Pina Bausch 73 - "Egy simogatás is lehet tánc"

Pina Bausch pályájáról röviden:

1940. július 27-én született Philippine "Pina" Bausch a Düsseldorfhoz közeli Solingenben. Kávéház-tulajdonos szülők gyermekeként szerzett emberi tapasztalatai első alkotói periódusára is hatással voltak. Szokatlan fizikai hajlékonysága már fiatalkorában megmutatkozott. 

14 évesen az esseni Folkwang Akadémiára jelentkezett, melynek akkori igazgatója, Németország egyik legismertebb koreográfusa, Kurt Jooss a német expresszionista tánc egyik megalapítója volt, aki a tehetséges, fiatal lányban utódját vélte felismerni. Az iskola befejezése után, 1960-tól ösztöndíjjal folytatta tanulmányait a New York-i Julliard School-ban, ahol olyan mesterek tanították, mint Anthony Tudor, José Limón és Paul Taylor. Itt a New American Ballet mellett Paul Sanasardo és Donya Feuer társulatában lépett fel, majd tagja lett a Metropolitan Opera balett-társulatának. 

1962-ben visszatért Essenbe, és mint szólótáncos csatlakozott Jooss új Folkwang Ballett társulatához, ahol első koreográfiájáig számos előadásban asszisztált Joossnak. 1968-ban első önálló munkáját Fragmentecímmel Bartók Béla zenéjére alkotta meg. A következő évben átvette a Folkwang Táncstúdió vezetését, 1972-től kezdődően pedig a Wuppertal Opera Ballett - később Tanztheater Wuppertal Pina Bausch - művészeti vezetője lett. 

Bausch 2007-ben első nőként vehette át művészet és filozófia kategóriában a japán Kyoto-díjat, majd 2008-ban a rangos Goethe-díjat. 

68 korában hunyt el 2009 június 30-án. Négy évvel halála után, Lutz Förster személyében új vezetőt választottak a Tanztheater Wuppertal társulatának élére.

Előadásrészlet a Vollmond című darabból:

A videó Pina Bausch Vollmond című koreográfiájából ad ízelítőt.

Művészek, írók, újságírók Bausch-ról:

„Bausch óta mást jelent ez a szó: táncolni. Tulajdonképpen a Dudennek ezt jeleznie kéne, v. B., n. B., vor Bausch, nach Bausch, előtt, után.” (Esterházy Péter)

"Amikor 25 évvel ezelőtt először láttam őt táncolni, rabul ejtett és megrendített. Egészen új módon segített megérteni az emberi mozgást, gesztusokat és érzéseket."  (Wim Wenders)

„Miről van szó Pina Bausch színházában? Arról a világról, amelyben élünk. Rólunk, akik kínlódunk, lótunk-futunk, gyönyörűséget keresünk, izgatottan várjuk boldogulásunkat, közben begyakorolt, mindennapi gépiességeket végzünk, rámolunk, hurcolkodunk, átalakítunk, hogy megint visszarendezhessük magunk körül a világot.”
(M. G. P.)

"Nem létezett nála egyetlen vitatható mozdulat, minden gesztust megindokolt, ugyanakkor maximálisan számított táncosai kreativitására." (Novák Ferenc)

"Mesélik, hogy Fellini nem szerette a táncot mindaddig, amíg valaki nem vitte el egy Pina Bausch-előadásra. Azon túl Fellini úgy beszélt róla, mint egy képzeletbeli apácáról, egy száműzetésben élő királynőről, egy bírónőről, aki szeme egyetlen arisztokratikus villanásával gyengédséget és misztériumot, valami megfejthetetlen mozdulatlanságot sugall. Nem véletlen hát, hogy az És a hajó megy című filmjébe a német koreográfust szerződtette a vak osztrák hercegnő szerepére." (Szentgyörgyi Rita)

"Az ő kinyújtott kezeit láttam, a semmibe révedő tekintetét, amikor a két kómában fekvő nő történetét írtam. Ez a látszatra passzív tekintet a szenvedély, a féltékenység, a vágy, a csalódás érzetét váltotta ki belőlem."  (Pedro Almodóvart Beszélj hozzá! című filmjének készítésekor)

"Nem szép, mégis gyönyörű; nem harsány, mégis állandóan történik körülötte valami; nem tolakodó, mégis mindenki vele akar találkozni. A közelében lenni, hallgatni halk beszédét, figyelni a mozdulatait, érzékelni a kisugárzását". (Váradi Júlia)

"Pina Bauschnak nincsen programja. Pina Bausch szelíd, nem akar senkit se boldogítani, se megváltani. Az előadások végére táncosainak legszemélyesebb ismerősei vagyunk. Miközben másról sem beszél, mint a férfiak és a nők viszonyáról, valójában táncosainak személyes tulajdonságait tárják föl a helyzetek. Az alkatuk, a karakterük egyik megnyilvánulásaként látjuk viszont, hogy nők vagy férfiak. S ilyen értelemben Pina Bausch nagyon közel állna a realista színpadi jellemábrázoláshoz, ha nem nyitna nekünk egy olyan tükörfolyosót, amely a pluralitás játékszabályai szerint mindent megsokszoroz". (Nádas Péter)

Pina Bauscht zord kritikusai sokszor vádolták ízléstelenséggel, kétségbe vonva Tanztheater-ének táncművészetét. Mintha a klasszikus baletten kívul ez a sokelemű kollázs már nem volna tánc. „Pedig egy simogatas is lehet olyan, mint a tánc" - mondta ő joggal. Tango, tangere - a szó gyökere érintést jelent. Bausch színpadán mást sem látunk, mint az érintés legváltozatosabb, mániákus és kiszolgáltatott, groteszk és szenvedélyes formáit. Felnagyított, túlzásig merészkedô, lassú rituálékban állítja elénk a párharc alakzatait. Szépsege konvulzív, mint a szürrealisták eszménye volt. Ez érinti meg a nezőket is. (Bíró Yvette)

Pina Bausch arcai:

1. "A szüleim hagyták, hogy azt csináljak, amit akarok. (...) Tudja,  ha az ember apja vendéglős, akkor már nagyon korán a saját lábán kell állnia".