"Táncolni való kedvünk megmaradjon" - Erdélyi Tibor koreográfus világnapi üzenete

2016. április 29. péntek, 16:02

Idén, a tánc világnapján Erdélyi Tibor koreográfus fogalmazta meg a világnapi köszöntőt, kiemelve, hogy egy táncos életében nincs annál nagyobb öröm, felemelőbb pillanat, mint amikor előadás közben eljut a nézők szívéhez a gondolat, az érzés, és látja a szemekben, érzi a szívük dobbanásában, hogy közösen részesei a csodának.

Erdélyi Tibor köszöntője:

    

Mióta emberré váltunk, azóta van jelen a tánc az életünkben. Kezdetben azért táncoltak, hogy essen az eső, jó legyen a termés, távol tartsák a rossz szellemeket. Táncolunk örömünkben, bánatunkban, aztán történeteket mesélünk vele, boldoggá teszünk másokat és magunkat.
    

Egy táncos szakmai élete amilyen gyönyörűséges, olyan nagyon rövid is egyben. Mégis teljes hittel és erővel dolgozunk, hogy elérjük, és átadhassuk azt a pillanatot, azt az érzést, amit a koreográfussal együtt megálmodtunk. Nincs annál nagyobb öröm, felemelőbb pillanat, mint amikor eljut a nézők szívéhez a gondolat, az érzés, és látjuk a szemekben, érezzük a szívük dobbanásában, hogy közösen vagyunk részesei a csodának.


erdelyi

    

Mindegy, hogy klasszikus balett, néptánc, vagy kortárstánc, társastánc, régi vagy új, klasszikus vagy modern - mert mindegyikre szükség van és mindegyiknek megvan a létjogosultsága. Táncolnak fiatalok, táncolnak idősek, tiszta forrásból merítenek vagy feldolgoznak, próbálkoznak, és új formát teremtenek, visszanyúlnak és átigazítanak. Még szerencse, hogy kis országunkban olyan sok a kreatív, alkotó elme. És ez így van jól! Mert szükség van a sokszínűségre!
    

A mai nap rólunk szól: táncosokról, koreográfusokról, mesterekről, alkotókról. Ma minket ünnepel a világ. Kérdezik is, mi a legfőbb kívánságunk? Mit szeretnénk?
    

Már nagyon várja a táncos társadalom, hogy felépüljön az új Nemzeti Táncszínház. Ígéret van rá, várjuk, hogy teljesüljön és akkor mi csodálatos előadásokat viszünk majd oda.
    

Mit szeretnénk? 
    

Az elveszett szakmai nyugdíjat visszakapni. Törvény nélkül, de én még szakmai nyugdíjba mehettem, ám mi lesz az utánam következő generációkkal? Jelenleg ez a problémája is megoldatlan a táncosoknak. Ma azonban ne szomorkodjunk! 
    

Kívánok a táncművészeknek, profiknak és amatőröknek is sok jó művet, és abban jó szerepeket az előadóknak, alkotó kedvet a koreográfusoknak, vagyis minden kedves táncosnak és társulatnak. A közönségtől pedig azt kérem, szeressék és támogassák a táncművészetet továbbra is.
    

Végül azt kívánom, hogy olyan világban éljünk ezután is, hogy a táncolni való kedvünk megmaradjon.

    

Budapest, 2016. április 29.

    

Erdélyi Tibor koreográfus, érdemes művész

 

 

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.