János vitéz

Megérteném, ha nekiesnének Alföldinek, hogy haszonvágyból a 105 éves Király színházi operettet vonszolta megkettõzött szereposztással a Nemzetibe. A János vitézt idõvel operett helyett felértékelték dalmûvé. Az Opera állandó mûsordarabja lett. Hevesi Sándor 1927-ben, a Nemzeti 90. évfordulóján vállalta, hogy Kukorica Jancsit az eredeti Király utcai Király színházi premier huszáruniformisos primadonnájával vigye színre.

Botrány lett. Fedák Sári negyvennyolc éves snájdig magyar huszárrá vénült. Nem ezért ellenezte a jobboldal. Az utóbb náci vonzalmaiért Népbíróság elé állított, feltűnést mindig kereső nagy művész tanácsköztársasági vöröskatona toborzó miatti lelkességét torolták. Hírlapi csetepaté. Országgyűlési interpelláció. Egyetlen előadás. Tíz évvel később (1937) már Németh Antal igazgatása vette műsorra Kacsóh operettjét álgyergyói csomagolásban, modern vetített díszletekkel. Éppen régi színdarabokat porolgatott a vezetés a centenáriumi évadra. A porfelhőben Fedák már kilóban, sem korban nem fért volna pásztorgatyába. Jávor Pál, Dayka Margit viselték Jaschik Álmos matyó skanzen-cókmókját.
A Nemzeti Színház múlt hétvégi Kacsóh-felújítása tutti-frutti János vitéz. Magyar táj magyar diapozitívval. Erotikától rezgő búzamező. Kikászálódó gatyát rántó huszárokkal, ingvállat gomboló lánykákkal. Háttérben vetési varjakként kukkolló kórus.

Ménkű nagy nemzeti lobogó, ízetlen viccként kilikasztják a közepét, majd visszavarrják. Elől birka, hátul szoknya-csizma négykézlábas nyáj béget. Furulya, mint fallikus szimbólum. Szögedi, füstölt szalonna. Bonbon-dobozos királyi udvar. Liftező énekkar (hogy ne cammogjon a kórus kifelé a színről). Rémisztő ipari birodalom a süllyedők emelte dugattyúkkal. Földalatti Tündérország, gogo-girl tündérszemélyzet elemmel világító cipősarkon - feltehetőleg rendszeres orvosi ellenőrzéssel. Tutti-frutti: ananász és szalonnavég. Időszerű, politikai szóviccek és a 27 szakaszos kalandsor szinopszisszerűen betoldott Petőfi összefoglalását is beillesztette a dramaturg Vörös Róbert és Keszthelyi Kinga.
Sikerült változtatás a gonosz boszorkány szerepének kibővítése. Eddig csakis öklét rázta, sipítozott. (Egyedül Gobbi hitette el velem, hogy a szegedi Dóm-tér tornyai közt a seprűn lovagló apró alak ő maga volt retek piros orrával.) Az Erkel János vitézének főpróbáján azt láttam egyszer, hogy a finomeszközű Ladomerszky Margit, aki több évtizedes székesfehérvári ripacsismeret birtokában, úgy töltötte ki a boszorka színi üresjáratait: képzeletbeli legyeket kapdosott a nézők élénkítésére. Udvaros Dorottya nem vasorrú bába. Szemrevaló menyecske, ha kendőt nem is visel. Szeretőre vágyik. Éppenséggel a juhászra. Furulyájára ácsingózik. Indokolja a féltékenysége a komisz bánást a rábízott árvával. Indokolja a nyáj szétkergetését. Mesemotívumok helyet emberi törekvések mozgatják a drámát. Másodjára Csoma Judit a játszási hagyományoknak megfelelően tüzet lövell és a szerelmespárra megvetően szotyolát köp messziről.

A francia udvarban ismert csokoládébonbonokkal  díszített toronytemplomok magasodnak. Daróczi Sándor háromféle stílusú díszletet készíttetet, mást-mást mindegyik felvonáshoz. Gyarmathy Ágnes huszáruniformisai, falusi viseletei hibátlanok. A francia udvarbeli jelmezek kevésbé. A harmadik felvonás pokoli diszkó trendi genitália-fedői ismereteink szerint a rendező ízlésének számlájára írandók.
A János vitéz 1904. november 18-án a parlamenti zsebkendőszavazás estéjén gyúanyag a véderőtörvény-javaslat megszavazása ellen. A frivol operett, benne a vén trotlinak ábrázolt még uralkodó Ferenc Józseffel, nemzeti dalművé, operai repertoárdarabbá nemesedik. Aki szembejön vele: átdolgozza. Kurtít, told, hazafiatlanít, rárak még néhány vég nemzeti lobogót. Senki nem képes kárt tenni benne. 105 éve bombabiztos kasszasiker. Hol gyermekelőadás, ifjúsági matiné, musical-pótló nagyoperett, hol évfordulós hazafias-dráma. Játék-rendi Jolly Joker. 1968-ban átdolgozza a librettót Karinthy Ferenc. Majd Abody Béla. Gulyás Dénes rendezéséhez a Várszínházban Bereczky Erzsébet. 1987-ben az Operában Kerényi rendezéséhet áthangszerelte Dénes István, valamint Kacsóh-motívumokból előjátékot írt a harmadik felvonáshoz. Kaposváron Ascher Tamás 1982-ben Spindler Béla briliáns címszerelésével érzékenyen borotvaélen játszatta a művet. Egyszerre ríkatta meg a közönséget áradó érzelmeivel, és nevettette meg kiszámított, ravasz műfogásaival, kancsal pátoszával. A nemes anyag és a giccs összeborult.
Alföldi Róbert rendezése is ezen az úton indul el. Fölényesen lebonyolított első felvonása megmutatja tévedhetetlen térérzékét. Egyetlen valóságot ismer el színházban: a színpad igazságát. A hatás érdekében bármit hajlandó megváltoztatni. A dalok rendjét. A valóság logikáját. Csakis színpadérzékére hallgat. A szín közepéről a zenekari árokra kivezetett horgász stéget szemérmetlenül használja honfiszív-szaggatásra. Kilépnek rá a szereplők. Köréjük szűkül glóriaként a fényszóró. Közel hajolva a nézők szívéhez, egyenesen beleénekelnek. Szabó Kimmel Tamás a második szereposztás Strázsamestere innen dicsőíti meg a magyar huszárt, a vitézséget, helytállást, tisztességet és énektudást.
Bodrogi a francia királyban a ripacsmesterség magasiskoláját adja. Az ízetlen kabarébetoldásokat is emberileg hitelesíti. A kabaréból könnyedén átsiklik a jellemvígjátékban. Kupléiban érzékelteti - ironikus eltartással persze - élete félrecsavarodottságát.
Két felnézéssel tiszteleg Latabár világban eltévedtségének.

Spindler a második szereposztás francia királyát ugyancsak felsőfokú szaktudással rázta ki kisujjából. Újvári Zoltán a színház mindenese. Párnás és fapados szereposztásban ő az intrikus falú csősze és a királyi udvarban Bartoló, főcsillagász, akit a rendezés megfosztott hagyományos távcsövétől.
Radnay Csilla m. v. a francia királykisasszony. A második estén hibátlanabb formát mutatott, lement róla a feszültség, hogy az eredetileg első szereposztást éneklő Szalay Mariannával megmérkőznie kell.
Söptei Andrea jobb színész, mint énekes. Tompos Kátyánál fordítva van. Söpteinek elhiszem az árvalányt, a hűséges szerelmest. Tompos már a kis patakban is kacéran mossa, mossa sötétkék ruháit. Jobban illene a Leányvásárba, csak az nincs műsoron.
Mindkét estén Hevér Gábor játszotta Bagót a kibetegedett Szarvas József helyett is. A második estén kiköszörülte az első este hanghibáit. Biztonságosabb lett játéka is.
Az MR szimfonikusait és énekkarát Silló István mindkét estén higgadt biztonsággal, nagy színházi rutinnal tartja kézben. A kettős bemutató közönsége örömmel köszöntötte, hogy végre élő zenét hallhat, eleven emberi kapcsolatot, művészi összekötöttséget színpad és zenekari árok között. Gergye Krisztián táncai pontosan annyit terveztek, amennyire szüksége van az előadásnak. Egyetlen mozdulattal sem többet, sem kevesebbet.
János vitéz I. és János vitéz II. közül könnyebb Stohl András helyzete. Otthon van színházában, a közönség többségének tévé-kedvence. Személyiségének, népszerűségének erejére biztonsággal támaszkodhat. Hatásos, kölykös mosolya átsegíti buktatókon, és szavatolja a mesehős színpadi sikerét.
Másfelől közelíti meg szerepét Mátyássy Bence (anyai ágon Kacsóh Pongrác dédunoka-jogutódja). Énekhangja lent, fenn, középen szól. Összeköti érzelmileg-színészileg a prózát, a parlandót, az éneket. Nincs különbség az éneklő Kukorica Jancsi és a prózában beszélő között. Az előadás vége felől fogja föl szerepét. Nem az idilli hőst játssza. Nem a mézes-huszárt. Bajon, intrikán, véres csatán át eljut a kietlen ipari alvilágnak berendezett Tündérországba. Azt is, szerelmesét, Iluskát is elhagyja. Visszamegy kenyeres pajtásával falujába. A szélesvásznú helyszínek után szűkös szobácskányi otthonában állnak ketten, reménytelenül néznek előre, a sötétbe. Végéről értelmezve szerepét, realista árnyaltsággal - ha mondható egy operett bonvivánról - építi föl az ábrándozott hőseszmény helyett a valóságban élő, annak rémeivel bátran szembenéző embert.
A huszár-apoteózissal kezdődő ujjongó előadás borús véget ér. Illetőleg még véget sem ér. Jancsi és Bagó dermedten kinéznek: és most mi lesz ezután?

Molnár Gál Péter
Fotók: Gordon Eszter/Nemzeti Színház

süti beállítások módosítása