Mihail Bulagkov: Molière

Mihail Bulagkov: Molière (Képmutatók cselszövése) címû, a mûvész és a hatalom kibékíthetetlen ellentétérõl szóló darabját 2007. október 12-én, pénteken este 7 órakor mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház Radoslav Milenkoviè rendezésében.
Bulgakov darabja az abszolút hatalom és a költõ végsõkig kiélezett konfliktusát, az önmagát minden áron megõrizni kívánó ember és mûvész lelki gyötrõdését mutatja be, amelyben  az abszolutizmussal szembeni párharc a mûvész számára elveszett játszma.

M. Szilágyi Lajos, Radoslav Milenkovic, Hunyadkürti István

Vajon pozitív irányba változott-e azóta világunk? Eltűnt-e a haszonlesés, az ármánykodás, a képmutatás? A rendező, Radoslav Milenkovič sokkal rosszabbnak látja a mai helyzetet. "... ma már nincs remény. Nekem, aki szerb vagyok, a Milosevič-féle diktatúrában volt részem. Akkor abban az illúzióban éltünk mindannyian, hogy az ő letűntével egy gyönyörű, szép világ jön el. Bíztunk a jövőben. De most már látom ezt a jövőt, és azt látom, hogy a mai világunk csak egy nagy cirkusz, színjáték. Ezért is van szükségünk Bulgakovra, mert nála eleve minden csak színház."

Szatmári György

A Moličre-t alakító Szatmári György így véli: "A művészet, különösen a színház nem önfenntartó, ezért mindig kiszolgáltatottja marad a hatalomnak. Viszont a mi igazi kiszolgáltatottságunk a függés: hogy tetszünk-e a rendezőnek, az igazgatónak, a közönségnek - annak, aki választ. Moliere idejében azért jóval élesebb volt a helyzet, a Napkirály élet-halál ura volt, egy vonással eltörölhette az embert, az írót, a színészt. Mégsem tragédiát játszunk!"

 "... az előadás egyszerre nagyon realista - és végtelenül szürreális. Bulgakov így látta az egész világot, amit a művei bizonyítanak a Kutyaszívtől A Mester és Margaritáig. Mindegyik nagyon valóságos, de összességében mégis mint egy álom... Amit a Miskolci Nemzeti Színház technikában tud, azt mind felhasználjuk ennek érdekében - a süllyesztőt, a liftet, minden szerkezetet beindítunk. A díszlet is ezt segíti: a kastély, a templom, a színház, minden csupa drapéria - csak a színek változnak, attól függően, mi a helyszín, milyen "színházban" vagyunk. De semmiféle korba, világba nem helyezzük a szereplőket: a hely és idő lényegtelen, csak az a fontos, hogy a dráma értelme megmaradjon. Mert ez egy gazdag, nagy mű - és nem a hatalmasok ellen íródott pamflet." - fogalmaz a készülő előadásról Radoslav Milenkovič.

Molnár Erik, Csapó János, Homonai István

Bulgakov Képmutatók cselszövése című történelmi drámája Moliere életéről szól. A drámai tartalom azonban nem felel meg teljes egészében a történelmi hűségnek. Lajos király valójában mindvégig kedvelte és pártfogolta Moliere-t. Azonban Bulgakov darabja a művész és a hatalom kibékíthetetlen ellentétéről szól. Így nem véletlen, hogy a cenzorok a Napkirályt a mindenkori hatalommal, vagyis a korabeli Szovjetunióban Sztálinnal azonosították.

Bulgakov 1928-tól nem publikálhatott, 1929-ben a színházak is levették műsorukról darabjait.

Hunyadkürti István, Szatmári György

Mihail Bulgakov: MOLIERE
(Képmutatók cselszövése)
fordította: Karig Sára

Jean-Baptiste Poquelin Moliere, neves drámaíró és színész: Szatmári György
Madeleine Béjart: Máhr Ági Jászai-díjas
Armande Béjart MoliEre: Bodor Németi Gyöngyi
Mariette Rivaille: Ramocsa Emese
Charles de La Grange, színész, gúnynevén Regiszter: Lukács Gábor
Zacharie Moirron, neves hősszerelmes: Chajnóczki Balázs
Philibert Du Croisy, színész: Baj László
Jean-Jacques Bouton, színházi koppantó, Moliere inasa: Hunyadkürti István Jászai-díjas
Nagy Lajos, Franciaország királya: Fandl Ferenc
"Félszemű" gúnynéven ismert párbajhős: Homonai István
Marquis de Charron, Párizs érseke: Áron László
Bűvész, clavicembalóval: M. Szilágyi Lajos
Ismeretlen álarcos hölgy: Kerekes Valéria
Barhtolomé atya, vándorprédikátor: Szegedi Dezső
Erő testvér, az Oltáriszentség Társaság tagja: Csapó János Jászai-díjas, Érdemes művész
Hűség testvér, az Oltáriszentség Társaság tagja: Molnár Erik

Díszlettervező: Juraj Fabri
Jelmeztervező: Laczó Henriette
Koreográfus: Majoros István
Dramaturg: Horváth Barbara
Zenei munkatárs: Szakács Sára
Színpadmester: Farkas Gábor
Ügyelő: Orehovszky Zsófia
Súgó: Gah Erzsébet
Asszisztens: Pöltz Júlia

Rendező: Radoslav Milenkovič

Bemutató: 2007. október 12.
Nagyszínház

 Forrás: Miskolci Nemzeti Színház