Átvinnénk a versnapot a túlsó partra

2011. április 12. kedd, 12:30

"Milyen lesz az a visszaröpülés, amiről csak hasonlatok beszélnek?" - versnap a Színház.hu szerkesztőségében.

A Színház.hu szerkesztőségében is versnapot tartottunk, összegyűjtöttük kedvenc verseinket. Kedves Olvasó, fogadd szeretettel!

 

Matsuo Baso: HAIKU

 

Fehér mákvirág,

Elszakadó lepkeszárny,

Ennyi az emlék.

 

 

Nagy László: KI VISZI ÁT A SZERELMET

 

Létem ha végleg lemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?

Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?

Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?

Ki becéz falban megeredt
hajakat, verõereket?

S dúl hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?

Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!

S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

 

 

Pető-Tóth Károly: VÁLTOZATOK A TÖRVÉNYSZERŰSÉGRE - Metainkarn

 

kampó igric: Pető Tóth Károly - Változatok a törvényszerűségre 2 - Metainkarn

 

 

Tandori Dezső: A DAMASZKUSZI ÚT

 

Most, mikor ugyanúgy,

mint mindig, legfőbb ideje, hogy.

 

nu így.

 

 

Pilinszky János: EGYENES LABIRINTUS

 

Milyen lesz az a visszaröpülés, amiről csak hasonlatok beszélnek,

olyanfélék, hogy oltár, szentély, kézfogás, visszatérés, ölelés,

fűben, fák alatt megterített asztal, hol nincs első és nincs utolsó vendég,

végül is milyen lesz, milyen lesz e nyitott szárnyú emelkedő zuhanás,

visszahullás a fókusz lángoló közös fészkébe? - nem tudom,

és mégis, hogyha valamit tudok, hát ezt tudom,

e forró folyosót, e nyílegyenes labirintust,

melyben mind tömöttebb és mind tömöttebb és egyre szabadabb a tény, hogy röpülünk.

 

pilinszkykissKiss Anna és Pilinszky János

 

 

Kiss Anna: ÁTTŰNÉSEK

 

Mint a zúgó

sok levél
fordul minden
kártyalap
más felére
két alak
eldobálja
fölszedi
itt az út hol
végetér

és a róka

prés mögül
néha
asztalunkhoz ül
toldalék ház
oldalán
ívén vágottkő
falán
még az éji
lepke nagy
szélbe írott
rajzolat

és homályos

bortükör
és a 
kőfejtő kövét
széllel rengető
sötét
fel-le forgó
sok levél
mindenen
átfúj a szél

fordul minden

kártyalap
más felére
két alak
eldobálja
fölszedi
itt az út hol
végetér
itt az út hol
végetér

és a róka

prés mögül
néha 
asztalunkhoz ül
toldalék ház 
oldalán
ívén vágottkő
falán
reng az éji
lepke nagy
szárnyain 
fonál akad

és homályos

bőrtükör
reng a
kőfejtő sebét
rejtő
lángoló sötét
zúgó forgó
sok levél
és a
szélfogó üveg
két lángverte
gyertyaél

mindenen

átfúj a szél
mindenen
átfúj a szél
mindenen
átfúj a szél
mindenen
átfúj a 
szél

 

 

A szerkesztők: Tóth Berta, Herner Dániel és Török Péter  / színház.hu

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.