Sefi

Meghalt Shäffer Judit. Jelmeztervezõ volt, ez hozzáteendõ a fiataloknak. Nemcsak hosszadalmas betegsége miatt kopott ki neve a színházi köztudatból. Shäffer Judit a színházi divatalkotó, divatteremtõ hosszú ideje kiment a divatból. Az Iparmûvészetit elvégezve fiatalon az élre tört. Nagyon sokáig az élen is maradt. Futtassuk át emlékeinkben jelentõs tervezõi pályáját.


fotó: Keleti Éva

Bemutatók közeledtével az amúgyis hiper-érzékeny színházi nép idegei hosszan kilógnak. Jelmeztervezőnek lenni veszedelmes foglalkozás. Legközelebb van a színészhez testi valójában. Könnyen rajta csattan a levezethetetlen nyugtalanság. Shäffer ilyenkor sem vesztette el higgadtságát és kaján humorát. A szegedi szabadtéren kínosra sikeredett Lear éjszakai főpróbáján, amikor a kolduló bolondként mutatkozó Edgar magát siratva kántálja: Szegény Tamás fázik, Shäffer félhangosan megtoldotta a nézőtéren: Szegény blamázs fázik.
Ötven éve, a József Attila Színház egyik elvtárs-kartárs vígjátékában, a Nobel-díjas Kertész Imre zenés vígjátéka, a Bekopog a szerelem környékén, a József Attila-díjas Kállai István Keménykalaposokjához tervezett jelmezeket. A hivatali férfiakat egyforma szilvakék öltönybe öltöztette. Meghökkentő tervezői gondolat a civil egyenruha. Mintha valamennyit egy bordában szőtték volna. Egyenruhásításuk jelezte: belül sem különböznek egymástól. A szilvakék öltönyök mégsem hatottak úgy, mintha a Vörös Október ruhagyár gépei alól kerültek volna futószalagra. Néhány árnyalattal elütöttek a hivatali uniformis színétől. Vidámabbnak, tarkábbnak, vígjátékibbnak hatottak a szilvakékek. Vagyis a fiatal tervezőnek saját véleménye volt az elbürokratizált hivatalos világról, valamint a színházról. Azt vallotta szilvakékje: a színház szórakoztató üzemegység. Juttassa eszébe a nézőnek az általa ismert világot, de nem kopírozza, hanem megemelten mutassa azt.

 
 

Jelmezek a Pesti Magyar Színház A néma levente c. előadásához


A Nemzeti Színházban végzett munkái a tervező nagy korszakát jelentették. Szinte önálló alkotása volt Giordano Bruno Avar Istvánra adott, a teljes színpadot beborító köpönyege Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka című kétrészes osztályfőnöki órájában. Talán ezzel a kiterjedt, szép köpennyel kezdődött Shäffer jelmezeinek kézimunka-korszaka. Csipkék, horgolások, kötött holmik, kézzel kivarrt díszes anyagok jellembőrét adta a színészekre. Több oka volt a kézimunkához fordulásnak. A korszak beszerzési nehézségei, a különleges anyagok hiánya szorította rá, hogy - mint régen - a színház maga állítsa elő a jelmezeket. Ha nem vásárolható a nagykereskedelemben érdekes ruhaszövet: házilag elkészítendő. A horgolt jelmezek azzal a titokzatos előnnyel jártak, hogy az emberi érintés elevenné tette a viselt jelmezeket. Bennük érződött a fáradozás, a munka gondja, a készséges odafigyelés. Shäffer Judit jelmezei pompázatosak voltak, elevenek voltak, soha nem látottan fantasztikus anyagfelhasználásukkal a színészre terelték a figyelmet, és hangsúlyozták a múlt időt, az anyagok történelmi múltját.

 
 

Jelmeztervek a Nemzeti Színház Romeo és Júlia előadásához


Ez utóbbi magyarázatul szolgál Shäffer Judit divatból elmaradására. Új színháztörténeti szakasz következett. A történelmi darabok kivétel nélkül a mában működtek. Mai viseleteket hordtak a színészek. Véget ért a "korhűség." A modern szabások közt legfeljebb néhány antikizáló szabásvonal vagy szín utalt a játék múltidejére. Elszaporodtak a farmerben játszott előadások. Az overallos drámák. Vagy karate-öltönyös színjátékok. Shäffer gondos, ravaszul kiforralt történelmi utalásai, széles műveltségének és gáttalan képzeletének jelmez-művei hirtelen ódivatúak lettek. Ázott ballonkabátok, elnyűtt zakók és viseltes szoknyák jöttek divatba.
A korábbi stílus kiöregedett. Lejátszott. Jelmeztárba került molyirtó golyócskák közé. Most a jellemző jelmezek művésze is lejátszott.

 
 


Jelmezek a Budapesti Kamara Színház Othello c. előadásához

MGP


KAPCSOLÓDÓ OLDALAK:

Shäffer Judit honlapja
Színházi tervei
Jelmezek

 

süti beállítások módosítása