Nemzeti Színház

A Nemzeti Színház októberben 3 + 1 bemutatóval, két kiállítással és az Aegon Művészeti Társdíj díjátadó estjével várja látogatóit. 14-én kerül bemutatásra a Gobbi Hilda Színpadon a kortárs finn szerző, Mika Myllyaho: Pánik című fekete komédiáját, ami három, harminchoz közeli férfi "szenvedéseit" meséli el. Az előadással Rába Roland rendezőként debütál.

nemzeti


15-én, a Magyar Festészet Napja alkalmából nagyszabású kiállítás nyílik a Zikkurat Galériában FESTŐ-SZOBRÁSZOK - festőművészeink szobrai és szobrászaink festett szobrai címmel. 17-én, 15.00-kor a Nagyszínpadon lesz a bemutatója Lázár Ervin: Berzsián és Dideki című mesejátékának (itt  képregényszínház, rajzfilmcirkusz), a címszerepekben Stohl Andrással és Tompos Kátyával, Almási - Tóth András rendezésében. 20-án a Képzett társítások-esten Jónás Tamás, Aegon-díjas költő olvassa fel laudációját az általa Aegon Művészeti Társdíjra jelölt művészről, aki az esten veszi majd át a díjat. Közreműködik: Szalóki Ági és a Dés András Trió.
23-án a Gobbi Hilda Színpadon tartják a Bánk bán - junior - bemutatóját Alföldi Róbert rendezésében a színház fiataljainak közreműködésével, a bemutató előtt 18.00-kor kerül sor a Bánk bán a Nemzeti Színházban című előadástörténeti kiállítás megnyitójára. A kiállítást Székely György színháztörténész nyitja meg.
És ráadásként még egy bemutató: 30-án a Művészetek Palotájában látható Friedrich Schiller: Ármány és szerelem című örök klasszikusa. Rendező: Alföldi Róbert.


mika-myllyaho


Mika Myllyaho: Pánik
- fekete komédia egy részben és nyolcvanöt percben -
A szövegkönyvet Falk Nóra fordítása és színészi improvizációk alapján
Merényi Anna és Rába Roland készítette.
Előadásjogok: Nordic Drama Corner

Marci: Miklós Marcell
Robi: Marton Róbert
Tomi: Szabó Kimmel Tamás

Díszlet/Jelmez: Daróczi Sándor
Videó: Mészáros Kati
Dramaturg: Merényi Anna
Ügyelő/súgó: Lovass Ágnes
A rendező munkatársa: Tüű Zsófi

Rendező: Rába Roland

Magyarországi bemutató: 2009. október 14. - Gobbi Hilda Színpad

Kanduhrka: "Kicsit utána néztem a betegségemnek (bocsi, hogy így bevágom csak):A pánik heves testi tünetekkel járó az életveszélyes helyzetekben jelentkező természetes vészreakcióhoz hasonló rettegés. Írták már le olyan érzésként, mintha egy éhes tigrissel lenne az ember egy ketrecbe bezárva, csakhogy itt nincs kézzelfogható veszély, nyilvánvaló ok a félelemre. A pánik szó mitológiai eredetű: eltúlzott, oktalan rettegést jelent. Pán görög istenről kapta a nevét, aki félelmetes hangokkal riogatta az embereket, de valódi veszélyt senkire nem jelentett: indokolatlan, 'páni' félelmet keltett. Bár a köznyelv lépten-nyomon használja pontatlanul, mindenféle félelemmel, szorongással járó helyzetre a kifejezést, a pánik valójában heves testi tünetekkel járó az életveszélyes helyzetekben jelentkező természetes vészreakcióhoz hasonló rettegés." (www.pcdome.hu/forum)

Pánik - Káosz - Harmónia - egy sikeres harmincas férfi életének állomásai. Neve Mika Myllyaho. Ő napjaink egyik legsikeresebb finn drámaírója és rendezője, a fenti trilógia szerzője. A rokonságot le se tagadhatnánk.

A PanoDráma nagy sikerű felolvasószínházi estje után a Nemzeti Színház mutatja be Magyarországon először a nemzetközi színpadokon is egyre sikeresebb fekete komédiát.

Zikkurat_ImpressCam_1024_768

Festő-szobrászok
Megnyitó: 2009. október 15. /csütörtök / 20.00

Nemzeti Színház /Zikkurat Galéria
A kiállítást megnyitja / Wehner Tibor művészettörténész

Látogatható: 2009. december 13-ig
Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig: 13-18.30.-ig
Szombat és Vasárnap: 11-18.30.-ig

A Magyar Festészet Napját, kezdeményezői 2002-ben október 18-ára tűzték ki, mert erre a napra esik Szent Lukács névnapja, aki évszázadok óta a festők védőszentje. Ez a nap azóta a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő festészet ünnepe. Az idei, VIII. Magyar Festészet Napja programsorozat, számtalan helyszínen, Budapesten, vidéken, sőt határainkon túl, október 11-től 20-ig tart. Ennek kiemelt eseménye a Zikkurat Galéria

 

FESTŐ-SZOBRÁSZOK
- festőművészeink szobrai és szobrászaink festett szobrai -
című kiállítása

A meghívott kiállítók között szerepel többek között:
Kovách Gergő, Mata Attila, Szabó Tamás /szobrászművészek
Barabás Márton, ef Zámbó István, Fajó János, Gaál József, Kelemen Károly, Kéri Ádám, Szkok Iván, Paizs László, Veress Sándor László, Záborszky Gábor
/festőművészek

„Voltak és vannak szobrászok, akik csak szobrokat csináltak és csinálnak, és voltak és vannak festők, akik csak képeket festettek és festenek. És voltak és vannak szobrászok, akik (a szobrok festése mellett) képeket is festettek és festenek, és voltak és vannak festők, akik szobrokat is csináltak és csinálnak. A szoborkészítő festők szobrai természetesen egészen mások, mint a szobrászokéi. Bálint Endre, Martyn Ferenc, Mattis-Teutsch János és Tóth Menyhért nyomdokain napjaink magyar művészetében - amikor már teljesen elmosódtak a különböző művészeti ágazatok, műformák és műnemek, műfajok közötti határvonalak, amikor kitágultak az anyagalkalmazás és - megmunkálás módozatai - számos olyan, eredetileg festőként kategorizált alkotó munkálkodik, akinek munkásságában már véglegesen, vagy csupán egy-egy alkotóperiódusban (esetleg csupán néhány meghatározó jelentőségű mű erejéig) a szobrászi alkotómunka vált dominánssá. A festő-szobrászok munkái között izgalmas művészeti kalandozások részesei lehetünk: ezek az alapvetően alkotói nyugtalansággal, kísérletező aspirációkkal hajtott és áthatott művészek szabadon, a szakmai konvenciókat megkerülve, hallatlanul friss és önálló szemlélettel alakítják, formálják meg azokat a szobrokat, amelyek a jelenkori tárgyformáló művészet egyediségeket reprezentáló, termékenyítő hatású alkotásai. A Festészet Napja alkalmából rendezett tárlat egy átfogó kiállítás sorozat első állomása, amelyen számos szakmai meglepetésben lehet részük a szobrászoknak, a festőknek, de legelsősorban a közönségnek." /Wehner Tibor művészettörténész/


lazar

 

Lázár Ervin: BERZSIÁN ÉS DIDEKI
- képregénycirkusz két részben -
7 éves kortól ajánlott!

Berzsián, költő: Stohl András
Zsebenci Klopédia: Murányi Tünde
Sróf Mester: Újvári Zoltán
Violin, fülrepesztő zenész: Blaskó Péter
Dideki: Tompos Kátya
Ribizli, a repülő kutya: Mátyássy Bence
Vinkóci Lőrénc, kocsmáros: Földi Ádám
Szőrénszőr Tejbajszán, főtűzoltó: Szarvas József
Durik Maris: Mészáros Piroska
Aggszakáll: Szatory Dávid e.h.
Főszakáll: Orth Péter
Alszakáll: Farkas Dénes e.h.
Áttentő Redáz : Fehér Tibor e.h.
Áttentő Redáz árnyéka: Major László m.v.
Viktor: FrányóViktor m.v.
Két biciklis zsonglőr: Potocki Ferenc m.v., Turai Bálint m.v.
Egy cukahara srác: Szőts Zoltán m.v.
Két fiú meg két lány:
Szabó Zoltán
m.v., Pelle Viktor m.v.
Somorjai Judit m.v. Szelőczey Dóra m.v.

Díszlettervező: Balla Margit
Jelmeztervező: Földi Andrea
Koreográfus: Barta Dóra, Újvári Milán
Dramaturg: Perczel Enikő
Zeneszerző: Bella Máté
Dalszöveg: Balla Margit
A rendező munkatársa: Kolics Ágota / Laboda Kornél e.h.

RENDEZŐ: ALMÁSI-TÓTH ANDRÁS

Bemutató: 2009. október 17.,  15.00 - Nagyszínpad

Képzeljetek el egy várost, ahol Ribizli, a repülő kutya világít. Ahol az élet olyan, akár egy cirkuszi kavalkád. A vidám forgatagtól csak Berzsián, a híres jobbladaköltő marad távol, mivel évek óta egyetlen verset sem képes írni. Elkeseredettségében szakít az emberiséggel. De nem rejtőzhet el segítőkész barátai elől, akik újabb s újabb kalandokba keverik. Ráadásul Áttentő Redáz, az éjfejű százszorjajnekünk is megjelenik a legnagyobb titokban, hogy sötétségbe borítsa a városkát. Vajon sikerül-e újból alkotnia az önmarcangoló költőnek, s képes-e fölismerni az igaz szerelmet? Rajzfilmszínház, avagy zenés képregénycirkusz a Nemzeti Színházban.


--------

Képzett társítások - AEGON-estek a Nemzetiben október 20-án, kedden 19 órától a Gobbi Hilda Színpadon.
Alföldi Róbert vendége: Jónás Tamás költő a 2009-es AEGON Művészeti Díj kitüntetettje, valamint az általa jelölt másik magyar alkotó, aki az esten veszi át az AEGON Művészeti Társdíjat.
Közreműködik: Szalóki Ági - ének és a Dés András Trió: Oláh Szabolcs - gitár; Szandai Mátyás - nagybőgő; Dés András - ütőhangszerek.

Immáron a negyedik évad következik a Képzett társítások - AEGON-estek című sorozatban. Az eddigi három évad során fellépett itt már a hazai művészeti élet színe-java, a közönség rendkívül érdekes alkotókat ismerhetett meg ezen alkalmakkor, a személyes beszélgetéseknek köszönhetően. Hamar beigazolódott, hogy a nézők és a vendégek, azaz maguk a művészek is örülnek a nyitottságra, kitekintésre és az együttműködésre épülő esteknek.

Október 20-án a 2009-es esztendő két AEGON-díjas művésze lesz Alföldi Róbert vendége. Azaz Jónás Tamás költő, aki áprilisban vette át a szakmai zsűri döntése alapján az idei AEGON Művészeti Díjat Önkéntes vak című kötetéért. Így most rajta a sor, hogy a 20-i esten felolvassa laudációját arról a művészről, akit már ő jelölt az AEGON Művészeti Társdíjra - a kiírás szerint másik művészeti ágból.

A sorozat estjein számos alkalommal rendkívüli élményt nyújtott az, ahogy a beszélgetésre, az irodalomra, a felolvasásokra és a vetítésekre reagáltak a vendégek világához választott dzsesszzenészek, akik érzékeny improvizációkkal adták hozzá a magukét az ott történtekhez, a maguk nyelvén: zenével. Ezúttal is olyan előadóművészek teszik ezt, akik kötődnek mindkét alkotóhoz, Jónás Tamáshoz és az általa az AEGON Művészeti Társdíjra jelölt másik művészhez is.

Eszéki Erzsébet ötletgazda, a sorozat szerkesztője-szervezője


Katona József:  Bánk bán - junior -
Bemutató: 2009. október 23.

Kosztolányi Dezső az Új Időkben, 1930-ban írta Katona színművéről: „Nálunk nem terem kő és márvány. Házainkat ezeknek híján fából, vályogból, téglából ragasztják össze. A kecskeméti drámaíró sziklából épített valami szilárdat, keményet, komoran-örökkévalót. Rokontalanul szökell az égnek a homokon, a buckákon ez a pompás építmény, oly rokontalanul, amint ő élte le ott földi pályáját. Ezen a sík földön ma is ez az igazság: a tragédia."

Katona József Bánk bánja megkerülhetetlen remekműve a magyar színház- és irodalomtörténetnek, ugyanakkor kikerülhetetlen „istencsapása" diákgenerációk számára. A nemzeti színházi előadásunk a huszonéves fiatalok érdeklődését és kíváncsiságát kívánná felkelteni, figyelmét a mű igazi értékeire irányítani.

A színház legfiatalabb színészei számára tűzte ki feladatul, hogy az általuk kiválasztott jeleneteket a maguk értelmezésében - munkakópiaként - gondolataik jegyzeteként rakják össze az előadás rendezőjével, az alkotótársakkal; és ezekből a tanulmányokból induljon el egy nyílt, friss, bátor, eleven megközelítése a Bánk bánnak.

Az előadás akusztikus világát is a szereplők maguk teremtik meg: énekelnek, zenélnek.

 

A Nemzeti Színház és a Szentendrei Teátrum közös produkciója
Katona József: Bánk bán

- junior -

Szereplők:
II. Endre: Szabó Kimmel Tamás
Gertrudis: Bánfalvi Eszter
Ottó: Mátyássy Bence
Bánk bán: Fehér Tibor e. h.
Melinda: Radnay Csilla
Mikhál: Szatory Dávid e. h.
Simon: Orth Péter
Petur: Makranczi Zalán
Izidóra: Stork Natasa
Solom: László Attila
Biberach: Földi Ádám
Tiborc: Farkas Dénes e. h.

Dramaturg: Vörös Róbert
Díszlet- és jelmeztervező: Daróczi Sándor
Súgó: Kónya Gabriella
Ügyelő: Kabai Márta
A rendező munkatársa: Kolics Ágota

Rendező: Alföldi Róbert

Bemutató: Gobbi Hilda Színpad, 2009. október 23.

2

 

A Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája közös produkciója:
FRIEDRICH SCHILLER: ÁRMÁNY ÉS SZERELEM
Fordító: Forgách András
Közreműködik az Óbudai Danubia Zenekar
Zenekarvezető: Ács Péter
Karmester: Silló István

VON WALTER, ELSŐ MINISZTER: KULKA JÁNOS
FERDINÁND, A FIA: MAKRANCZI ZALÁN
LADY MILFORD, A FEJEDELEM KEGYENCNŐJE : BÁSTI JULI
WURM, A MINISZTER MAGÁNTITKÁRA: HEVÉR GÁBOR
MILLER, MUZSIKUS: HOLLÓSI FRIGYES
MILLERNÉ, A FELESÉGE: MOLNÁR PIROSKA
LUJZA: BÁNFALVI ESZTER
SZOPHIE, A LADY KOMORNÁJA: GÁSPÁR KATA

Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes
Dramaturg: Vörös Róbert
Ügyelő: Géczy István
Lencsés István
Súgó: Kónya Gabriella
A rendező munkatársa: Herpai Rita

RENDEZŐ: ALFÖLDI RÓBERT

Bemutató: 2009. október 30. - Művészetek Palotája, Fesztivál Színház
Nemzeti Színház -Nagyszínpad, bemutató tervezett dátuma: 2010. február


Az Ármány és szerelem a német dráez szóló színműve. Ferdinánd és Lujza szerelmének története megközelíti, és megidézi Rómeót és Júliát. Lángolásuk, érzelmeik áradásamairodalom egyik legnépszerűbb, leginkább szívhma is rabul ejti a nézőt. Cselszövés, szerelemféltés, pénzéhség, intrika, tiszta eszmék, tragikus félreértések, végzetes halál.

A valóságábrázolás hitelességét és meggyőző voltát fokozza, hogy mindaz, ami a drámában történik, Schiller személyes élményén alapszik. Tiltott szerelmet érzett ő is, keserves tanulóévei a hercegi nevelőintézetben és katonai szolgálata alkalmat adtak neki, hogy megismerkedjék a fejedelmi udvar jellegzetes alakjaival.

A Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája közös produkciójának különösségét az adja, hogy a mű díszletét, terét, közegét a színpadon zenélő nagyzenekar alkotja. Forgách András új fordítást készít az előadáshoz.

„Míg istenek emberibbek voltak,
Volt az ember istenibb." (Schiller)

Forrás: Nemzeti Színház

süti beállítások módosítása