Erván kiállítás

"Abból az alapgondolatból indulok ki, hogy nem lehet büntetlenül tévedni. A logika hozzátartozik az ember alkatához, mint a csontváza. Mégis téved, mert nem áll módjában elõfeltevéseinek helyességét kontrollálni. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, olyan fogalmi apparátusra lenne szüksége, melyet már valamilyen premisszából logikusan levezetett. tehát minden épeszû embernek a saját szempontjából igaza van. Akinek a saját szempontjából nincs igaza, az bolond. Az emberi logika szigorú törvények szerint mûködik, mint a számítógép. Ha rosszul van programozva, az eredmény feltétlenül téves. Az emberiséget egész történelme során tévedéshadjáratok pusztítják. Bacillusgazdák a nagy gondolkodók. Hatáskorszakuk lejár, miként a pestisjárvány is lejárt, mielõtt még feltalálták a szérumát. Az emberi gondolkodás nemcsak azért fut holtvágányra, mert helytelen a kiindulás, hanem azért is, mert az érzelmi indulat befolyásolja a logikát. De azért, mert karambolok vannak, a KRESZ még nem nélkülözhetõ."

Erdély István (1897-1987) kiállítása a 2B Galériában

Megnyitó: december 13-án, hétfőn 18 órakor. A kiállitást megnyitja: Ascher Tamás rendező és Litván Gábor zeneszerző



A kiállitás nyitva: 2004 december 17 és 2005 január 29 között péntek 14-18 óra és szombat 11-17 óra között.

1037 Budapest Bécsi út 86. I. em. jobbra a sarokban
telefon: 388 1642, mobil: 20 993 9361
2b@pipacs.hu, www.pipacs.hu/2b

Erván

Szimpózium Erdély István munkásságáról a C3-ban december 16-án, csütörtökön 18 órakor
A program keretében levetítésre kerül a 2B Alapitvány és a BBS Erdély Istvánról készített rövidfilmje, valamint egyéb érdekességek.
1014 Budapest Országház utca 9.

Erdély Istvánról
Képek Erdély István otthonáról


----------- ERVÁN ------------------


Erdély Istán művészetéről

"E képek tarka, bűvölő felszíne mögött örvényes mélyek nyílnak, húzzák az embert befelé. Izgatott világ - euforikusan dagad ki a keretből, rámászik a valóságra, igyekezvén elfoglalni minél többet - a látvány mégsem pusztán érzékeinket borzoló tényező, mert bölcseleti mélye van, szinte tételes tartalmak hordozója. Két képzőművész neve bukkan fel: William Blake és Odilon Redon. Az angol és a francia mester is böcseleti tartalmat rejtett kábító, elvarázsolt világa mélyére."

Ascher Tamás jegyezte be ezeket a sorokat Erdély István 83 éves korában, a Vízivárosi Galériában rendezett első kiállításának vendégkönyvébe.

Erdély István egyébként "II. Anonymus" aláírással maga is írt elemzést önnön alkotói személyiségéről és tevékenységéről, olyan mélységekben és objektivitással, amelyek alapos megfontolásra késztethetnek mindenkit, aki a maga művészi tevékenységéről és gondolkodásmódjáról a széles nyilvánosság előtt kíván megnyilatkozni.
Erdély István (művésznevén Erván) 1897. szeptember 8-án született Marosvásárhelyen, és 1987 februárjában, 90. évében halt meg Budapesten. Végzettségét tekintve építészmérnök volt, diplomáját a budapesti Műegyetemen szerezte. A Magyar Királyi Dohányjövedék építésze és miniszteri tanácsosa lett, majd a II. világháború után a már a Fővárosi Tanács keretében működő Dohányjövedék mérnöke maradt nyugdíjazásáig. Dohánygyárak építését vezette, kivitelezett kiállítási pavilonjai sorozatban nyerték az első díjakat.

Építésznek ment, mivel nem ismert olyan rokonlelkű művészt, akit tanítómesterének elfogadhatott volna. Magyaros motívumkinccsel díszített iparművészeti tárgyait már 1925-ben díjazták az Országos Kézműipari Tárlaton. Rengeteg találmánya volt, UNIVERZ néven ismert falazó-héj építőelemével 12 ház épült.

Felesége, Óriás Aranka volt az első, de legalábbis a legismertebb magyarországi médium a tízes-huszas években. Öt gyermeke közül kettő élte túl a Holokausztot, egyikük Erdély Miklós, az avantgárd művészetek hazai történetének egyik legnagyobb formátumú személyisége volt, aki 1986-ban hunyt el.

Erdély István művészi pályájának talán legfontosabb műve lakása festészeti aurájának megteremtése volt, egy, a nagy Bauhaus-építész, Molnár Farkas által tervezett házban. Hagyományos olajképein kívül lakása falait, mennyezetét, ajtóit és konyhacsempéit is aprólékos műgonddal díszítette. A művészettörténészek képei expresszivitását, a szecesszióval és a szürrealizmussal való kapcsolatukat, a vonalszövedékek burjánzását, a zenei harmóniát és az erdélyi szecesszió színességét emlegették alkotásai kapcsán.


Antal István "Juszuf"