"...A beregszászi Trill Zsolté a címszerep. Színpadi jelenléte tökéletes kétértelmûséggel vonz-taszít. A zajos eszközök helyett ellenõrzött azonosulással, akrobatikus készséggel belülrõl érteti meg egy teljesen normális elmebeteg mûködését. Alekszandr Belozub képlékeny függönyrendszerû színpadán szemkápráztató kísértetiességgel egymás után négyszer is színre jön ellentétes oldalakon. Bravúrjai nem szólószámok. Szolgáló társulati színész. Ugrásszerû Vidnyánszky és az Új Színház közös munkájának eredménye. Összpontosító, odaadó társulat játssza az elõadást..." (M.G.P.)
Előadások októberben: 12. vasárnap, 17. péntek, 30. csütörtök
Előadások novemberben: 3. hétfő, 5. szerda, 10. hétfő, 23. vasárnap
Bernard-Marie Koltčs:
ROBERTO ZUCCO
Fordította: Bognár Róbert
16 éven felülieknek!
Roberto Zucco: Trill Zsolt
Az anyja: Bánsági Ildikó
A lányka: Kovalik Ági eh.
A nővére: Botos Éva
A bátyja: Huszár Zsolt
Az apja: Dengyel Iván
Egy nő, Az anyja: Nagy Mari
Az öregúr: Nagy Zoltán
Az elegáns hölgy: Takács Katalin
A kisfia: Jankovics Péter
A nehézfiú, A türelmetlen strici: Bubik István
A rémült kurva, Másik nő: Pálfi Kata
A bánatos felügyelő: Gosztonyi János
A direktrisz: Falvay Klári
Egy kurva: Schramek Andrea
Másik kurva: Mihályi Orsolya
Egy férfi: Fülöp József
Egy főfelügyelő, Egy börtönőr, Első rendőr: Hirtling István
Egy felügyelő, Második börtönőr, Második rendőr: Varga József
Díszlet-, jelmez: Alekszandr Belozub
Rendező: VIDNYÁNSZKY ATTILA
Koltčs 1989-ben írt drámája a huszadik századi drámaírói hagyományok több jellegzetességét magában foglaló elementáris erejű mű. A kegyetlenség, az abszurditás éppúgy megtalálható benne, mint a felfokozott szenvedély. A dráma egy rejtélyes sorozatgyilkos, Zucco valóságos történetére épül, aki mindig valamilyen pszichológiai fortéllyal ejti rabul zsákmányait. Egy elveszett lélek, aki mindenfajta morális kötöttség fölött áll, és aki az emberi közösség szabályaitól teljesen függetleníti magát. A dráma ezeknek a gyilkosságoknak a vonulata, melyben a legkülönfélébb áldozatokkal és azok pszichés rabulejtésével kell szembesülnünk. Ez a megrázó erejű dráma nem pusztán egy rendkívül izgalmas előadás alapja, hanem az emberi természet rejtelmeivel való szembenézést is kiköveteli. |
"... Vidnyánszky Attila régóta kitartóan ingerli az elkényelmesedett ízlést, a már látott reprízeket, és változó sikerrel próbál új eredményekre, nyitottabb, együttműködőbb befogadásra serkenteni. Az Új Színházban kellemetlen darabot rendezett. Ingerlő történetet beszélnek el a színpadról egy sorozatgyilkos fiatalemberről, aki szelíd félmosollyal, különösebb ok nélkül teszi el láb alól áldozatait (apját-anyját, rendőrfelügyelőt, gyermeket, szeretőjét stb.) Büchner Woyzeckjéhez hasonlóan Bernard-Marie Koltčs (1948-1989) is valóságos bűnügy napihíréből vette drámája anyagát.
 |
Roberto Zucco nem lázad a világ ellen. S jóllehet környezete megéri a pénzét: nem igazságot oszt. Nem hős. Csupán alkalom a társadalom erkölcsi megzavarodottságát megvizsgálni. Miközben zavarba ejtőn fölkavar a gyilkos "ingyen cselekvése" - amit Gide Lafcadiója óta könynyedén elfogadunk -, a többség romantikus hősként szemlélt nemrégiben egy whiskys Rózsa Sándort. Kellemetlen módon elintézetlenségeinkkel, értékzavarainkkal, elfojtásainkkal szembesít az előadás. Koltčs, a 42 évesen AIDS-ben meghalt drámaíró az új-kegyetlenség színháza és a neo-érzékenység szerzője. Halála után jobb író lett, mint volt életében. Lelkifurdalás segítette emlékét életben maradni. Azután ragályként világgá elterjedt újmodernként.
 |
Darabjának - a Bognár Róbert fordította Roberto Zuccónak - előadása nem nézőknek hízelgő csecsebecse-színház. Nem emelkedett kulturális múzeum mumifikált drámákkal, tartósított rendezői újdonságokkal és szavatossági lejártán túli színészettel. Vidnyánszky Attila mást tud a színházról és másként tudja, mint amit megszoktunk, vagy ismerni vélünk. Orrhosszal jár előttünk, nézőitől, akik (beleértve a kritikust is) nem mindig követik szívesen útján. Most is nagyon kényelmetlenné tette alattunk a színházi széket, de hiába minden ellenérzés, meg kell mondanom, nem biztos, hogy nekünk van igazunk.
 |
A beregszászi Trill Zsolté a címszerep. Színpadi jelenléte tökéletes kétértelműséggel vonz-taszít. A zajos eszközök helyett ellenőrzött azonosulással, akrobatikus készséggel belülről érteti meg egy teljesen normális elmebeteg működését. Alekszandr Belozub képlékeny függönyrendszerű színpadán szemkápráztató kísértetiességgel egymás után négyszer is színre jön ellentétes oldalakon. Bravúrjai nem szólószámok. Szolgáló társulati színész.
Ugrásszerű Vidnyánszky és az Új Színház közös munkájának eredménye. Összpontosító, odaadó társulat játssza az előadást..."
M. G. P.
(Sorozatgyilkos esték, Népszabadság, 2003. október 06.)
------------------------
A Roberto Zucco c. dráma főszerepét a varázslatos tehetségű Trill Zsolt játssza. Látszólag csendes, jelentéktelen fiú. Kicsit esetlen. Ritkán szólal meg, akkor is valahogy rosszul, idétlenül, mint a szellemileg enyhén visszamaradott fiatalok általában. Amikor hosszú perceken át "szamurájt játszik" a színpadon - egyszerűen fantasztikus. Olyan, mint amikor a gyerekek titokban a hősi pózokat gyakorolják odahaza, a tükör előtt, önfeledten, rettentő nagy bátorsággal. Mégis a néző úgy érzi, hogy a gyerekes mozdulatok és a sima homlok mögött kimondhatatlanul félelmes gondolat és elementáris eltökéltség feszül. Néha magam, is megrettenek a színpad homályából elővillanó, tágra nyílt, átható tekintetétől. Már régen láttam ennyire tökéletes, ugyanakkor furán szenvtelen azonosulást szanész és szerep között.
Gantner Ilona
Szamuráj a színpadon
Vasárnapi Hírek, 2003. október 5.
ÚJ SZÍNHÁZ
1061 Bp.Paulay Ede u. 35.
www.ujszinhaz.hu
Előadások októberben: 12. vasárnap, 17. péntek, 30. csütörtök
Előadások novemberben: 3. hétfő, 5. szerda, 10. hétfő, 23. vasárnap
