Mizantróp és Karnebál utoljára

Május folyamán újra láthatja a sepsiszentgyörgyi közönség A mizantróp és a Karnebál című előadásokat, mindkét produkciót utoljára tűzte műsorára a Tamási Áron Színház az idei évadban. A Bocsárdi László által rendezett A mizantróp utolsó előadására május 10-én, kedden este 7 órától kerül sor a színház Nagytermében, az Alexandru Dabija által rendezett Karnebál pedig május 24-én este 6 órától lesz még egyszer látható, ugyancsak a Nagyteremben.

Moliére A mizantróp című darabja a lelkiismeret és az ösztönök közötti örök emberi dilemmáról szól, arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon létezik-e olyan ember, aki érdekei kísértéseinek ellenállva, minden helyzetben meg tud maradni őszintének, tisztának. Alceste, a történet főhőse, elkeseredett harcot vív a világgal, kíméletlen őszinteséggel száll szembe minden fonáksággal, amit maga körül lát. Miközben egyenes természete újra és újra bajba sodorja – hiszen a képmutatás világában az őszinteség nem maradhat megtorlatlanul – fokozatosan mélyül benne az embergyűlölet, míg végül megalázva, jogában megtiporva, és őszinteségében nevetségessé válva nem marad számára más kiút, csak az emberek világából való menekülés.

I.L.Caragiale Karnebál című komédiája változatos szerelmi bonyodalmak, csalások és félreértés-szülte helyzetek sokasága által rántja le a leplet a 19. század végi Bukarest lepukkant külvárosi világáról. A helyszín egy borbélyüzlet, később egy külvárosi bálterem, a szereplők pedig jellegzetes példái annak a népségnek, mely franciásan affektál ugyan, de a civilizációból semmi más nem ragadt rá, csak az olcsó parfüm, amivel bárdolatlanságát igyekszik leplezni.

I. L. Caragiale
Karnebál
D'ale carnavalului
Réz Pál fordítása nyomán írta Parti Nagy Lajos

Szereposztás
Nae Girimea, borbély és felcser: Pálffy Tibor
Iancu Pampon: Mátray László
Nache Razachescu avagy Cracanel: Erdei Gábor
Adóhivatali gyakornok: Nagy Alfréd
Iordache, Girimea segédje: Szakács László
Rendőrbiztos: Nagy József
Didina Mazu: Kicsid Gizella
Miţa Baston: D. Albu Annamária
Pincér: Márton Lóránt

Díszlettervező: Bartha József

Jelmeztervező: Bagoly Zsuzsa, György Eszter
Szövegkönyv: Parti Nagy Lajos
Dramaturg: Láng Zsolt
Fordító: Réz Pál
ügyelő: Veress Zsóka
Súgó: Máthé Mária Magdolna
Rendezőasszisztens: Zakariás Zalán

Rendező:  Alexandru Dabija

Bemutató:    2009.12.11.

Utolsó előadás: 2011. május 24. 19.00

Ion Luca Caragiale eredeti címén D'ale carnavalului című darabját Alexandru Dabija bukaresti rendező irányításával állította színpadra a Tamási Áron Színház társulata, az előadás bemutatója 2009. december 11-én volt a színház Nagytermében.

A Karnebál változatos szerelmi bonyodalmak, csalások és félreértés-szülte helyzetek sokasága által rántja le a leplet a 19. század végi Bukarest lepukkant külvárosi világáról. A helyszín egy borbélyüzlet, később egy külvárosi bálterem, a szereplők pedig jellegzetes példái annak a népségnek, mely franciásan affektál ugyan, de a civilizációból semmi más nem ragadt rá, csak az olcsó parfüm, amivel bárdolatlanságát igyekszik leplezni.

Mint minden olyan darab esetében, mely szorosan kötődik ahhoz a társadalmi közeghez, melyről mesél, Caragiale szövegei idegen nyelvre alig fordíthatóak. A bohózati helyzetek és a kiváló komikus karakterek mellett a román szerző darabjaiban a komikum legfontosabb forrása az az összetett nyelvi közeg, mely a kor robbanásszerűen fejlődésnek induló Bukarestjét jellemezte. Román, görög, török és eltorzított francia szavakból álló beszéd ez, melynek – éppen a történeti háttér hiánya miatt – szinte egyetlen más nyelvben sincsen megfelelője. A Tamási Áron Színház előadásához az alkotók Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő bravúros nyelvi leleményekkel teli átdolgozását választották alapul, mely Réz Pál fordítása alapján készült. Parti sikerrel emeli be Caragiale szövegébe a jelenkor magyar nyelvének sajátos torzulásait, és sikerrel kombinálja azokat a Caragiale-i szöveg franciás szófordulataival, olyan meghökkentő és komikus nyelvezetet teremtve ezáltal, mely egyaránt sikerrel szolgálja a darab bohózati és társadalom-szatírai jellegét.

Az előadás rendezője, Alexandru Dabija a bukaresti Odeon Színház vezető rendezője, Mihai Măniuţiuval, Tompa Gáborral, Victor Ioan Frunzăval, Dragoş Galgoţiuval együtt tagja annak az 1980-as évek elején felnőtt rendező-generációnak, melynek munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a romániai színjátszás mára Európa egyik legjelentősebb színházi kultúrájává váljék. Caragiale aktualitásáról a rendező így nyilatkozik: „A megtévesztettség érzésével nap mint nap találkozhatunk mi is. Politikai, társadalmi, és gazdasági szédületben él az egész mai világ. Folyton úgy érezzük, el vagyunk tévedve, nincs kilátás, nem tudjuk, melyik a helyes irány. De azért – és ez nagyon is jellemző – csak nyomjuk a dumát. Tenger sokat fecsegünk."

A mizantróp

2009. október 19-én a budapesti Thália Színházban mutatta be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A mizantróp című produkciót. A Tamási Áron Színház és a budapesti Égtájak Iroda közös produkciójaként létrejött előadást Bocsárdi László rendezte.

Örök dilemmánk, hogy az erkölcs előírásainak vagy érdekeinknek rendeljük-e alá cselekedeteinket. A lelkiismeret az őszinteséget, igazságosságot, önzetlen szeretetet tartja a legfontosabb erényeknek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a hétköznapokban, ahol az érvényesülés tűnik a legfőbb célnak, többnyire az önzés, irigység és szívtelenség irányítja cselekedeteinket. Vajon van-e közöttünk olyan, aki érdekei kísértéseinek ellenállva, minden helyzetben meg tud maradni őszintének, tisztának? Vajon van-e közöttünk olyan, akinek a lelkiismerete minden esetben ösztönei fölé tud kerekedni? Vajon vannak-e közöttünk szentek?

Alceste, Molière darabjának főhőse az igazság bajnokának tartja magát, barátai legapróbb hibáit is kíméletlen őszinteséggel kritizálja, de azáltal, hogy épp abba az asszonyba lesz szerelmes, akinek „gunyoros és kacér szelleme annyira illik a kor erkölcseibe", elvei nevetségessé válnak. Az emberi természet ellentmondásosságának ilyen pontos megfogalmazása kevés szerzőnek sikerül, ezáltal válik ez a komédia a világirodalom egyik legdrámaibb szövegévé.

Molière
A mizantróp
Le Misanthrope - 1666
A Tamási Áron Színház és az Égtájak Iroda közös produkciója
Petri György fordítása alapján

Alceste, Célimene szerelmese: Pálffy Tibor
Philinte, Alceste barátja: Mátray László
Oronte, Célimene szerelmese: Szakács László
Célimene, Alceste szerelmese: Kicsid Gizella
Éliante, Célimene unokahúga: Pál Ferenczi Gyöngyi
Arsinoe, Célimene barátnője: Gajzágó Zsuzsa
Acaste márki: Diószegi Attila
Clitandre: Nagy Alfréd
Baszk, Célimene inasa: D. Albu Annamária
A Becsületbíróság tisztje: Erdei Gábor
Du Bois, Alceste inasa: Nemes Levente

Díszlettervező: Bartha József
Jelmeztervező: Dobre-Kóthay Judit
Dramaturg: Czegő Csongor
Zenei összeállítás: Bocsárdi László
Világítás tervező: Bányai Tamás
ügyelő: V. Bartha Edit
Rendezőasszisztens: Kovács Zsuzsanna

Rendező:     Bocsárdi László

Bemutató:    2009.10.19. Budapest - Thália Színház

Az előadás hossza kb. 110 perc

Utolsó előadás: 2011. május 10.

Fotó és forrás: Tamási Áron Színház