Mit érdemes megnézni a vidéki kőszínházakban?

A vidéki színházak őszi-téli bemutatóiból szemezgettünk, szigorúan szubjektív alapon.

Csiky Gergely Színház, Kaposvár / Cabaret / koreográfus-rendező: Bozsik Yvette

A Cabaret az Cabaret. Mindig benne van egy zsigerig ható musical előadás lehetősége. Noha Bozsik Yvette az utóbbi években kevésbé izgalmas, mint inkább látványos koreográfiákkal jelentkezik, alkotói talentumában mindig benne van egy nagy dobás. Talán ez lesz az.

        Illusztráció

„1931. Berlin, Kit Kat Klub. Odakint már a nácik dáridóznak, idebenn, a klubban folyamatos a „kabaré”: örök éjszaka és szabadság, szerelem és ártatlan bujaság... Itt találkozik a magányos, fiatal iró és a Nő, az igazi” – olvasható a színlapon.

A főbb szerepekben: Mikecz Estilla, Mohácsi Norbert, Vati Tamás m.v., Nyári Szilvia és Kovács Zsolt. A musical bemutatója december 15-én lesz a Csky Gergely Színházban.

Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg / Székely János: Caligula helytartója / rendező: Sztarenki Pál

Székely János darabja a hatalom és a szabadság kérdéseit kutatja, illetve tesz egy ajánlatot, hogy mi magunk kutathassuk. A történet Kr. u. 39-41. között játszódik Júdeában. Petroniusnak, Caligula császár helytartójának parancsot kell végrehajtania: be kell vinnie a császár szobrát a jeruzsálemi templomba. A zsidó nép számára elképzelhetetlen, hogy a szobor bekerüljön a templomba. És nemcsak elképzelhetetlen, hanem lehetetlen, mert, ha mégis megteszik, a templom megszűnik számukra templomnak lenni, hiszen az Úr akkor onnét kiköltözik, eltávozik, mihelyt belépnek a szoborral. Hogy tud Petronius egyszerre hűséges lenni császárához és lojális az alattvalókhoz? – áll a színlapon.

                                               Sztarenki Pál

Székely János erdélyi költő, író e lehetetlen helyzetbe helyezi a főhősét. Drámájában azt vizsgálja, hogyan működik az ember embersége, akár a hatalmat gyakorolja, akár ki van szolgáltatva a hatalomnak. Azt kérdezi, hogy meddig terjed a szabadságunk? Egyáltalán létezik-e szabadság? Áruló-e az, aki az emberséget választva szembeszáll a hatalommal? – folytatódik a felvezető szöveg. A Caligula helytartóját 2018. január 12-én mutatják be a Hevesi Sándor Színház nagyszínpadán.     

Jászai Mari Színház, Tatabánya / A mi osztályunk / rendező: Guelmino Sándor

Tadeusz Słobodzianek drámája a múlttal való szembenézés és az érte vállalt felelősség egyik legkényelmetlenebb darabja. A történet Lengyelországban zajlik, de mivel nagyvonalakban a közép-kelet-európai országok ugyanazt a pályát futották be a második világháború előtt, alatt és utána, ha úgy akarjuk, számunkra is megadja a szembenézés lehetőségét.

A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul – olvasható a színlapon.

                                    Guelmino Sándor

A tatabányai előadást Guelmino Sándor állítja színpadra, szereplői: Danis Lídia, Bakonyi Csilla, Egri Márta, Mikola Gergő, Dévai Balázs, Crespo Rodrigo, Király Attila, Jegercsik Csaba, Megyeri Zoltán és Kardos Róbert. Az előadást október 6-án, este 7 órakor mutatják be a tatabányai Jászai Mari Színház Kamaraszínházában.

Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza / Leenane szépe / rendező: Göttinger Pál

Martin McDonagh lelakott ír vidéki környezetben játszódó darabjai úgy tűnik, éppen olyan jól rezonálunk Magyarországon, mint amennyire jól fogadják az író hazájában, Angliában. Nincsen olyan évad, amelyikben a szerző egy-két drámája ne kerülne műsorra színházaink valamelyikében. Göttinger Pál rendezése már csak társulatépítés és karbantartás szempontjából is izgalmas, hiszen jó alkalom ez a közös munkára a nemrégen főrendezőként Nyíregyházára került rendező és a társulat számára. Nem beszélve arról, hogy Göttinger Pál legtöbbször meglepi valamivel a nézőit, és ezek általában jól emészthető, szellemes meglepetések.

Göttinger Pál

A Leenane szépe egy kegyetlen, erős akaratú anya és az ő megzavarodott, de nem kevésbé kegyetlen és erős akaratú lányának hátborzongató, véres és mégis kacagtató története, akik az világ végén, a falutól és a világtól is elzárva magukra maradnak egy kis házban. Nem fiatalok már, így hát nagyon veszedelmes dolog arról álmodozniuk, hogy az életük még változhat, pláne jobbra fordulhat – olvasható a színlapon.

Vörösmarty Színház, Székesfehérvár / A Pál utcai fiúk / rendező: Keszég László

Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián musical adaptációja nagyot szólt a Vígszínházban. Legnagyobb erénye szerintem mégis Horváth Csaba mozgáskoreográfiája volt, már csak ezért is érdekes lehet, hogy most Gergye Krisztián milyen koreográfiával tölti fel az előadást. 

                   Keszég László

Grund, gittegylet, einstand – ki ne ismerné ezeket a fogalmakat? Ki ne tudná, ki az a NEMECSEK ERNŐ – így, csupa nagybetűvel! A Pál utcai fiúk a sajátunk, egy olyan érzékeny történet, melynek zenés változata tartalmas kikapcsolódást ígér az egész családnak, hiszen a fiatalokat és a felnőtteket is egyaránt megszólítja és magával ragadja – áll a színház ajánlásában. Az előadást szeptember 16-án mutatja be a Vörösmarty Színház.

Weöres Sándor Színház, Szombathely / Szép Ernő: Vőlegény / rendező: Mohácsi János

Nem először, és vélhetően nem is utoljára írnak át és rendeznek darabot Szombathelyen a Mohácsi fivérek. Legutóbb Tóth Ede A falu rossza című művét írták és olvasták át a mai napokra, és az olvasatuk a POSZT versenyprogramjába is bekerült. Mohácsi István és Mohácsi János összetéveszthetetlen hangvételű előadásai körbejárják a budapesti és a vidéki teátrumokat, ugyanarra az alapműre (pl. Mágnás Miska, Istenítélet) akár többször is ráfordulva. Nem mindig sülnek el jól ezek az átdolgozások, sem a bennük lévő humorpatronok, de gyakran egészen mellbevágó előadások születnek a két fivér közös munkájából.

Mohácsi János

Szép Ernő komédiája az 1910-es évek Budapestjét tárja elénk. Ebben a világban mindenki jobb életre, azaz több pénzre vágyik. Így aztán a szereplők minden napja azzal telik, hogy a tisztesség és a szélhámosság határán egyensúlyoznak. Fox Rudi csak a hozomány miatt akarja feleségül venni Kornéliát. A lány apja a pénzért hazudik, húga pedig pénzért gépel. Kornélia az egyetlen, akit nem érdekel a pénz: ő igazi, őszinte szerelemre és boldog házasságra vágyik. De mivel ezt nem kapja meg Ruditól, mégis egy gazdag férfi karjába menekül – olvasható a színlapon.

Az előadás elsőként szeptember 29-én, este 7 órai kezdettel látható a Weöres Sándor Színház nagytermében.

Török Ákos

Kapcsolódó cikkek

Mit érdemes megnézni a budapesti művészszínházakban?
Mit érdemes megnézni a nemzeti színházakban?