Dosztojevszkij kisregényét Fekete Ádám írta és Fehér Balázs Benő állítja színpadra a Nagymező utcában.
Fehér Balázs Benő színész szakon végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2014-ben. Már egyetemi évei alatt bemutatkozott rendezőként is, nevéhez fűződik többek között a minimum figyelemreméltó Tajtékos napok a Színműn és a Bűn és bűnhődés egyetlen nézőre kalibrált előadása a Jurányiban. Később rendezett az Átrium Film-Színházban (Sirály), a budapesti Katonában (Emilia Galotti) és az Orlai Produkciós Iroda A fura című előadása is az ő munkája. A Radnóti Színház közönsége is találkozhatott már vele, színészként szerepelt a Lear királyban.
Józsa Bettina és Vilmányi Benett (fotók: Walton Eszter)
Fekete Ádám szintén a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett, dramaturgként. Az egyik legtöbbet foglalkoztatott dramaturg, a TÁP Színház alapembereként dolgozott már több független előadásban, valamint budapesti (közöttük az Örkény Színházzal, a Vígszínházzal és a Katonával), illetve vidéki kőszínházi produkcióban is. Fehér Balázs Benővel nem most találkoznak először, közös munkájuk volt már a Tajtékos napok is, azóta pedig a Sirályt, az Emilia Galottit és A furát jegyzik együtt.
A Radnóti Színház új előadásában a főszerepet Vilmányi Benett, színműs hallgató játssza, akinek a partnerei többek között Sodró Eliza, Schneider Zoltán, Csomós Mari, Rusznák Ándrás és Molnár Áron lesznek. Fekete Ádám mellett dramaturgként egykori egyetemi osztálytársa, Kelemen Kristóf vesz részt az alkotómunkában, a díszlet és a jelmezek Izsák Lili munkái.
Józsa Bettina és Schneider Zoltán
Dosztojevszkij kisregénye egy fiktív német fürdővárosban, Roulettenburgban játszódik, ahol virágzik a kaszinói élet. Az idetévedő alakok felteszik akár minden vagyonukat, és abban reménykednek, hogy ha nyernek, önmagukat is megválthatják. Bizonytalan egzisztenciájú és kiszolgáltatott emberek tűnnek fel, akik egyik pillanatban még gazdagok és előkelő körökben mozognak, a másik pillanatban pedig kitessékelik őket a teremből.
A történet főhőse Alekszej, a fiatal tanító, aki ambivalens szerelmi viszonyba keveredik Polinával, és hogy pénzt szerezzen a lánynak, szerencsejátékba kezd. A tanító idővel egyre gyakoribb vendége lesz a kaszinónak, ahol a vakszerencse tesztelésének a megszállottjává válik. Mindent akar és azonnal, telhetetlenül, de végül elveszti a kontrollt a játék felett.
Dosztojevszkij 1866-ban, a Bűn és bűnhődés megjelenése után írta A játékos című kisregényét. Akkoriban folyamatos anyagi gondokkal küzdött, állandó látogatója volt a rulettasztaloknak, és megismerte már a nyerés gyönyörét és a vesztés kínját. A játékost is elsődlegesen a pénzszerzés céljából írta: Sztellovszkij, egy uzsorás kiadó megrendelésére huszonöt nap alatt kellett papírra vetnie. Egy barátja tanácsára gépírónő segítségét kérte, akivel a munka során egymásba szerettek, és a huszonnégy évvel idősebb Dosztojevszkij megkérte a fiatal lány, Anna Grigorjevna kezét. A feleség később ügyesen egyengette az író pénzügyeit, bár évekig tartott, mire kirángatta férjét a szerencsejáték-függőségből.
A jelenkori társadalomban a függőségek és szenvedélybetegségek jelenléte az egyik legkomplexebb probléma. Tárgyuk többféle lehet, beszélhetünk szexfüggőségről, internetfüggőségről, alkohol-, drog- vagy nikotinfüggésről, evési zavarokról, túlzott munkamániáról, párkapcsolati függésről, kényszeres vásárlásról, és nem utolsósorban a játékszenvedélyről. Ezek hátterében szorongások állnak, depresszió, családi gondok, önértékelési zavarok, olyan kielégítetlen vágyak, amelyek a függőség tárgyában nyernek feloldozást. A megoldás általában a szembenézéssel és a másokkal való megosztással kezdődik.
A játékos alapján számos filmadaptáció készült, többek között Makk Károly is feldolgozta, Szergej Prokofjev pedig operát írt belőle. Magyarországon 1985-ben játszotta a budapesti Katona József Színház Forgách András átiratában. Ezt a színpadra ritkán alkalmazott regényt a Radnóti Színház számára egy fiatal alkotópáros adaptálja: Fekete Ádám írja a szövegkönyvet, az előadást pedig Fehér Balázs Benő rendezi.
„A Dosztojevszkijjel való foglalkozás különös érzékenységgel ruházza fel az embert. Ő minden szereplőjét szereti, és a maguk összetettségében és bonyolultságában ábrázolja őket, mintha arra hívná fel a figyelmet, hogy mielőtt elítélsz valakit, próbálj meg a mélyére nézni. Nincsenek gonoszok és jók. Szerelmesek vannak – emberbe, pénzbe, adrenalinba, magába a szerelembe. A játékos szereplői mindent megtesznek azért, hogy a fenti felsorolásból magukénak tudják a legtöbbet“ – mondta az előadás kapcsán Fehér Balázs Benő.
Az előadás bemutatója május 7-én este 7 órai kezdettel lesz a Radnóti Színházban. Ezt követően május 16-án és 28-án, valamint június 6-án és 7-én látható, szintén este 7 órától.
(Forrás: Radnóti Színház, szinhaz.hu)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.