Hippolyt, a lakáj

Hippolyt, a lakáj bemutatót tart a Miskolci Nemzeti Színház. Ma is az egyik legnépszerûbb vígjáték Vajda Anikó és Vajda Katalin által készített színpadi változatát Balikó Tamás rendezi Miskolcon, bemutató elõadása 2007. február 23-án este 7 órakor lesz a Nagyszínházban.

Müller Júlia, Bakai László, D. Derecskei Zsolt

Kispolgári miliő nagypolgári, arisztokrata allűrökkel - örök vígjátéki téma. A darab majd évszázados alapkérdése ma is alapkérdés. Mitől polgár a polgár? Schneiderné a család társadalmi felemelkedését Hippolyt, a lakáj alkalmazásától reméli. Hippolyt azonban alapjaiban dúlja fel hagyományaikat, szokásaikat és magánéletüket. A ma is egyik legnépszerűbb vígjáték Vajda Anikó és Vajda Katalin által készített színpadi változatát Balikó Tamás rendezi Miskolcon, bemutató előadása 2007. február 23-án lesz a Nagyszínházban.

Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra sikeres lesz, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Az arisztokrata családoknál szolgáló Hippolyt megjelenése az újgazdag Schneider-házban számos nevettető, mulatságos helyzetre ad alkalmat. A pedáns komornyik mellett további bonyodalmakat okoz Nagy András mérnök, aki szerelmes Terkába, Schneider lányába, ezért inkognitóban tevékenykedik a szállítmányozásnál, hogy a főnök lánya közelében lehessen. Schneiderné azonban már kinézett Terkának egy "jó partit": Makátshoz, a jó családból származó udvarlóhoz akarja adni.

Müller Júlia, D. Derecskei Zsolt, Bakai László

Makáts főtanácsos figurája hálás szerep - mondja Áron László, hiszen egyfelől kedves és aranyos dzsentri pofa, aki fess és nagyvonalú, akit irigylünk is, hogy egy éjszaka alatt elkártyáz ezer holdat az ősi vagyonból, és aki minden stiklit és korrupciót könnyed eleganciával képes elkövetni, aki úgy lubickol az uram-bátyámos világban, mint hal a vízben. Mert bizony nem másról szól Makáts főtanácsos és Schneider Mátyás fuvarozó nagyvállalkozó kapcsolata, mint egy kizárólagos fővárosi szállítmányozási koncesszió levajazásáról. S ha valaki eltévesztené az évszámot: mi 1930-as évek Magyarországán zajló történetet játszunk 2007 elején. Hogy ez ma sincs másképpen? Hát igen. Változik is a világ mifelénk, meg nem is... Persze a Hippolyt klasszikussá válásához az is hozzátartozik, hogy gyilkosan és mégis kedvesen teszi nevetségessé a nagyravágyó kispolgárt, a hoppon maradó dzsentrit, szóvá teszi a visszásságokat, mert így jókat nevethetünk. Persze szerintem mindenki azt hiszi, hogy a szomszédjára talál az, amin nevethet, holott mindenki találva van.

Balikó Tamás, rendező szerint a történet egy jelenségről szól, mégpedig a társadalmi különbözőségekről, az identitáskeresésről, a felkapaszkodottságról. Arról, hogy a lent és fent lévő csoportok között nincs átjárás. Aki oda törekszik, ahová nem született, ahová nem való, és ahová nem akarják befogadni, az bizony nevetséges és groteszk helyzetekbe keveredik. A Hippolyt, a lakájban pedig - akárcsak az operettekben - nincs provokáció, sőt inkább megbocsátó, humanista a végkicsengése: minden úgy jó, ahogy van. Aki eddig ingujjban evett, és hozzá hagymát kívánt, az soha nem fogja jól érezni magát frakkban a családi vacsoránál.

Az 1931-ben készült Hippolyt, a lakáj a második magyar hangosfilm volt. A film színpadi változata - a már ismert humoros helyzetek és mondatok újrahangszerelésével - könnyed, szórakoztató kikapcsolódást ígér.

  <<< Bócsi Krisztián további felvételei az előadásról ITT >>>

Bakai László, Molnár Erik

HIPPOLYT, A LAKÁJ
- vígjáték három részben -

Zágon István színdarabját és Nóti Károly filmforgatókönyvét
zenés színpadra alkalmazta: Vajda Katalin és Vajda Anikó

Zeneszerző:
Eisemann Mihály,
DeFries Károly és Márkus Alfréd
Dalszövegek:
Harmath Imre, Huzli Imre, Szilágyi László, Kellér Dezső,
Mihály István, Szilágyi László, Zágon István
Hippolyt MOLNÁR ERIK
Schneider Mátyás BAKAI LÁSZLÓ
Aranka, a felesége MÜLLER JÚLIA
Terka, a lánya EPERJESI ERIKA / JANCSÓ DÓRA
Nagy András CHAJNÓCZKI BALÁZS
Makáts, főtanácsos ÁRON LÁSZLÓ
Makáts Csaba D. DERECSKEI ZSOLT
Tóbiás LATABÁR ÁRPÁD
Mimi, lokáltáncosnő RAMOCSA EMESE
Julcsa BARTA MÁRIA VIOLA
Ekker és Társai:
KIS ISTVÁN, SZŰCS MÁTÉ, ŐSZ LAJOS, GRIBOVSZKY PÁL
Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház kijelölt zenekara

Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS
Jelmeztervező: KÁRPÁTI ENIKŐ
Zenei vezető: PHILIPPE DE CHALENDAR
Koreográfus: MAJOROS ISTVÁN
Korrepetitor: CSERMELY ZSUZSA / VARGA ZSUZSA  / BÓDI TAMÁS
Színpadmester: FARKAS GÁBOR
Ügyelő: FÜSTI MOLNÁR ÁGOTA / OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: HORTI ZSUZS / PÖLTZ JÚLIA
Asszisztens: GRIBOVSZKY PÁL
Vezényel: PHILIPPE DE CHALENDAR / REGŐS ZSOLT

Rendező: BALIKÓ TAMÁS

Bemutató: 2007. február 23.
Nagyszínház

A felvételeket Bócsi krisztián készítette
Forrás: Miskolci Nemzeti Színház