A két és fél éve nagy figyelemmel kísért sorozat következõ estjén, március 26-án a kortárs magyar próza jelentõs alkotója, Németh Gábor lesz Alföldi Róbert egyik vendége, a másik pedig Kardos Sándor operatõr, aki több alkalommal készített már filmet Németh Gábor forgatókönyve alapján.
|
Az estek nem egyszerűen pódiumbeszélgetések, noha fontos a személyes "ismerkedés" is: a beszélgetés során közelebb kerülhet a nézőkhöz egy-egy alkotó egyénisége, világa. Itt azonban - a Képzett társítások címnek megfelelően - fontos a különböző művészeti ágak találkozása. Ebben pedig fontos szerepet játszik az élő, ott születő zene: a felolvasásra, a beszélgetésre és vetítésre épülő, a műfaji határokat átlépő esteken mindig hangsúlyos az improvizatív zene. A két vendég világához leginkább illő dzsesszzenész a helyszínen reagál mindarra, ami az esten történik, adja hozzá a maga érzelmeit, gondolatait zenével mindahhoz, ami elhangzik és látható. Németh Gábor és Kardos Sándor világához ezúttal Dresch Mihály, a hazai dzsesszélet egyik legmarkánsabb egyénisége, egyik legkitűnőbb előadója adja hozzá a magáét zenével, minden bizonnyal ezúttal is újszerű képzettársításokra ad így lehetőséget a következő Képzett társítások-est.
Képzett társítások - AEGON-est
a Nemzetiben 2009. március 26-án, csütörtökön 19 órától a Gobbi Hilda Színpadon
Németh Gábor író,
aki új regényt ír,
ebből hallhatunk is részleteket az esten
Kardos Sándor operatőr, filmrendező,
kitűnő filmek társalkotója, a Horus Archívum alapítója, aki több
mozidarabot készített Németh Gábor forgatókönyve alapján
Zene: Dresch Mihály - szaxofon
Ötletgazda, a sorozat szerkesztője, szervezője: Eszéki Erzsébet
Életrajzok
Németh Gábor tíz mondata saját magáról - életrajz helyett:
A Néma Tüntetés Napján születtem Budapesten. Elég titokzatos, nem? A papírjaim szerint vezethetek autót, írhatok újságba, taníthatok gyerekeket. A tanárképző főiskola után egy évig napközis nevelő voltam, aztán újságot hordtam, könyvkiadóknak korrektúráztam. 1983 óta írok pénzért: cikket, könyvet, filmet és színdarabot. Dolgoztam nyomtatott és villanysajtóban, gazdasági napilapnál és bulvárhetilapnál, szerkesztettem irodalmi folyóiratot, designmagazint és internetes portált. 1994-től 2007-ig beszélgettem a Magyar Rádióban, 2001 óta leendő filmesek idejét töltöm a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A lányommal, a fiammal és az édesanyjukkal egy kis faluban, ám egy óriás fenyőfa tövében éldegélünk, ez nem mese, viszont a kedvenc mondatom ebben a szövegben. Dum spiro spero: egyszer megtanulom a pörgetett fonák - ún. "lebukó" - átemelést. Ez pedig a tizedik mondat helye.
|
Könyvek:
1990 Angyal és bábu (kisprózák)
1992 A semmi könyvéből (próza)
1994 eleven hal (kisprózák)
1998 A huron tó (szövegek)
2000 Kész regény (Szilasi Lászlóval)
2002 Elnézhető látkép
2004 A mémek titokzatos élete (Sebők Zoltánnal)
2004 Zsidó vagy? (regény)
2007 A tejszínről (prózák)
Filmek:
1998 Presszó (rendező, társforgatókönyvíró: Sas Tamás)
2000 Balra a Nap nyugszik (r., tf.: Fésős András)
2002 A pap csengetttyűje (r. tf.: Soós Péter)
2006 Végjáték (r., tf.: Kardos Sándor)
2008 Az átváltozás (adaptáció, r, tf: Kardos Sándor
2008 Napfogyatkozás (r., tf: Zilahy Tamás)
Darabok:
A fehér kígyó (hangjáték)
Leer (játék szünet nélkül)
Túl az egészen
Főbb díjai:
Magyar Filmszemle díja (A legjobb forgatókönyvért, Sas Tamással, 1998)
József Attila-díj (2004)
Szépírók díja (2004)
Márai Sándor-díj (2005)
Déry Tibor-díj (2006)
------------
Kardos Sándor
1944-ben született, operatőr, filmrendező, a Hórusz Archívum kurátora.
Főbb operatőri alkotások:
Kis valentino (rendező: Jeles András)
Álombrigád (Jeles András)
Angyali üdvözlet (Jeles András)
Szeleburdi család (Palásthy Gyögy)
Egészséges erotika (Tímár Péter)
Mielőtt befejezi röptét a denevér (Tímár Péter)
A tanítványok (Bereményi Géza)
Eldodrádó (Bereményi Géza)
A turné (Bereményi Géza)
Anna filmje (Molnár György)
Hagyjátok Robinsont (Tímár Péter)
A pókok (Erdős P)
A szerpentintáncosnő (Helmuth Herbst)
A rossz orvos (Molnár György)
Szabadság tér 56 (Bereményi Géza)
Egyszer élünk (Molnár György)
Glamour (Gödrös Frigyes)
Hídember (Bereményi Géza)
Szent Iván napja (Meskó Zsolt)
Telitalálat (Kardos Sándor, Szabó István)
Csoda Krakkóban (Groó Diána)
Résfilm (Kardos Sándor)
Lopott képek (Pacskovszy József)
Régimódi történet (Bereményi Géza)
Az igazi halál (Pacskovszky József)
Főbb rendezői alkotások:
A növekvő város (1994)
Telitalálat (2004)
Résfilm (2005)
Végjáték (2006)
Fontosabb díjai:
Magyar filmkritikusok díja, operatőri különdíj (1985)
Magyar Filmszemle - Legjobb operatőr díj (1985)
Európai Filmfesztivál - Az év operatőre - jelölés (1990) Párizs
MédiaWave - Rendezői különdíj (1997)
Madrigimagen Nemzetközi Operatőri fesztivál - Legjobb operatőr díj (2000) Madrid
Az év operatőre (2000) Magyarország
Eiben díj (2000) Magyarország
Magyar filmkritikusok operatőri különdíja (2001)
Nemzetközi Játékfilm fesztivál - Rendezői Fődíj (2004) Portugália
Magyar Filmszemle - Rendezői fődíj - Kísérleti film kategória (2005)
58. Cannes-i Filmfesztivál - Quinzaine des Realisaterus - Résfilm (2005)
Magyar filmkritikusok díja - Legjobb kísérleti film - rendezői díj (2006)
III. Nemzeti tudományos filmfesztivál - Legjobb kísérleti film - rendezői díj (2006)
13. ALTER-NATIVE Filmfesztivál - Legjobb operatőr díj (2005) Marosvásárhely
HSC II. Aranyszem Fesztivál - Fődíj (2005)
A Hórusz Archívumról:
Ez a különleges magángyűjtemény, amely több mint egymillió amatőr fotográfiából áll, kötetben megjelent a Horus Archives, Eindhoven (1989, 1990), a Horus Archives, Europália Brüsszel (1999-ben) és A Hórusz Archívum 150 legjobb képe című könyv (2004-ben)
Jelentősebb kiállítások a Hórusz Archívumból:
Eindhoven (1986), Rotterdam (1991), Bécs (1989), Lausanne (1990), Amsterdam Fotobiennale (1997), Brüsszel Europália (1999), Stuttgart (2006)
- és 94 magyarországi kiállítás
------------------
Dresch Mihály
1955-ben született. Zenei tanulmányait a jazz konzervatórium előkészítőjében kezdte, később felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszakára, ahol 1979-ben végzett. A nyolcvanas évek elejétől kezdve rendszeresen koncertezett neves hazai zenészekkel. Első együttesét 1984-ben alapította Dresch Quartet néven, a kvartett felállása azóta többdször változott, de mindig meghatározó volt számára a magyar zene. A nyolcvanas években játszott Szabados György együttesében is.
|
Jelenlegi együttesével - amelyben Lukács Miklós cimbalmozik, Baló István dobol, Szandai Mátyás bőgőzik - rendszeresen koncerteznek itthon és külföldön is, emellett népzenei együttesekkel, például a Csík zenekarral is fellép.
Zenekar: Dresch Mihály Quartet/Borbély-Dresch Quartet
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.