Igazgató marad Alföldi

"A múlt pénteki események nyomán írásban figyelmeztettem a vezérigazgatót, ezután hosszasan elbeszélgettünk a jövőbeni tervekről és a Nemzeti Színház szerepéről az ország kulturális és társadalmi életében. Ezzel az ügyet mindketten lezártnak tekintjük" - mondta Réthelyi Miklós a színház vezetőjével lezajlott találkozó után, ahol nem lehetett kérdést feltenni, és Alföldi Róbert sem nyilatkozott. Az még kérdéses, hogy a Jobbik miként (és mennyiért) felel (akár legújabb) kijelentéseiért. A Színház.hu összefoglalóját olvashatják.

“A színházban mindig van elég gyúanyag”. (Zsámbéki Gábor, 2008)

„A színház az egyetlen olyan hely, ahol kiszámíthatatlan dolgok történnek.” (Alföldi Róbert, 2008)

2008. júliusában a Klubrádióban az akkor frissen kinevezett igazgató arról beszélt, mennyire nagy bajnak tartja, hogy Magyarországon hosszú idő óta az a rossz beidegződés működik, hogy csak egyféle dolgot tartunk jónak, és minden egyebet rossznak. Azt szerette volna, ha a Nemzeti Színház olyan hellyé válik, ahol nem számítana, ki milyen pártállású, kivel bújik ágyba, és az sem, hogy milyen vélt vagy valódi vallású. Alföldi remélte, a Nemzeti példát tud mutatni abban, hogy “különböző gondolkodású embereknek nem feltétlenül kell egymás torkának esni”.

A kívánságok nem valósultak meg

Tervezett is. Csáki Judit kritikus szerint csinálja amit ígért: a Nemzeti az ország egyik legjobb színháza, játszik klasszikusokat, magyarokat, külföldieket, ápolja az új magyar drámát is és így tovább. Véleményével biztos sokan egyetértenek abból a 120 ezer nézőből, akit a Nemzeti ebben az évadban vonzott. Alföldi tervei megvalósulni látszanak – ezt bizonyíthatja, hogy növekedett a bérletesek száma, 93 százalékos a látogatottság- , de a kívánságai nem.

Először a János vitéz előadást kifogásolta a kritika, mivel a 13 éves kortól ajánlott darabban Tündérország lakói örömlányok – az ő királynőjük Iluska, akit Jancsi végül elhagy. Sokaknak nem tetszett a Pokoli disznótor sem, amelyben piros bőrtangás férfi jelent meg. A parkot számos médium a “Szentivánéji álom lemeztelenített verziójaként” emlegette, hiszen a kiváló Nagy Mari Titániája valóban pőrén jelent meg: tehéntetemből bukkant elő. „A művészi kifejezés szabadsága alkotmányos alapjog, amelyet nem lehet minisztériumi utasításokkal korlátozni” – közölte A park kapcsán az Oktatási és Kulturális Minisztérium akkor még védte Alföldit. Az igazgató pedig úgy látta cenzúra, ha nincs helye a Nemzetiben vitát gerjesztő előadásnak. Az idei POSZT versenyprogramját gazdagító Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című előadáshoz kapcsolódó kiállítást sem nézték jó szemmel. A művész, Havadtőy Sámuel tablóinak csipkebetűiből ugyanis a „Nobody knows, that i am gay” rajzolódik ki. Az ember tragédiájának - maradjunk annyiban, hogy kéjes- római jelenete pedig teljesen “megvadította” a Jobbikos parlamenti képviselőket, akik már 2010 tavasza óta propagálják Alföldi leváltását.

Alföldi perelhetne

Tehát eddig botrány volt. De inkább botrányok, ha annak tartjuk, hogy (többek között) a parlamentben nyíltan záporoztak a sértések egy nemzeti intézmény igazgatójára. Egy biztos: az ember mindennek megfizeti az árát. Kérdés, hogy ebben az esetben ki és hogyan törleszt? Az már kiderült, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter mit gondol erről. Alföldiről ő döntött. Alföldi pedig dönthet arról, hogy beperli-e Novák Elődöt, aki például drogbűnözőnek titulálja, és úgy látja, Réthelyi Miklós  "lovat adott alá", így "kéjesen lovagolva provokál is tovább " vagy Pörzse Sándort, aki szerint pedofíliát, homoszexualitást és egyéb devianciát népszerűsít, aki "kimosta volna a száját, lehúzta volna a klotyón”, aki úgy látja, sok minden az ördögtől való a Nemzetiben, vagy Lenhardt Balázs képviselőt, az Országház egyik jegyzőjét, aki szerint „a Nemzeti élén még most is egy beteg és perverz valaki ülhet, aki nyíltan propagálja az aberrációt, és a homoszexualitást, miközben minden nemzeti, és keresztény értéket a földbe tapos és meggyaláz”, vagy a Kurucinfot, ahol a „hazudta a buzi zsidó” szöveg került a címlapra Alföldi rendkívüli sajtótájékoztatója után.

A törvény szerint akár börtön is járhat képviselőknek

Mivel a büntetőjogi felelősségrevonás akadályai között a gyermekkor, a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés, a tévedés, a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka, a jogos védelem, a végszükség, magánindítvány hiánya szerepel a 1978. évi IV. Törvény értelmében, ezért a Jobbik képviselői felelhetnek szavaikért. (Kivéve, ha kóros elmeállapotban, ha kényszer hatására vagy ha végszükségükben nyilatkoztak.)

Felmerülhet a kérdés, mi van a mentelmi joggal, de a mentesség nem vonatkozik a rágalmazásra és a becsületsértésre. Rágalmazás, ha valaki más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el. Ilyesmi meg is történt (de nem idéznék újra) . Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, akárcsak a becsületsértés, ami nagy nyilvánosság előtt történik. Két évig terjedő szabadságvesztés jár, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Mennyit érhetnek a rágalmak?

Ettől függetlenül kicsi a valószínűsége, hogy bárki börtönbe vonulna. (Bár Novák Előd egy éves próbaidejét töltheti, ha jogerőre emelkedik az erről szóló bírósági végzés. Ügye arról szól, hogy egy parancsnoki feladatot ellátó rendőrt többször "ávósnak", "hazugnak" nevezett). Esetleg pénzbírságot fizethetnek majd bizonyos országgyűlési képviselők. Mennyit érhetnek a rágalmak? Megsaccolhatjuk, ha arra gondolunk, hogy Alföldi 2003-ban hat millió forintot nyert személyiségi jogi perében. Akkor 60 milliós kártérítést követelt a Villám című színes magazin kiadójától, ugyanis a lap azt állította, hogy a Színház és Filmművészeti Egyetem tanáraként arra használja fel helyzetét, hogy tanítványaival szerelmi viszonyt folytasson.

Dr. Mester Csaba, jogász akkor rámutatott, hogy a valótlan állítások súlyosan megsértették Alföldi személyiségi jogait, és hamis színben tüntették fel. A bírósági gyakorlatban szokatlanul súlyos kereseti kérelmet azzal magyarázta: céljuk, hogy a bíróságok hathatósabb eszközökkel próbáljanak gátat szabni az olyan bulvárújságírásnak, amely az üzleti szempontok egyoldalú érvényesítése során a személyiségi jogsértésektől sem riad vissza.

Kérdés, hogy vajon van-e bármilyen eszköz, ami gátat szab az olyan véleménynyilvánításnak a parlamentben, amely valakit személyiség jogaiban sért...

Tóth Berta/ színház.hu