbe, aki nyilvánvalóan nem lesz az övé. Igazságtalanság éri, és ezt nem tudja elfogadni, még akkor sem, ha pontosan látja, hogy ebből már akkor sem lehetne jó házasság, ha a rivális eltűnne a színről” – meséli a kecskeméti Katona József Színház művésze.

Az előadásban Lujzát Märcz Fruzsina, Ferdinándot Adorjáni Bálint alakítja. Mellettük – a főbb szerepekben – Csapó Virág, Bognár Gyöngyvér, Kocsis Pál, Zayzon Zsolt és Dunai Tamás lép fel.

A produkció díszletét Khell Zsolt, a jelmezeket Tihanyi Ildi tervezte.

Az Ármány és szerelem bemutatójára február 24-én kerül sor a kecskeméti Katona József Színház Kamaraszínházában. Ezt követően február 26-án, március 1-én, 2-án, 5-én, 18-án és 22-én láthatják az érdeklődők.

(Forrás: Kecskeméti Katona József Színház, színház.hu)