Opera premier Debrecenben

Pár nap múlva itt a premier: Kodály Zoltán daljátékának, a Háry Jánosnak a próbái a Csokonai Színházban lassan a végéhez érnek. A címszerepet Haja Zsolt énekli. Miért kedveli Háry figuráját Vindnyánszky Attila rendező? Miért ajánlja operett helyett Kodály művét Kocsár Balázs karmester?

74web

Vidnyánszky Attila rendező, Haja Zsolt az ifjú,
Miske László az öreg Háry János próbá
n

 

VIDNYÁNSZKY ATTILA A HÁRY JÁNOSRÓL

– A debreceni előadásra készülve újra megkapott a Kodályból áradó végtelen szeretet a habitusunk, szellemünk, egész népünk iránt. Ahogyan más nemzeteket nem bántva képes imádni a magyar embert. Mintha mi tudnánk a legszebben álmodni a világon! Ha visszanézünk az elmúlt ötszáz évre, történelmünkben kudarcokat, vereségeket, csupa pusztulást, fogyatkozást, csalást, hazugságot, árulást találunk. Sok szempontból más nemzetek, az egész emberiség sorsa is tragikus, de mi valamiért tényleg nem voltunk Isten kegyeltjei. Meglehet, hogy épp azt kellene isteni kegyelemnek tartanunk, hogy állandóan megpróbáltatások elé állíttatunk, hogy mindig végveszélyben kap szárnyra a lelkünk. Talán ezért olyan gyönyörű és nagy a költészetünk világviszonylatban is. Nekem bizonyos értelemben a Háry is erről szól. Hogy a valóságban minden csatát elvesztettünk, de álmainkban mindet megnyertük. Bennünket még mindig nem zavar, hogy a valóság és az ábrándjaink között ekkora szakadék tátong!

 

KODÁLY ZOLTÁN A HÁRY JÁNOSRÓL

Mihelyt Háry megszólal, „kezdődik a mese". Ez a kulcsa a darab Háryjának, akiben Garay elmúlhatatlan obsitosa is megvan, de több annál. Sokkal több, mint egy jóízű genre-alak, mint egy magyar miles gloriosus: ő maga az életre kelt mesetermő fantázia. Nem hazudik: mesét teremt; költő. Amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál.

Zenében is ilyesvalami kellett a darabhoz, nem tudom mennyire sikerült. De tudom, hogy jók a szereplők dalai. Egytől-egyig a néphagyományból valók, egy-két órai utazás árán ma is hallhatók falun. Minden egyéni líránál alkalmasabbak arra, hogy „lírai hitel" erejével hassanak a szereplők ajkán.

Gyöngyszemek, csak a foglalatuk enyém. Igyekeztem, hogy méltó legyen hozzájuk.

Tudtomra most először szólalnak meg az Operaház színpadán a magyar nép dalai. Bár fakadna nyomukban egy kevés szeretet az árva ország legárvább gyermekei iránt. Kodály Zoltán (1926)

 


50web

Haja Zsolt énekli a Háry János címszerepét (próbakép)

 

KOCSÁR BALÁZS A HÁRY JÁNOSRÓL

Első hallásra talán bizarrnak tűnik, de igaz: Kodály daljátéka nagyon hasonlít egy operettre. Nem véletlenül! Gondoljunk Kodály kortársának, Kálmán Imrének két világsikerére, a Marica grófnőre és A csárdáskirálynőre: ami Kálmán muzsikájában magyaros jellegű, az műdal.

Kodály saját korának népszínművekért és az operettekért rajongó nosztalgikus közönségét egy formailag szinte azonos művel akarta megörvendeztetni, amelyben a népies, a magyaros helyett a zene: magyar és népi. A Háry János minden dallama népi eredetű, kivéve a verbunkos intermezzót. Kodály nemcsak megirigyelte a műdalokra épülő magyaros operett sikerét, de pedagógiai hevülettel hitt abban, hogy lehet sikeres és népszerű, ami magyar, nem pusztán magyaros, ami népi, és nem csupán népies. A zene különlegessége, hogy a népdalfeldolgozások mellett alapvetően szimfonikus jellegű, tisztán zenei fogantatású, humoros, tréfás ötletekben, meglepő fordulatokban és hangszínekben gazdag hangszerelésű tételek is hallhatóak.

 

VIDNYÁNSZKY ATTILA A HÁRY JÁNOS LÁTVÁNYVILÁGÁRÓL

Nem kellett sokáig keresgélnünk Olekszandr Bilozub díszlettervezővel, hogy Kodály gyönyörű mesevilágához megtaláljuk a búza, a kenyér, az élet szimbólumait. Ezekből bomlott ki minden: hogy Majland mézeskalács legyen, s hogy a franciákat a sütemény meg a bagett jellemezze. A díszlet meghatározó eleme az a színpadot körbeölelő, áttört „csipkefal", amely egy tulipános láda motívumait idézi. Ha azon keresztül özönlik be a fény, reményeink szerint közvetlenül is felfénylik a mese hangulata. Olyan élményt szeretnénk nyújtani ezzel a látvánnyal, amelyre folyamatosan vágyunk, de amit csak életünk legnagyobb pillanataiban tudunk megközelíteni. És persze ez ábránd is. Délibáb.

 

KODÁLY HÁRY JÁNOSA HÁRMAS KOPRODUKCIÓBAN

A Szabadtér Színház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán 2011. július 7-én, 8-án és 15-én látható a Háry János. A Szabadtér Színház a produkció utazási, előadási, valamint a szereplők költségeit viseli – mondta április 20-án, a Magyar Állami Operaházban tartott sajtótájékoztatón Bán Teodóra, a Szabadtér Színház ügyvezető igazgatója. A produkció teljes költségén 10-10 millió forintos arányban a budapesti Operaház és debreceni teátrum osztozik, az Operaházban – pontosabban a várhatóan újra megnyíló Erkel Színházban –, a tervek szerint 2012-ben kerül színre Vidnyánszky Attila Háry-rendezése.

 

Hary_plakat_600

 

 

A DEBRECENI OPERAJÁTSZÁSRÓL

Az elmúlt években Debrecenben bemutatott operák: A végzet hatalma (2007), Tosca (2007), Az eladott menyasszony (2008), Lammermoor-i Lucia (2009), Ruszalka (2009), Turandot (2009), Aida (2009), Egy halálraítélt utolsó napja (2009), Borisz Godunov (2010), A tüzes angyal (2010, magyarországi ősbemutató), Carmen (2011).

 

                  A végzet hatalma (2007) - 3p

 

A Csokonai Színház kötelességének tekinti magyar művek bemutatását is. Nagy szakmai elismerést aratott a Bánk bán (2008) eredeti verziójának a bemutatása. A Hunyadi László (2010) után egy kortárs zenemű következett, a Ludas Matyi (2011). A 2010/2011-es évad utolsó bemutatója a Csokonai Színházban Kodály Zoltán daljátéka, a Háry János.

A debreceni Csokonai Színház operaelőadásainak közreműködője a Debreceni Filharmonikus Zenekar, zeneigazgató: Kocsár Balázs. A színház énekkarának karigazgatója: Pálinkás Péter.

 

                  Az eladott menyasszony (2008) - 2p

 

 

VIDNYÁNSZKY ATTILA A DEBRECENI OPERÁKRÓL:

- A Bánk bán, a Hunyadi László után ismét egy magyar klasszikus zenemű, a Háry János kerül a Csokonai Színház repertoárjába. Aktuálisak volnának klasszikusaink?

- Azok mindig aktuálisak. Mert a magyarság mostani élete, jelenlegi gondjai is megfogalmazhatók általuk. Olyan témákat járnak körül, amelyeket csak mi értünk igazán, amelyek csak nekünk szólnak. Egyfajta kiválasztottság érzése támad az embernek az emberben, ha olvassa, s még inkább, ha színpadra teszi őket.

- A 2010/2011-es évadban öt operabemutatót, zenés előadást tartott a Csokonai – nem túl kockázatos ez vidéken?

- 2006-ban, amikor elkezdtük a munkát a Csokonai Színházban, tele voltam kételyekkel: nem tudtam, elfogad-e a város egy kísérletező, másfajta színházcsinálást. Visszaigazolta törekvéseinket, hogy tavaly tizenháromezernél is több bérletesünk és százezernél is több nézőnk volt. A kételyeim között szerepelt, hogy lesz-e operába járó közönségünk, fel lehet-e építeni egy tisztességes operatagozatot. 29-en vettek operabérletet az első alkalommal, most egy háznyian vannak, akiket ebben az évadban is elkényeztetünk, lehalmozunk: a Hunyadi László után magyarországi ősbemutató volt A tüzes angyal, ősbemutató volt a Ludas Matyi, a Carmen után pedig a Háry János kerül színpadra...

 

 

                 Lammermoori Lucia (2009) - 3,5p

 

A Csokonai Színház operai sikerei:

Egy halálraítélt utolsó napja

* 2009-es szegedi Mezzo Fesztivál, legjobb produkció díja

* Nyári Zoltán: a legjobb férfi előadó, a legjobb előadónak járó közönségdíj

A tüzes angyal

* 2010-es szegedi Armel Operaverseny és Fesztivál, legjobb produkció díja

* Cristina Baggio: A legjobb női előadó díja, Renata szerepéért

 

A debreceni Csokonai Színház operai koprodukciói:

2011 | Háry János: A debreceni Csokonai Színház és a Magyar Állami Operaház Budapest közös produkciója

2011 | Carmen: a Csokonai Színház és az Opéra-Théâtre d'Avignon et des Pays de Vaucluse, az Opéra de Reims és az Opéra de Massy koprodukciója

2010 | Borisz Godunov: A Szabad Tér Színház és a Csokonai Színház közös produkciója

2009 | Aida: A Szabad Tér Színház és a Csokonai Színház közös produkciója

 

Fotók: Máthé András, Csokonai Színház

Plakát: Márton László (Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola)

forrás: Csokonai Színház, Debecen

 

Kodály Zoltán: Háry János

Premier: 2011. április 29. | Csokonai Színház, Debrecen

Előadás időpontok >>>


süti beállítások módosítása