„Liszt Dante-szimfóniája inspirált, hogy elmélkedjek a modern emberről, értékeinkről és a „Zeitgeist"-ről, azaz a korszellemről, melyben élünk.
A Pokol-tétel mélységekben kavargó, saját témáinak visszhangjaira épülő zenei motívumai egy hanyatló világ ironikus ábrázolására inspiráltak. Ez az a hely, ahol Érosz és Thanatosz folyamatosan próbálja leigázni egymást, ezzel megölve a kéjt, ahelyett, hogy vágyat keltenének, a jövő reménye helyett pedig csak újra és újra elhaló szükségtelen vágyakozást teremtenek." Roberto Galvan
Fehér Laura, Haller János
Fotó: Dusha Béla
Sokszor hallhattuk, hogy a pokol meg a mennyország az valahol a túlvilágon van, egy ismeretlen helyen. De mindkettő itt van bennünk is, és átéljük mindennapjainkban. Mondhatnám azt is, hogy minden ember önmaga alakítja ki a saját mennyországát és a saját poklát, de még inkább igaz fordítva. A bennünk lévő pokol és a bennünk lévő mennyország harca alakít minket. A pokol hétköznapi tudatállapotaink sajátja. A pokol nem száműzhető a tudatból. Ha mégis megpróbálják, mint azt az egyház által irányított európai civilizáció tette, akkor annak beláthatatlan következményei vannak. A tudattalanba fojtott pokol kivetítődve jelenik meg mindennapjainkban.
Inferno
táncjáték két részben
A belső pokol
16 éven felülieknek
Zene: Liszt Ferenc: Faust szimfónia – 3. (Mefisztó) tétel
Fény: Stadler Ferenc
Jelmez: Molnár Zsuzsa
Koreográfia: Juronics Tamás
Táncolják: Szarvas Krisztina / Hajszán Kitti
Czár Gergely/Haller János
Markovics Ágnes, Csetényi Vencel
Fotó: Dusha Béla
Dante-szimfónia
„Liszt Dante-szimfóniája inspirált, hogy elmélkedjek a modern emberről, értékeinkről és a „Zeitgeist"-ről, azaz a korszellemről, melyben élünk.
A Pokol-tétel mélységekben kavargó, saját témáinak visszhangjaira épülő zenei motívumai egy hanyatló világ ironikus ábrázolására inspiráltak. Ez az a hely, ahol Érosz és Thanatosz folyamatosan próbálja leigázni egymást, ezzel megölve a kéjt, ahelyett, hogy vágyat keltenének, a jövő reménye helyett pedig csak újra és újra elhaló szükségtelen vágyakozást teremtenek.
A Purgatórium olyan, mint világunk: az elszigeteltség és a kommunikáció hiánya uralja; ez is egy, a média által globalizált világ, melyben az embert megfosztják önnön emberségétől és elriasztják a szemtől szembeni érintkezéstől. A magány blogja ez, melyben az emberek vadidegenek előtt tárják fel saját belső világukat és képtelenek elérni a bensőséges együttlétet.
A Mennyországot félt megkomponálni Liszt, és otthagy minket a mennyei világ után vágyakozva a Purgatórium kapujában. Félelme számomra humanitásáról tesz tanúbizonyságot, kételyeiről a Jó zenei újraalkotása iránt. A végső Magnificat is inkább panaszkodásnak, mint a boldogság kifejeződésének tűnik.
Úgy érzem, hogy az új évezredben mi ugyanennek a kapunak a küszöbén toporgunk; a jövő többé nem előre megjósolható, a szellemi értékek pedig egy új korszak eljövetelét hirdetik. Az emberiségnek újra kell fogalmaznia a társadalom alapvető értékeit. Ez ugyanúgy megrémít minket, ahogy Lisztet megrémítette a Mennyország ábrázolása, hiszen valahogy könnyebb fájdalmat és depressziót érzékeltetni, mint békét és reményt.
A magyar zene szenvedélyessége igen közel áll latin gyökereimhez."
Roberto Galván
Zsadon Flóra, Palman Kitti
Fotó: Dusha Béla
Dante-szimfónia
Nyitány
Dante: Csetényi Vencel
Vergilius: Czár Gerely
Pokol
Dante: Csetényi Vencel
Beatrice: Markovics Ágnes
Purgatórium
Dante: Haller János
Beatrice: Markovics Ágnes
Paradicsom
Dante: Czár Gergely
Apolló: Finta Gábor
Angyal: Fehér Laura
Beatrice: Markovics Ágnes
Továbbá: Hajdú Mária/Hajszán Kitti, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő,
Májer Gábor, Palman Kitti , Szarvas Krisztina, Tarnavölgyi Zoltán, Zsadon Flóra
zene: Liszt Ferenc
szöveg: Dante Isteni színjáték (részlet);
előadja: László Zsolt
fény: Stadler Ferenc
díszlet/jelmez: Molnár Zsuzsa
koreográfus asszisztens: Czár Gergely
koreográfus: Roberto Galván
művészeti vezető: Juronics Tamás
igazgató: Pataki András
Bemutató: 2011. április 15. - Szegedi Nemzeti Színház
További előadás: 2011. május 31. - Művészetek Palotája- Fesztivál Színház
Együttműködő partner: Nemzeti Táncszínház
Támogatók: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Nemzeti Színház, NKA, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, NCA, Novotel Hotel – Szeged, Kortárs Balettért Alapítvány
Fotó és forrás: Szegedi Kortárs Balett
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.