Bárány Boldizsár

A Radnóti Színház harmadik bemutatóját mindenki nagy izgalommal várja, hiszen sokat kellett várni arra, hogy újra mesejáték kerüljön színre a Radnóti színpadán. Szabó Magda Bárány Boldizsár című meséje Őri Rózsa ötlete nyomán és rendezésében valósult meg.

Interjú Őri Rózsával

- Honnan jött az ötlet, hogy a Bárány Boldizsárból mesejáték legyen?

Őri Rózsa: Életem első olvasmányélménye volt a Bárány Boldizsár. 1958-ban adták ki a könyvet, és egyszer egy karácsonyra megkaptam. Én akkor pár éves lehettem, és nagyon megszerettem, mindig ezt olvastam.
Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy színpadra kellene állítani, és most lehetőséget kaptam Bálint Andrástól, hogy megrendezhessem. Kovács Krisztina dramaturggal munkához láttunk, és Kriszta átírta a verses mesét színdarabbá, szerintem remekül.

- Mit szeretsz ebben a mesében?

Őri Rózsa: Ez egy egyszerű történet, de közben fordulatos és izgalmas is, sok humorral fűszerezve. A főhős, Bárány Boldizsár, a darab végére rájön - és eközben a gyerekekkel is megérteti -, hogy mit szabad és mit nem lehet tenni az életben, hogy csak olyat szabad csinálni, amivel másnak nem okozunk kárt, mást nem bántunk meg vele. Ez a mese arról szól, hogy ha rosszat cselekszel, annak következménye van, és a rosszat neked magadnak kell jóvá tenni, és ez egy nehéz, kellemetlen feladat.

Frank Annamária 6 éves

- Melyik korosztálynak szól majd az előadás?

Őri Rózsa: Talán leginkább a négy-tíz éveseknek, de reményeim szerint a gyerekekkel érkező felnőttek is jól fognak szórakozni.

- Nem féltél az eltelt évek alatt, hogy valaki más megcsinálja?

Őri Rózsa: De igen, főleg amikor zöld utat kaptunk Bálint Andrástól, és elkezdtünk dolgozni, akkor féltem a legeslegjobban, hogy valaki le fog előzni az utolsó pillanatban.

Reviczky Marcell 9 éves

- Régi vágyad volt az is, hogy a Bárány Boldizsár zenés mesejáték legyen?

Őri Rózsa: Kezdetben talán nem gondoltam erre, de most egészen biztosan éreztem, hogy zenés mesét kell csinálni. Egyértelmű volt, hogy a Vodku együttes tagjai - akik a Cseresznyéskerttől fogva gyakorlatilag háziszerzői lettek a színháznak - írják a zenét. A zenekar nagy lelkesedéssel fogott neki a munkának, és most már javában folynak a zenei próbák, a daltanulások.

- A mese szereplői állatok. Milyen lesz a díszlet és a jelmez?

Őri Rózsa: Hosszasan kerestem díszlet- és jelmeztervezőt és megtaláltam egy lelkes fiatalembert, Cziegler Balázst. Látványos, szép díszletet és jelmezeket tervezett, olyat, ami - reméljük - elvarázsolja a gyerekeket.

Fekete Anna 10 éves

- Kik fognak játszani az előadásban?

Őri Rózsa: Négy színész fog benne játszani, de mivel rengeteg szerep van ebben a mesében, a többit a Vodku együttes tagjai és a színház műszaki dolgozói fogják eljátszani. Mindenki nagy örömmel tanulgatja a dalokat és a prózai részeket.

- Életed első rendezése lesz a Bárány Boldizsár...

Őri Rózsa: Izgulok is. De azt gondolom, hogy ezalatt a harminc év alatt, amit színházban eltöltöttem rendezőasszisztensként, már annyi rendezővel dolgoztam, annyi félével, annyi műfajban, hogy ugyan nem végeztem el a főiskolát rendezőszakon, de komoly szakmai gyakorlat volt számomra a színházban eltöltött három évtized.

- Gyerekdarabokban is dolgoztál?

Őri Rózsa: Főleg a győri színházban - ahol a Radnóti előtt 9 évig voltam tag -, de a Radnóti Színházban is dolgoztam a Micimackóban. A Micimackó óta nem volt gyerekelőadás ebben a színházban, és ennek már több mint tíz éve.

Erős Hanna 10 éves

- Az unokáidat beavattad a Bárány Boldizsárral kapcsolatos terveidbe?

Őri Rózsa: Négy unokám van, és az ötödik is mindjárt megszületik. A négyből egy még pici, de a másik három már nagyon várja, hiszen kívülről ismerik ezt a mesét.

- Hogyan fogadta a társulat, hogy most egy mesedarabot fog a színház bemutatni?

Őri Rózsa: Mindenki nagy izgalommal várja a bemutatót. Gyerekdarabot próbálni mindig különös varázs és nagy kihívás. A gyerekek azonnal jelzik, ha valami nem tetszik.

- Miért fontos gyerekdarabot játszani?

Őri Rózsa: Egyrészt előbb-utóbb a gyerekekből lesz a színház felnőtt közönsége. De ami ennél is lényegesebb számomra: szeretném, ha a gyerekek látnának valami egyszerű, közérthető és szívhezszóló történetet, ami érzelmileg is hat rájuk, és segít eligazodni ebben a bonyolult világban.

Marton Dóra 9 éves

Szabó Magda: BÁRÁNY BOLDIZSÁR
- zenés mesejáték két részben -
színpadra alkalmazta: Kovács Krisztina

Bárány Boldizsár: KLEM VIKTOR
Bertalan, az édesapja: SCHNEIDER ZOLTÁN
Borbála, az édesanyja: MARJAI VIRÁG
Márton kapitány; Nyúl Tanító Úr; Mókus doktor: ADORJÁNI BÁLINT

Valamint:
a VODKU EGYÜTTES (Bede Sarolta, Bata István, Szabó Árpád, Takács Szabolcs),
Ádám Erika, Andrási Kata, Bóné József, Daróczi Gabriella, Kecskés Mihály,
Kovács János, Matusz Gergely, Tóth Sándor

Dramaturg: Kovács Krisztina
Díszlet-jelmez: Cziegler Balázs
Jelmezfelelős: Dudás Zsuzsa
Maszk: Haraszti Janka
Koreográfus: Katona Gábor
Zene: Vodku együttes

Rendező: ŐRI RÓZSA

Bemutató: 2010. február 6.

Gál Antónia 9 éves

A cikkben szereplő gyerekrajzok az előadáshoz kapcsolódóan meghirdetett rajzpályázatra beérkezett pályaművek.
További rajzok a Radnóti Színház honlapján  >>>

Mint a hó, fehér a gyapja,
van cipője, zöld kalapja,
vállán uzsonnáskosár, iskolába
mégse jár.
csak a réten, erdőszélen kerek tónál, faluvégen meg az erdő hűvösében futkos, kóricál, Boldizsár Boldizsár, Bárány Boldizsár.

Forrás: Radnóti Színház