Marton László rendezõvel, a Vígszínház direktorával beszélget Dorogi Katalin

2002-10-03 7:50 Kossuth

Reggeli Krónika



Kristóf Gábor: - A ma kérdéseire is választ találhat a néző a Vígszínház repertoárján szereplő darabokban. Gorkij Nyaralók c. színműve vagy a Rejtett játékok William Helmann műve parádés szereposztásban kerül színre. Marton László rendezővel, a Vígszínház direktorával beszélget Dorogi Katalin.

Dorogi Katalin: - Gorkij Nyaralók-jával kezdett a Vígszínház ebben az évadban. Voltak olyan hangok, hogy kellett egy kis merészség ehhez a darabhoz, hiszennem a legpergősebb Gorkij-darab, nem olyan, mint az Éjjeli menedékhely pl.

Marton László, rendező, a Vígszínház direktora: - Olyan, mint egy gyönyörű szép Csehov-darab, de ezzel semmit nem akarok elvenni Gorkij írói értékeiből. Egy nyaralóhelyen játszódik és tulajdonképpen olyan, mintha Balatonon vagy Leányfalun játszódna és ott felbukkannak az értelmiségnek a legjellegzetesebb alakjai. Ütik el az időt, nem csinálnak semmi hasznosat. Különböző szerelmi kalandokba és groteszk helyzetekbe sodródnak és közben nem tudnak figyelni az élet nagy kérdéseire és nem tudnak arra figyelni, amire valójában az egész társadalom vár, hogy az értelmiség végiggondolja, hogy hogyan előre. Ez valóban nem a Big Brother modorában beszél az élet kérdéseiről és nem bombasztikusan.

D.K.: - Csaknem 100 évvel ezelőtt íródott 1904-ben. Igen. Nem változott semmi 100 év alatt, az értelmiség ugyanúgy nem tud beszélni sem egymással, sem belenézni önmagába?

Marton László: - Rengeteg azonosság van, tehát rengeteg kérdés van, amire jelen pillantban itt Magyarországon választ várunk. Ehellyett üres és értelmetlen egymásra lövöldözés folyik, ostoba viták vannak. Az életünk agyonpolitizált. Tehát ilyen értelemben valamilyen módon ez a kor hasonlít arra a korra, amikor ő írta.

D.K.: - Lehet, hogy nem szándékosan, de tudat alatt befolyásolja a Vígszínház tematikáját is ez az életérzés, amit elmondott azelőbb?

Marton László: - Igen. Én úgy gondolom, hogy nekünk fontos nagy dolgokról és fontos témákról beszélni és ezért esett a választásunk a nyaralókra, ezért játsszuk az Antonisz és Kleopátrát, ezért fogjuk folytatni William Helmann-nak a Rejtett játékok c. nálunk nem ismert, de rendkívül értékes írásával a programunkat.

D.K.: - Ha megnézem a William Helmann Rejtet játékok c. darabjának a szereposztását, akkor látok régi vígszínházas színeket, Szegedi Erikát, Halász Juditot pl., de Béres Ilona is fontos szerepet játszik, aki pedig a Pesti Magyar Színház színésznője, de azért mégiscsak azt mondanám, hogy nemzetis színésznő.

Marton László: - Halász Jutka, Szegedi Ilona és Béres Ilona ugyanabba a színészosztályba végzett a Színművészeti Főiskolán. Ez egy legendás osztály volt, ennek Pártos Géza tanár úr volt a tanára. És ennek a produkciónak, amit most be fogunk mutatni, külön érdekessége, hogy ők hárman újra együtt lépnek színpadra. Ez egy kicsit igaz a nyaralókra is, ahol a színháznak tulajdonképpen a teljes élgárdája fölvonul. Tehát egyszerre lehet látni a Kern Andrist, Börcsök Enikőt, Lukács Sándort, Hegyi Barbarát, Blaskó Pétert, Papp Verát, Hegedűs D. Gézát, Igó Évát. Ez van, hát sorolja?

D.K.: - Próbáról jött föl ide az igazgatói szobájába egy nagyon érdekes papírdobozzal a kezében. Orosz csoki van benne. Hogy jön a próbához?

Marton László: - Posztonynak a Legenda a lóról c. darabján dolgozunk. Benne az öreg foltos telivért Garas Dezső játssza, akinek az emlékeiről és az életéről szól ez a darab. Ő viszont most érkezett vissza ebben a pillanatban Moszkvából, ahol Ljubimov 85. születésnapját ünnepelték. Hát ugye ez is egy vígszínházi kapcsolat, ő rendezte annak idején azt a legendás Bűn és bűnhődést és hát ezt a bizonyos doboz csokit, ezt Garas Dezső nekem hozta Moszkvából ajándékba