Kasimir és Karoline
Az egri Stúdiószínházi Fesztiválon
2009. március 30. hétfő, 13:34Az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezik meg a Magyar Stúdiószínházak Fesztiválját, immár 20. alkalommal. A Magyar Stúdiószínházi Fesztivál, mint hiánypótló kezdeményezés 1986-ban indult Gödöllőről. Pár éve Eger ad otthont a rendezvénysorozatnak. A fesztiválra a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Kasimir és Karoline című előadása is meghívást kapott. A darabot 2009. március 31-én 19h-tól tekinthetik meg az érdeklődők.
ÖDÖN VON HORVÁTH: KASIMIR ÉS KAROLINE
Fordította: Gáli József
KAROLINE , SZÉLES ZITA
SCHÜRZINGER , HORVÁTH SEBESTYÉN SÁNDORN
SZEMES FRANZ , OLT TAMÁS
RAUCH , DENGYEL IVÁN
SPEER , TÓTH KÁROLY
ELLI , LOSONCZI KATALIN
MARIA , JENEI JUDIT
TULAJ , PETNEHÁZY ATTILA
ÁLLOMÁNY , KOVÁCS PÉTER
GERLE ANDREA
BALOGH GÁBOR
KAMENICZKY LÁSZLÓ
KERTÉSZ ZSOLT
KOVÁCS PÉTER
ORVOS , PÁSZTOR PÁL
KÖZMUNKÁS , KOBLICSKA KÁLMÁN
FELSZOLGÁLÓNŐ , SZALMA NOÉMI
Továbbá
BAJUSZ EMŐKE, CSONTOS NOÉMI, HARSÁNYI ZOLTÁN, HEGYMEGI MÁTÉ, MAJOROS ANGÉLA, MARCSINÁK ANIKÓ, SOMOGYI NIKOLETT, VÁMOSI GERGELY, VÁMOSI JUDIT, VÁMOSI MÁTÉ
Dramaturg: FARAGÓ ZSUZSA
Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA
Rendező: FORGÁCS PÉTER
„Milyen ország ez?"
Gondolkodtató kísérlet a Krúdy Kamaraszínpadon
Meghökkentő, durva, mulatságos, szókimondó, zavarba ejtő előadás. A Kasimir és Karoline úgy használja fel a csaknem nyolc évtizeddel ezelőtt keletkezett szöveget, hogy alapszituációját megtartva aktuális jelentéssel ruházza fel. A máról szól; látlelete komor, üzenete ironikus. Gondolkodásra késztet.
A nyíregyházi bemutató (rendező: Forgács Péter, dramaturg: Faragó Zsuzsa) Horvath darabját nyersanyagként kezeli. Megtartja a mű eredeti szituációját és történéseit, de amellett, hogy Forgács egyik korábbi rendezésének, Wedekind Lulujának részletét beemeli a játékba, a dialógusokat olykor az obszcenitásig durvítja. (A színpadi trágárságnak kétségtelenül lehet funkciója, jelen esetben azonban az öncélúság veszélyével jár, még akkor is, ha az ábrázolandó világhoz tartozik.)
A kényelmetlen kérdésekkel szembesítő premier annyiban követi Horvath technikáját, hogy meglehetősen sokféle zenei (és kulturálius) anyagot mozgósít; így aztán a valódi posztmodern látomásban a heavy metal és a rap mellett Karády Katalin, Som Lajos, Vámosi János és József Attila is helyet kap. A befogadást nehezíti az eredeti történetre rámintázódó, mai keserveinket, hazugságainkat, szorongásainkat, mindennapi rettegéseinket és csalódásainkat egyszerre kimondani akaró teljességigény: az erőteljes aktualizálás (s ennek egyben ironikus megkérdőjelezése) olykor az előadás tehertételének látszik.
A maivá tett Kasimir és Karoline (amelyre megfontolandó lenne a korhatár jelzés kitétele) kegyetlen, érzelemmentes, olcsó erotikával vigasztalódó karneváli világot mutat. A „jelenlegi gazdasági helyzetben" azt állítja: a munkanélküliek ugyanolyan nyomorult lélekkel tengetik reménytelen életüket, mint a gazdagok. A jóság-gonoszság kérdésein naivan morfondírozó Erna mondja: „mi egy ember egy csillaghoz képest?" A szerelem és az erkölcsök szétzüllésének idejét láttató mű (az adott társadalmi diagnózis mellett kétellyel fogadható, didaktikus módon) Émile Coué önszuggeszciós életelvét kínálja: „Napról napra minden szempontból egyre jobban és jobban vagyok". A nyitó és a záró képben a szereplők hosszan néznek az ég felé, a Göncölszekér, s az Orion felé. De profundis. Mintha onnan várnák a megváltást. A „Milyen ország ez?" indulatos kérdésre azonban onnan sincs felelet. /Karádi Zsolt - Nyíregyházi Napló/
Programkereső
Fórum legfrissebb
-
ZEBIKE
|
2016. október 28. 19:30
Vígszínház és Pesti Színház
-
Antigone
|
2016. október 28. 16:31
Balázs Zoltán
-
apazoli01
|
2016. október 28. 15:44
Színház, filmek, tévéjátékok a tv-ben