Napjainkban reneszánszukat élik Kálmán Imre mûvei: sorra mutatják be operettjeit ismét a legkülönbözõbb országokban. Hogy mi e népszerûség titka? Az, hogy korát megelõzve foglalkozott napjainkban is érvényes és izgalmas témákkal, ráadásul zenéjében ma is divatos módon ötvözte a legkülönbözõbb elemeket, a bécsi keringõdallamokat a magyaros muzsikával, vagy éppen 1921-es, A Bajadér címû, indiai témájú mûvében az egzotikus, keleti dallamokat az amerikai jazz világával.
|
Az operett magyar kreatív-team által létrehozott változata már hatalmas sikert aratott Szentpétervárott. A rendező, KEROŽ és a dramaturg, Kállai István ugyanis az örökösöktől jogot kapott az átdolgozásra, melynek során megerősödött a szereplők egymáshoz való viszonya, a táncos-komikus-szubrett vonal sokkal nagyobb hangsúlyt kapott, valamint a párizsi színésznő és az indiai herceg szerelme valóságos, a XXI. században is átélhető konfliktusokon keresztül bontakozik ki.
|
A Budapesti Operettszínház évek óta dolgozik együtt külföldi "testvérszínházakkal", közülük a szentpétervári Zenés Komédia Színházzal. Kálmán Imre operettjének koprodukciós oroszországi előadását is KEROŽ rendezte, s azt látta a komponista lánya, Kálmán Yvonne is, aki lelkesedett érte.
2009 márciusában ez az új, megfiatalodott változat érkezik Budapestre, ráadásul a librettó mellett a dalszövegek is vadonatújak: Müller Péter Sziámi írta újra őket.
Egy, a mai világba illesztett, korszerű, de a hagyományokat, elsősorban az izgalmas zenét őrző produkció kerül színre, mely széles közönségrétegeket szólít meg a régi operett-rajongóktól a fiatalokig.
A történet
Az egzotikus-erotikus történet középpontjában Radjami indiai herceg, Lahore trónörököse áll, aki a mulató európaiak életét éli Párizsban, ahol álnéven ő a legsikeresebb slágerkomponista. Korábban Oxfordban végezte el az egyetemet, tanult művészeteket, közgazdaságtant, politikatudományt, egyszóval mindent elsajátított, amit otthon esetleg majd hasznosíthat. Ugyanis hazája ősi törvényei szerint hamarosan meg kell nősülnie, és el kell foglalnia "ősei trónját". De közben beleszeret Odette Darimonde-ba, az ünnepelt párizsi művésznőbe, s hogy megszerezze őt, még csodás hipnotikus képességeit is beveti...
Különös aktualitás
Hogy Kálmán Imre 1921-es operettje most, a XXI. században is mennyire aktuális, azt bizonyítja egy 2008. november 6-i hír, mely szerint: "Fényűző külsőségek közepette koronázták meg az Ázsia szívében fekvő, Indiával határos Bhután ötödik uralkodóját, a 28 éves Dzsigme Keszar Namgyel Vangcsukot. Öt évtizeddel ezelőtt Bhután még egy feudális rendszerű, elszigetelt világ volt, amely alig-alig tartotta a kapcsolatot a külvilággal. Jellemző, hogy a televíziót és az internetet 1999-ben engedélyezték. A mostani koronázási szertartás egyúttal jelzés a külvilág felé. A sugárzóan jóképű új király Oxfordban szerezte diplomáját, de az Egyesült Államokban és Indiában is tanult. Szakértők szerint Dzsigme Keszar Namgyel Vangcsuk az elzárkózó himalájai királyságban végbemenő változások megtestesítője. Úgy néz ki, nem is lesz nehéz dolga, hiszen már most rettentő népszerű országában. Főleg a fiatalok körében."
Vagyis élet és színház különös párhuzamot mutat, s az már csak hab a tortán, hogy a Kelet egzotikus világa egyre népszerűbb mindenütt. Hogy csak a legutóbbi példát vegyük a kultúra világából: másfél hete egy indiai témájú film, a Gettó milliomos összesen nyolc Oscar-díjat kapott - köztük a legjobb mozinak járót is!
Különleges előadás, különleges sztárcsapattal
Az előadás nem csak azért különleges ünnepe a magyar operett játszásnak, mert Kálmán Imre talán leggyönyörűbb műve megfiatalodik, hanem mert a főszerepekben a közönség kedvencei, a zenés színpadok sztárjai lépnek fel! Odette Darimonde szerepében az operaházak csillaga, a milánói Scalát, a New York-i Metropolitant, Madrid, London, Párizs, Berlin zenés teátrumait megjárt Miklósa Erika, az opera világában ugyancsak bizonyított Fischl Mónika, s a tehetséges, fiatal primadonna, Lukács Anita látható. Radjami hercegként Dolhai Attila, Magyarország egyik legismertebb és legnépszerűbb musicalszínésze, illetve a Magyar Állami Operaházban és a Budapesti Operettszínházban egyaránt nagy sikerrel szereplő két tenorista, Vadász Dániel és Dániel Gábor lép színpadra. A szubrett-táncos-komikusi négyesfogatban az új generáció már sikeres fiataljai és egy legendás, régi nagy páros látható a kettős szereposztásban: Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, Oszvald Marika, Csere László/Bódi Barbara, Szabó Dávid, Kékkovács Mara, Peller Károly. További szereplők: Dézsy Szabó Gábor/Petridisz Hrisztosz, Marik Péter/Langer Soma, Jantyik Csaba/Péter Richárd, Sánta László/Oláh Tibor.
A díszleteket Túri Erzsébet, a jelmezeket Velich Rita készíti, a koreográfus Lőcsei Jenő. A szövegkönyv - ahogy már említettük - megfiatalodik Kállai István és Kerényi Miklós Gábor által, a dalszövegeket pedig Müller Péter Sziámi fordította újra. A produkció zenei vezetője Makláry László, akit zenei konzultánsként a Bartók Vonósnégyes kétszeres Kossuth-díjas művésze, Komlós Péter segített. Az előadás rendezője KEROŽ.
Minden adott tehát ahhoz, hogy 2009 márciusában, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon egy operett-legenda keljen új életre, s hatalmas siker legyen a nagyszerű, ugyanakkor ma is érvényes történet, a sodró lendületű zene, a látványos rendezés és fiatalok és idősebbek körében egyaránt népszerű sztár-szereplőgárda által!
|
--------------
Budapesti Operettszínház
Kálmán Imre: A Bajadér
mágikus kult-operett
Bemutató: 2009. március 20.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál díszbemutatója
Forrás: Budapesti Operettszínház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.