Kinek a kezébe teszik a marsallbotot? - Az első karmester az Opera helyzetéről

Veszélyben a következő évad

2011. augusztus 4. csütörtök, 17:55

A kulturális kormányzatnak nagyobb felelősséggel kellene kezelnie a Magyar Állami Operaház dolgát, meg kellene néznie, kinek a kezébe teszi a marsallbotot - mondta el Kovács János, a dalszínház első karmestere annak kapcsán, hogy az intézménynek két hónapja nincs kinevezett főigazgatója, a megbízott vezetés pedig szerinte alkalmatlan a feladatára.

A Kossuth-díjas művész annak kapcsán, hogy a megbízott vezetés egyes hírek szerint több mint száz ember elbocsátását tervezi, kifejtette: mindennek azért van jelentősége, mert a megbízott főzeneigazgató, Győriványi Ráth György drasztikusan csökkentette az előadásszámot, mondván, sehol se keletkezzen túlóra. Az előadások száma a következő évadban lényegesen kevesebb az előzőnél: 303 este helyett 226 alkalommal láthat a közönség opera- és balettelőadást. 

 

A külsősök foglalkoztatása is kérdéses

Hozzátette: már évek óta fogy a közalkalmazotti magánénekesek száma, a jelenlegi 34 tag mellett 100-120 külsős énekest foglalkoztat rendszeresen a ház. "Értem, hogy a megbízott főzeneigazgató harmincnégyük közül egyesek működésképességét kétségbe vonja. Azzal értek egyet és hangoztatom évek óta, hogy azzal a mintegy 60-70, a repertoárhoz alkalmas művésszel, akik a hátukon cipelik a műsort, minél hosszabb távon együtt kell működni valamilyen formában, ennek az anyagi fedezete benne van az 5 milliárd forintos büdzsében" - fogalmazott Kovács János
Az első karmester kiemelte: jelenleg nemcsak a közalkalmazottak, hanem a külsősök foglalkoztatása is kérdéses. "Már az előző szezont is rosszul kísérletező rémálomnak tartom, most nincs társulat, cérnaszállal a házhoz kötődő egyének vannak mély morális válságban. Azt állítom, hogy mindig dolgozott a házban egy stáb, amelynek tagjaival a jó vagy közepes színvonalú vendégek bátran behelyettesíthetők voltak. Megkérdőjelezem a megbízott főzeneigazgató szakmai ítélőképességét, szerintem nem alkalmas rá, hogy megállapítsa, kik énekeljenek az egyetlen operaházban" - hangsúlyozta a művész. 

kovacs2Nagyobb felelősségérzetet várnak el
Kovács János szerint a kulturális kormányzatnak nagyobb felelősséggel kellene kezelnie a Magyar Állami Operaház dolgát, megnéznie, kinek a kezébe teszi a marsallbotot. Megjegyezte: ő maga sosem vágyott felelős pozícióra, alkalmatlannak tartja magát ilyesmire. Mint mondta, az elmúlt szezon elején - minden személyes érdekeltség nélkül - kihallgatást kért a nemzeti erőforrás minisztertől és javasolta, hogy mielőtt kiírják a főigazgatói pályázatot, hozzanak össze prominens művészekkel, szakemberekkel egy olyan megbeszélést, amelyen tesztelik, hogy mire van szüksége a háznak, de ilyen találkozó azóta sem jött létre.

A finanszírozásról úgy vélte, hogy a már említett 5 milliárd forintos büdzséből is fönntartható a társulati és a repertoárszínházi működés, "ha rendesen üzemelnénk, nem kellene a színvonal miatt szégyenkeznünk". 

 

A sikeres működés kulcsáról
Kovács János szerint a normális működés két kulcsszava a repertoár szisztéma és társulati működés, mindkettő működhet sikeresen. "A repertoár szisztémát minden szempontból jobbnak tartom, mint a következő szezonra tervezett semi stagione módot, vagyis a blokkokban játszást. Én például jövőre nyolcszor fogok Pillangókisasszonyt vezényelni ugyanazzal a szólista, ének- és zenekari garnitúrával, mintha en suite játszanánk. Nem tagadom, hogy az összeszokottságnak lehet előnye is, talán problémamentesebb az előadás, de elvész belőle az improvizáció varázsa" - fogalmazott.
Az első karmester kifejtette: a "szakosítás" leszűkíti a zenekari művészek működését 20-25 darabról 5-6 produkcióra, holott úgy véli, az operazenekari muzsikusnak mindenevőnek kell lennie, ezen kívül a repertoár darabjai remek kölcsönhatásban állnak egymással. 
Kovács János hozzátette: mindezek mellet a normális működés alapfeltétele lenne egy második játszóhely bevonása, az Andrássy úton nem tudnak annyi és annyiféle darabot játszani, amennyit kötelességünk volna. 

 

Az úri műsorról és a népoperáról
"Az nem helyes elképzelés, hogy az Ybl-palotában csak úri műsort adunk egy szűk közönségnek, valahol népoperában pedig a tömegeknek játszunk. Komolyan úgy gondolom, egy intézmény két helyen széles repertoárt, örökérvényű alkotásokat kínáljon az egész országnak" - hangsúlyozta.
Kovács János egyike annak a 15 operaházi művésznek, aki nyílt levélben fordult Orbán Viktor kormányfőhöz, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárhoz annak érdekében, hogy rendeződjön a dalszínház helyzete. Az aláírók felidézték, hogy a Magyar Állami Operaháznak június 4. óta, csaknem két hónapja nincs szakszerű, koncepciózus vezetése, erre a dalszínház történetében még nem volt példa. A művészek arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelenleg ideiglenesen működő megbízott vezetés (Mozsár István megbízott főigazgató és Győriványi Ráth György megbízott főzeneigazgató) "olyan lépéseket készített elő, olyan döntéseket hozott, amelyek alapvetően veszélyeztetik a következő évad szeptemberi kezdését és amely döntések veszélyeztetik a Magyarországon egyedül lehetséges működési formát, a társulati rendszert".

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.