Gergely Viola fordításában fenti címmel ismertem meg Sólem Alechem töredékes regényét, életképfüzérét. A jiddisül író orosz elbeszélő legnevezetesebb meséből-álomból-valóságból összeszűrt alakja időt álló irodalmi sikere. Az elmúlt század elején ő maga készítette első színpadi változatát.
Roland Dobrusin is dramatizálta a tejesembert. Készült belőle néma és hangosfilm. Elsöprő siker 1964-től New Yorkban, az Imperialban Hegedűs a háztetőn minden Broadway-furfanggal elkészített musical-változata. 3.242 előadás után újabb és újabb felújítások. Világszerte kasszarengető, megkönnyeztető fogadtatás. Jerry Bock zenéjét Silló István vezényli most a Vígszínházban. Igyekszik követni vagy utolérni a zenekarral az énekléshez nemigen szokott együttest. Beleillesztették a Szól a kakas már... kezdetű népdalt. Ami lehet, hogy nem is népdal, mert Taub Izsák Ezekiel nagykállói haszid csodarabbi gyűjtötte, vagy írta, vagy csak egyszerűen kedvenc nótája volt.
Eszenyi Enikő végezte el a színpadra állítást Khell Csörsz táncosoknak elég helyet adót terében. A háttérben össze-vissza úszkálnak idillikusan bizonyos bárányfelhők. Ugyanolyan kevés leleménnyel mozognak balra-jobbra, jobbról-balra, mint a beállított táncféleségek.
A tejesember Hegedűs D. Géza. Bivalyerős férfi húzza-húzza lesántult lova helyett a tejtermékeket házakhoz szállító kordét. Eredetileg hét lánya volt. Joseph Stein librettója beérte néggyel (az eleven Láng Annamária, az érzelmes Kovács Patrícia, és még két lány). A tejesember egymás után veszti el gyermekeit. Elveszti reményét dús kiházasításukban. Elveszti bizalmát, hogy az Úr némi jövedelemhez segíti egyszer. Végül elveszti házát, benne lakhatási jogát. Elveszti hazáját. Hegedűs elkerüli a népszínműves részletezést. Biztonsággal átlépi a megríkatást célzó nemtelen eszközöket. Robotban-viszontagságokban megedzett férfit mutat. Nem népi szoborhőst. Inkább biblikus figurát. Biztonsággal veszi a dalbetétek kihívásait. A legszívfacsaróbb helyzetekben is megőrzi emberi méltóságát. Jó társa ebben az érzelmeskedéstől tartózkodó, hosszú ideje legjobb formáját mutató Igó Éva.
Venczel Vera talán egyetlen mondatot sem szól, de igen erőteljesen van jelen a színpadon. S amikor felnéz: biztosak lehetünk benne - túllát a csillagokon is. Pap Vera a bemutatóra még nem igazán készült el a házasság-szerzőnővel. A nagymama kísérteteként azonban meggyőző jelenés. Szemenyei János kedves, riadt szabósegéd. Fesztbaum minden egyes hangzója most is érthető. Pápai Erika hangja légtornászként a zsinórpadlásban bukfenceztetve is élesen szól. Dengyel Ivánban a tisztesség küzd az alkohollal. Sarádi Zsolt nyílt, derék fickó. Harkányi a bölcsen sunyi, hivatalától elragadtatott, agyér-elmeszesedéses rabbi.
A Vígszínháznak sokáig nem lesz jegyeladási gondja.
MGP
fotók: Takács Zsolt | foto.szinhaz.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.