Színház a Csillagbörtönben

A színház a társadalom légsúlymérõje - Garcia Lorca szavaival. Szabatosan kimutatja egy közösség fájdalmait, igazságérzetét, ellenérzéseit és vonzalmait. A nagy szegedi árvíz után Wagner Gyula tervezte, a négy épületszárny keretezte, csillagalakban rácsos házat alkotó középpontú épületet 1.850.000 akkori forint költségen. A most 120 éves börtön megülte jubileumát. A régi magyar nyelvben a börtön szó a hóhért jelentette. A Mars téren épült hatalmas épület súlyos emlékû megtorló intézmény a magyar közgondolkodásban. A szomszédos utca Csemegi Károly igazságügyi államtitkárnak állít emléket, a modern magyar jogharmonizáció megfogalmazójának (Csemegi-kódex), aki végiggondolta az emberséges és korszerû büntetés végrehajtó intézet mûködését. Elsõdlegesen nem a közvélemény bosszúja érvényesül a fogva tartásban, hanem lehetõséget ad a büntetés letelte után a társadalomba teljes jogú visszailleszkedésre.

Az ünnepi alkalomból a börtön (ironikus elnevezésû) Álló Idõ színjátszó csoportja elõadta Lõrincz Laura rendezésében Karinthy Frigyes "kis vígjátékát", A bûvös széket. (Eredetileg 1917-ben a Bárdos Artúr Modern Színpada mutatta be a mai Katona József Színház helyén.)

Szerzõ: M.G.P. forrás: mgp.szinhaz.hu

A színház a társadalom légsúlymérője - Garcia Lorca szavaival. Szabatosan kimutatja egy közösség fájdalmait, igazságérzetét, ellenérzéseit és vonzalmait. A nagy szegedi árvíz után Wagner Gyula tervezte, a négy épületszárny keretezte, csillagalakban rácsos házat alkotó középpontú épületet 1.850.000 akkori forint költségen. A most 120 éves börtön megülte jubileumát. A régi magyar nyelvben a börtön szó a hóhért jelentette. A Mars téren épült hatalmas épület súlyos emlékű megtorló intézmény a magyar közgondolkodásban. A szomszédos utca Csemegi Károly igazságügyi államtitkárnak állít emléket, a modern magyar jogharmonizáció megfogalmazójának (Csemegi-kódex), aki végiggondolta az emberséges és korszerű büntetés végrehajtó intézet működését. Elsődlegesen nem a közvélemény bosszúja érvényesül a fogva tartásban, hanem lehetőséget ad a büntetés letelte után a társadalomba teljes jogú visszailleszkedésre.

Az ünnepi alkalomból a börtön (ironikus elnevezésű) Álló Idő színjátszó csoportja előadta Lőrincz Laura rendezésében Karinthy Frigyes "kis vígjátékát", A bűvös széket. (Eredetileg 1917-ben a Bárdos Artúr Modern Színpada mutatta be a mai Katona József Színház helyén.)



A játszók fesztelenek. Nem nyeglék. Összpontosított komoly humorral játszanak. Minden feszengés és elfogódott lámpaláztól mentesen. Kaszás István - aki legutóbb Jarry Übü papáját alakította - belső eleganciájú konferansziéként megszólítja a közönséget, elmondja a szerző utólagosan darab elé illesztett előszavát. Egy többször elkergetett feltaláló bosszúból olyan karszéket hoz a megkenhető államtitkár irodájába, amelybe beleülve mindenki csakis igazat mond rendes, napi társadalmi hazugságai helyett. Sallai Pál derűt sugárzó technikai géniusz, jámbor, jól táplált képével, gúnyos, mindent tudó tekintetével. Erős komikai hitele van. Minden további nélkül elképzelhető New Yorkban stand up comedyben, vagy a háború előtti pesti kabaré jelesei közt. A játékot Molnár Gábor pantomimjelenete nyitja meg. Játékosan takarítja az irodát. Seprűjét hol biliárddákónak, hol golfütőnek használja. Gombóccá gyűrt iratot célba lő: kinyitja az ablaktáblákat, odakint rács zárja az ablaknyílást. A képzelt golflabda a kinti világot célozza meg. Kis István - legutóbb szakállas-bajszos Übü mama - minden traveszti-klisétől mentes kikapós államtitkár feleség necc-harisnyában, magas sarkú cipőben. A börtönben még kényesebb szerepet játékosan figurás kedvvel jelzi, minden nőiesség nélkül. Férje, az Államtitkár (Csaba Géza) megfontolt svihák köztisztviselő. Valahányszor beleül a bűvös székbe, nem vált hangot. A többiek sem. Hirtelen ellazulnak, saját hangon beszélve megkönnyebbülten mondanak igazat. A megvesztegethető, szoknyavadász zúg- hírlapíró gúnyos, szőke siheder. Csupa jóízű fintorral véleményezi a világot. Mokány férfiú Pidl Mihály, mintha egy harmincas évekbeli honi filmvígjátékból érkezett volna. Nagy Ferenc a szálas, karó-tartású Tanácsos úr. Fehér Barnabás -a Sorbonne levelező hallgatójaként tölti hátralévő büntetés idejét - egy szál fehér ingben, akárha zsakettet hordana. Minden színházi közhelytől, színészkedéstől távol természetes emberi hangon beszél (tisztán artikulálva). Ellentmondásnak tűnhet, de szabad emberek játszanak a színpadon. Belefeledkeznek az elképzelt valóságba. Komolyan veszik a játékot. Komolyan fogják föl a humort.

A szabadság a rácsok mögött is emberi harmónia, megtalált személyiség, kitűzött életcél és kitartó harc eredménye. Régen nem láttam ennyi belülről szabad embert színpadon, mint a szegedi börtönben.

A játék vége pimasz toldalék: Csaba Géza és Sallai Pál kilépnek szerepükből. Keresztnéven szólítják egymást a színpadi végjátékban. Akár John Gay 18. századi Koldusoperájában, ahol a banditák mondják ki a nyers társadalmi igazságokat: szembefordítják a játékot a kinti valósággal, ahol nagyobb csirkefogók büntetlenséget élveznek.

Szerző: M.G.P. forrás: mgp.szinhaz.hu