Napközben

2002-03-27 09:15 Kossuth

Napközben



NAPKÖZBEN

Mv.: - A színészdal után még mindig a színészetről, de megint egy kicsit más metszet. Ma délután három órakor a Jókai téren a Kolibri Színház előtt megpróbálnak egy, színházszeretők segítségével egy felvonulást rendezni, vagy egy afféle happanyinget, ízelítőt adni. Idézek a felhívásból, "abból a felszabadult örömteli hangulatból, amely 2002. júniusában Pécsett várja majd az oda látogatókat, ugyanis a pécsi országos színházi találkozó júniusban lesz és a szakmai napok, szakmai beszélgetések és a nyílt fórum, tehát a rendezvények egy részének szervezője Lökös Ildikó, aki a stúdió vendége. Az első pécsi szemle sikeres volt. Most a másodiknál változtatnak-e valamint, merthogy rangos darabok mennek, ez biztos. Szakmai beszélgetések lesznek, ez az ön funkciójából is kiderül, de mi az újdonság?

Lökös Ildikó: - Hát végülis ezt nehéz így megfogalmazni, merthogy a tavalyi jó hagyományokon szeretnénk tovább haladni. Annyi változás például máris van, hogy kevesebb előadás kerül be. Tíz, viszont azokat többször fogjuk játszani.

Mv.: - A helyi közönség kedvéért, mert tavaly kiszorultak.

Lökös Ildikó: - Bár én azt gondolom, hogy az mindig jót tesz egy előadás hírének, hogyha kint is állnak, de ha valaki kint áll, annak nem tesz jót. Bár olyan gazdag program van, ez az off-off programok, amiknek hívjuk, a kiállítások, beszélgetések, úgyhogy nem unatkozhat az, aki kívül marad, de végülis lehet hogy ez is járható út.

Mv.: - A versenyelem mennyire lesz erős vagy gyenge? Az első alkalommal közönség-zsűri volt, amelynek működését hát persze kritizálnak, minden zsűrit kritizálnak. Változtatnak-e ezen például. És valóban mondom verseny lesz? Díj lesz?

Lökös Ildikó: - Lesznek díjak, több díj is lesz. Változik a zsűri összetétele is, bár én ezzel nagyon egyetértettem, mert azt gondolom, hogy a nem szakmai zsűri is érthet hozzá, mert hiszen a közönségnek csináljuk a színházat. Egyébként nagyon kultúrált, értelmes emberek voltak. Könyvszerkesztő, tanár ember, újságíró. Tehát olyanok, akik szerintem ugyanúgy megítélhették az előadást. Kicsit megmarad ez a civil zsűri, hogy így fogalmazzak, de mellette lesz egy szakmai zsűri is. Sőt, a színészek Garas Dezső javaslatára összeállnak teljesen egyéni kezdeményezésként tizenketten. Sajátmaguk megveszik az okleveleket és maguk a színészek is ki fognak adni díjat. Mindenképp lesz verseny. De egyébként ha azt mondanánk, hogy nincs verseny, akkor is lenne, mert akkor is óvahatatlanul összeméretődnek az előadások. Írásba is tudjuk adni, meg valami díjakat is.

Mv.: - Hogy választják ki a tíz előadást? Milyen szempont szerint?

Lökös Ildikó: - Hát nem írigylem, aki ezt most kiválasztja. Szűcs Kati, aki kritikus is, tehát eleve, már biztos most a kritikusok hihetetlenül haragszanak rám ezt hallják, hogy a kritikusokat ugye kicsit kívül tartaná magából a színházi szakma. A kritikus válogat. Nagyon praktikus oka van, hogy ő eleve megnézi az előadásokat. Tehát kicsikét könnyebb helyzetben van. A Forgács Andrásnak, aki tavaly válogatott, tehát ő író, esztéta, dramaturg, őneki minden ideje erre ment el. A kritikusnak is erre megy minden ideje, csak neki ez is a dolga. És hát a Kati, tudom hogy Szűcs Kati megnézett nagyon sok előadást. Most kell, másodikán kell leülni a Jordán Tamással és elmondania. Nem írigylem.

Mv.: - És ez olyan lesz, hogy mondjuk valaki megnézi az előadást és utána beülhet egy beszélgetésre?

Lökös Ildikó: - Igen, ezek a szakmai viták. Ez tavaly úgy történt, hogy mindig van egy vitavezető, ez volt Máté Péter, aki most is elég erősen befolyik a szervezésbe és akkor egy kritikus és egy nem kritikus, de szakmabeli elmondta a véleményét, miután Forgács Andris a válogatón felvázolta, hogy ő miért választotta ki a darabot. Most engem kért meg Jordán Tamás, hogy ezt tervezzem. Én úgy gondolom, hogy nem kell hogy mindig legyen legalább egy kritikus. Szóval én majd úgy próbálom válogatni, nyilván ezért meg engem fognak utálni sokan, hogy akikről gondolom, hogy vonzódnak az előadáshoz vagy van gondolatuk vagy akár másféleképpen kapcsolódnak.

Mv.: - Színházi világnapon ez a legkevesebb, hogy erről a jeles, bár nyári eseményről hírt adunk. Van azonban egy tegnapi esemény, talán nem ilyen volumenű, de hasonlóan érdekes. Arról nem is beszélve, hogy a rádió is érintett ebben. Kiküldött tudósítónk Rinkl Ágnes, már egyszer volt ilyen, hogy telefonon jelentkeztél. Halló.

Rinkl Ágnes: - Szervusz Gábor. Köszöntöm a hallgatókat.

Mv.: - Mi volt tegnap? Újságold el.

Rinkl Ágnes: - Tehát a harmadik országos ifjúsági színjátékíró verseny döntőjét tartottuk, ezt a rádióban hirdettük meg. Hetvenhárom pályamű érkezett be. Tizenhét és huszonnégy-huszonöt év közötti fiataloktól, diákoktól, iskolásoktól, gimnazistáktól, egyetemistáktól és hármat mutattunk be Kaposvárott a Tavaszi Fesztivál keretében.

Mv.: - Kik voltak a versengők? Most még a hetvenháromra gondolok. Minden rendű és rangú fiatal?

Rinkl Ágnes: - Minden rendű és rangú fiatal határon túlról és határon belűlről. A témák voltak inkább borzasztó érdekesek.

Mv.: - Halljunk néhányat.

Rinkl Ágnes: - Az eddigi versenyeken tudod volt nagyon sok bohózat, vígjáték, szatíra, könnyed darab. Most meg majdnem mindegyik vérdráma. Meg kell neked mondanom, hogy teljesen mindegy, hogy kisfaluból, községből vagy Budapestről vagy Beregszászról vagy Kolozsvárról érkezett a darab. Ugyanúgy a családi válás, a problémák, a drog, a halál, a kiábrándultság, a magány. Szóval ez egy ilyen.

Mv.: - Hát akkor most ilyen periódus van. A három legjobb kiválasztásánál nyilván a tematika is számított, de gondolom egyéb is, ami egy írás színvonala. Amely mellesleg kérdezem milyen volt, vagy mi még?

Rinkl Ágnes: - Igen. Van-e tehetség csírája a gyerekben, van-e íráskészség a fiatalban. Előadható-e. Meg tudjuk-e valósítani hangjátékként, hiszen ezt a Magyar Rádió fölvette és egy későbbi időpontban adni is fogjuk, három alkalommal mind a három darabot. Az, hogy nekünk mostmár van kapcsolatunk az Illyés Gyula budaőrsi gimnázium drámapedagógus szakos hallgatóival. Meg a színművészeti főiskolásokkal, plusz a saját Magyar Rádió 13-as stúdió beli kis tanoncokkal. Úgyhogy nagyon sok fiatal játszhatott is ebben, hiszen tizenhárom fiatal részt vett ebben a játékban, akik előadták ezt a három darabot. De mostmár hadd áruljam el, hogy kik írták őket.

Mv.: - Megkérdeztük volna a végén, de hát ha gondolod, akkor mondd.

Rinkl Ágnes: - Fuider Adriennek hívják a kislányt, aki pécsi harmadik gimnazista.

Mv.: - Darabjának címe?

Rinkl Ágnes: - A pokol járatai. Bomba is robbant, tehát az égadta világon minden volt benne. A másik darabot azt Mihalkov Ferenc írta. Ő Budapesten él és egy bolgár-magyar szakos egyetemista. A harmadik rész, ez volt a címe a darabjának. Ez egy sörözőben játszódik, ahol deviáns fiatalok jönnek össze, akik aztán a Regnum Marianumot összefirkálják, lefűrészelik, aztán jön a rendőrség. Valódi rendőröket szereztünk Kaposvárott, úgyhogy erre nagyon büszke vagyok.

Mv.: - Valós alapú volt, igen. És a győztes?

Rinkl Ágnes: - És a győztes, ami egyben a zsűri díjas is lett és a közönségdíjas is, hiszen nagyon szép telt ház volt itt a művelődési házban. Nagyon sok diák jött el és fiatal, akik szavaztak. Őt pedig úgy hívják, hogy Mészáros Urbán Szabó Gábor. Ő egy német-művelődés szakos egyetemista Győrből. A megváltatlanok, ez volt a címe. Annyit árulok el róla, hogy egy házibuliról szól, ahol egy fiatalember felakasztja magát.

Mv.: - Köszönjük, hajjaj. Hogyha mindezeket a darabokat minimum a rádióban, ahogy említetted, fogjuk majd később hallani. Rinkl Ágnes, tényleg köszönjük.

süti beállítások módosítása