Így jellemezte Markó Béla a Mátyás szobrot, amely száz éve hírdeti a magyar kultúra dicsõségét

2002-10-15 19:04 Kossuth

Határok nélkül



Kazinczy Károly : - Remekmű, egy nagy király előtti méltó tiszteletadás, Kolozsvár jelképe, Erdély nemhivatalos címere. Így jellemezte Markó Béla a Mátyás szobrot, amely száz éve hírdeti a magyar kultúra dicsőségét. A centenárium alkalmat adott az ünneplésre, a politikai véleménynyilvánításra és arra is, hogy kutatók, művészettörténészek az alkotóra, Fadrusz Jánosra emlékezzenek egy tanácskozáson. Persze Funar polgármester a Fadrusz napokon sem tagadta meg önmagát, de minderről hallgassuk inkább Rostás Péter István összeállítását.

Rostás PÉter István : - Az 1870-es évektől kezdődő korszerűsödési folyamat talán legdinamikusabb szakaszát zárta le az igazságos király emlékét bronzba és kőbe álmodó fadruszi alkotás leleplezése. Kolozsvár főterén ekkor gyulladt ki először a közvilágítás. A tudományos ülésszak helyszíne is az esemény hangulatához igazodott. A magyarországi, szlovákiai és romániai művészettörténészek, éptészek és szobrászok előadásai, Fadrusz János pályájának és műveinek egy-egy szeletét hozták közelképbe, a Mátyás szülőház eredeti nagytermében. Nagy Ildikó, a budapesti Nemzeti Galéria művészettörténésze.

Nagy Ildikó ( művészettörténész, Nemzeti Galéria ) : - Fadrusz János nagyszabású történelmi életképet ábrázolt, ez az emlékmű valóban két részre oszlik a főalakra és a mellékalakokra. Mellékalakok csoportját és a főalakot, építészetileg kapcsolja össze és ez egy nagyon szerencsés összekapcsolás. Az is elhangzott it az előadásokban, hogy erre a nagyszabású térre, emellé a monumentális és gyönyörű templom mellé, nem lehet egyetlen figurát állítani, tehát meg kell teremteni azt a méretet, ami bírja ezt a nagy léptéket és ezen lehet vitatkozni, ez ízlés meg művészi felfogás kérdése is, hogy vajon hogy lehetett volna ezt másképp megoldani, úgy, hogy a főalak valóban kimagasló és kiemelkedő legyen, de a mellékalakok tömege ezt valahogy jól alátámassza. Fadrusz remekül megoldotta és a korszak ízlésének megfelelően valamilyen fajta életképi jelenettel oldotta meg. Azt az igényt, amit ez a korszak megkívánt, hogy elmerülhessen a részletekben, a zászlók, a páncélok, a különböző életszerű dolgoknak a szemlélésében ezt a mellékalakok, tehát a vezérek elégítik ki. A királynak ez a monumentális összefogott, valóban a sziluettre kiélezett megkomponálása pedig azt a fajta örök szobrászi igényt, hogyha egy térre odahelyezünk egy szobrot, az olyan monumentális legyen, hogy szorítsa ki onnan a levegőt.

A jelképszobor befogadás történetét Sümeghy György, a Budapesti Történeti Hivatal művészettörténésze vázolta.

Sümeghy György ( művészettörténész, Budapesti Történeti Hivatal ) : - Itt olyan módon épült be a szellemi köztudatba, az irodalmi és a művészeti közvéleménybe, hogy talán mindig megidéződik, hogyha Kolozsvárról van szó, hogy talán ha messze megyünk a várostól és vissza-visszatérünk, hogyha nem is térünk vissza, akkor is segítenek ezek a festmények, irodalmi alkotások, a tudatunkba újra idéni és újra átélhetővé tenni ezt a nagyszerű teret, ahol a Szent Mihály Templom környezetében, Kolozsvár főterén ez a kivételes alkotás helyet foglalhat. Én azt próbáltam meg, hogy rajzokon, festményeken, bizonyos irodalmi alkotásokba hogyan ágyazódott be, hogyan emlegetik a Fadrusz-féle művet. Van egy nagyon sajátos eltérés azonban és apró jellegzetességükre talán fontos sajátosság, hogy az erdélyi, a romániai magyar alkotók, mindig a környezetével együtt mutatják, azzal együtt emlegetik, míg mondjuk a magyarországi művészettörténészek, akik esetleg nem látták hosszú időn keresztül, azok jobbára csak önmagában, nem annyira a környezetébe ágyazottan, mint amilyen szerves módon ezt a szobor érdemli.

R.P.I.: - Mennyire időszerű egy újabb, szintézis igényű Fadrusz kötet megjelentetése. Szűcs György művészettörténész, Budapesti Nemzeti Galéria.

Szűcs György ( művészettörténész, Budapesti Nemzeti Galéria ) : - Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Fadrusz nem túl nagyszámú alkotásai éppen azt sugallják, hogy egy alaposan jegyzetelt, kiállításokkal, különböző egyéb információkkal kiegészített katalógus összeállításával, eljöjjön egy monográfia ideje, melyhez remélem, hogy ez a konferencia is bizonyos szempontrendszerekkel hozzá tud járulni. Azt hiszem, hogy Fadrusz jelentőségét nemcsak a századfordulón, hanem most is felismertük, tudjuk, ez a jelentősége előbb-utóbb megérleli, lehet, hogy egy újabb generációban az, hogy egy nemzetközi, vagy más szempontból összefüggésbe helyezzék az életművét.

R.P.I.: - Morádin Jenő kolozsvári művészettörténész idén jelentette meg Fadrusz két szobor ... című igényes kivitelű, frissen felkutatott forrásokra is utaló munkáját. A kolozsvári szoborcsoportot és a zilahi Wesselényi szobrot elemző szakember, a Fadrusz Napok tudományos jelentőségén túlmutató hozadékára is utalt.

Morádin Jenő ( kolozsvári művészettörténész ) : - Nem biztos, hogy maga a szobor bronz anyaga olyan romlott állapotban van, mint mondjuk pár évvel ezelőtt javították a Kolozsvári Nemzeeti Színház tetején levő bronz oroszlánokat, teljesen ki voltak lyukadva. Ezek vastagabb, lényegesen drágább anyagból készültek, tehát nem valószínű, hogy ezek át vannak lyukadva. Gondoljuk el, hogy a kolozsvári szobor anyaga a ló is, a lovas a négy mellékalak a zászlókkal, az majdnem 20 tonna, 19 és valamennyi tonna, tehát azt jelenti, hogy nagyon vastag tartós anyagból készült. Valószínűbb, azok kőtalapzatát is mindenképpen helyre kell hozni, hogy a letört bronzrészeket vissza kell helyezni. A talapzat megy szét. Itt egyszerűen arról van szó, hogy néhány köbméter követ kell hozni abból a bányából, abból a lelőhelyből, az Esztergom melletti Süttőből és azt ki kell pótolni, ki kell faragni és helyettesíteni kell a köveket. Azért ugyanonnan, mert ha nem onnan hozzák a köveket, az idővel más színűvé válik, tarka lesz a talapzat.

R.P.I.: - A konferencia után, a Mátyás szülőház alaksorában az erdélyi szépmíves céh tárlatnyitójára került sor. Németh Júlia műkritikus, a céh alelnöke.

Németh Júlia ( műkritikus ) : - Már rég készülünk erre a kiállításra, anyagiak hiányában halasztódott, szerencsés egybeesésnek tartom azt, hogy most a Fadrusz napok alkalmával került erre sor, annál is inkább, hogy az Erdély-részi Szép Művészek Társasága, amely 1899-ben alakult meg, száz évvel ezelőtt ugyanezen a napon, a Mátyás szobor leleplezése alkalmával mutatkozott be először a nagyközönség előtt.

R.P.I.: A szombati koszorúzási ünnepség előtt félő volt, hogy George Funar, Kolozsvár polgármestere megzavarja a rendezvényt. A Szent Mihály Templomból kiáramló magyar tömeg éppen akkor érkezett a térre, amikor a polgármester hívei szintén Mátyásra emlékeztek. Így az ortodox liturgia és a magyarok ünnepségét felvezető induló ütemei rövid ideig egyszerre hangzottak fel. Egyéb, számottevő rendbontásra nem került sor. A szónokok között, a román és a magyar kormányküldöttség tagjai után, az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla állt az emelvényre.

Markó Béla ( szövetségi elnök, RMDSZ ) : - Remekmű, tisztességadás is, Kolozsvár szimbóluma is, de egész Erdély nemhivatalos címere is a Mátyás szobor. Akinek nem tetszik az igazságos király, szeresse a remekművet. Aki pedig nem ért a művészethez, az akkor legalább hallgasson. Mi pedig vigyázzunk Erdély örökkévaló szívére, vigyázzunk a Mátyás szoborra, vigyázzunk erre a főtérre, erre a találkozóhelyre, adjunk ide találkozót egymásnak, mindannyian találkozzanak utódaink is, majdani fiatal fiúk, leányok, ezer esztendő múlva ugyanitt.

R.P.I.: - ... Sándor, parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ Szervezet elnöke.

- Az eltelt száz év utolsó tíz évében hányszor volt, ... Kolozsvár történelmi főterén. Ezért kell száz fényévnek következnie immár a kulturális világörökség tartozékaként és elismeréseként. Mert ami biztos már, az ma tapasztalható ma és itt. Kolozsváron Európa felé, csakis Mátyás szobra előtt vezet át az út.

K.K.: - Összeállítást hallottak a kolozsvári Fadrusz Napokról

süti beállítások módosítása