Az élet hátulnézetből

A premier napján a meghívott vendégek szóróanyagként szórólappal burkolt WC-papír tekercset kapnak kézhez a színház aulájában. - Ennyire ....r lesz? - kérdezik páran bátortalanul. Negyedórával később felszabadultan hahotáznak Werner Schwab drasztikus komédiáján a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójában.

_MG_6767ff

 

Pedig maga az író ezt drámaként aposztrofálta, és aki olvasta tudja, az ember magán az írásművön inkább görcsösen, kínjában vihog. A három főszereplő ahogyan Mészáros Csilla a színház fiatal dramaturgja megjegyezte: „abszolúte top lúzer". Erna (Kara Tünde), Grete (Bede-Fazekas Anna) és Mariedl (Dobó Kata). Ülnek egy konyhában, értelmetlen életükről értelmetlenül vitáznak, valahol a mániákus elmebetegség és a hétköznapi hülyeség határmezsgyéjén. Erna a spórolásban (wc papír is jó szalvéta helyett) teljesedik ki, Grete hajdani szerelmi életének üszkös romjain mereng, Mariedl arra a legbüszkébb, hogy az eldugult klozetokat az úri házakban puszta kézzel is kitisztítja. Összevesznek - kibékülnek, berúgnak, képzelt történetet szőnek maguknak magukról, azonban a fantázia világából valamelyikük a földre rántja a többit. Meg is bűnhődik, bár ki tudná megmondani, önmaguk elviselésénél létezhet-e nagyobb büntetés a három grácia számára. Dorotty Szalma osztrák-magyar, mint a monarchia volt. Nem kérdés, jó kézbe került a darab, amelyet az osztrák kultúra hava apropóján mutatott be a Békés Megyei Jókai Színház. A rendező láthatóan ismeri a bigott, álszent, kispolgári világot, amelyet Schwab célba vett kíméletlen írásművében.

 

_MG_6833ff

 

A figurák mindegyike többrétű, bár a korosztályos eltérések azért megmutatkoznak a színrevitelben. Dobó Kata Mariedl formázása, alighanem az egyik legösszetettebb színészi feladat, amire vállalkozott. A kissé beszédhibás, horkanva röhögő, voltaképpeni egysejtű létformától, az üdvözülő mosolyig és a plébános úr szavainak szép tónusú citálásáig széles palettát kell átfognia. A saját és megidézett karakterek közötti átmenetek picit még csiszolhatóak, de kimondható nem csak bátor, hanem jó választás volt érvényesülni hagyni, ebben a gyermeki lelkű, de érzelmi intelligenciával korlátozottan rendelkező karakterben. Kara Tünde a Jókai Színház fiatal színésznője több int harminc évet öregszik mire a színpadra ér. Ez egyfelől a kitűnő maszkolásnak köszönhető, másfelől a mozgások, és Rátkai Erzsébet deformáló jelmezei szépen lelassítják. Drámai riposztjai és játéka el is hitetnék velünk az öregasszonyt, hangja viszont helyenként - sajnos - szépen fiatalosan cseng, mindazáltal, akadt, aki nem hitte el, hogy őt látta a színpadon és ez dicséri alakítását. Bede-Fazekas Anna rutinos nagyasszony. A szerepre a színházhoz szerződött színésznő, látványosan, meggyőzően játssza végig a női libidó különböző állapotait és valóban ízlés kérdése eldönteni, hogy ez valakinek már sok, vagy a szerepet szándékosan még inkább túl lehetne játszani. Gulyás Levente zeneszerző, Haydn után szabadon írott muzsikája és a zenészek háttérből jól teljesítik ki a darab hangulatát, ugyanazon megírt zenei részlet először körbe-körbejátszásával, majd voltaképpeni torzításával. Mira János díszlete, funkcionális, statikusságát csak a végjáték oldja fel, a szétcsúszott életek képi visszhangjaként. Az Elnöknők premiert előadást látva, a színészi játék volt az, ami igazán meggyőzte a közönséget, hogy a WC-papír - amit sokan végig a kezükben szorongattak - egy ikon. Egy felkiáltójel, vigyázzunk!, mert itt hátsószándékok vannak, és hiába hisszük, hogy a markunkban tartjuk, mint az életünket, csak egy vékonyka válaszvonal az.

Nóra Nibelung


jokai_01

 

AZ OSZTRÁK KULTÚRA HÓNAPJA
2009. DECEMBER

Werner Schwab: ELNÖKNŐK
- drasztikus komédia-

Fordította: Szilágyi Mária, Parti Nagy Lajos
Zenéjét szerezte Joseph Haydn után szabadon: Gulyás Levente
Erna: KARA TÜNDE
Grete: BEDE-FAZEKAS ANNA
Mariedl: DOBÓ KATA

Zenészek:
zongora: Gulyás Levente; hegedű: Benedekfi Zoltán; cselló: Kárász András; dob: Teleki Pál

Súgó: Kiss Katalin
Ügyelő: Halász Péter
Díszlettervező: Mira János
Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet
Díszlettervező-asszisztens: Csiffáry Zsuzsanna
Jelmeztervező-asszisztens: Kelle Jázmin
Rendezőasszisztens: Kiss Katalin

Rendező: Szalma Dorotty


forrás: Békés Megyei Jókai Színház

süti beállítások módosítása