"Mi az? Se keze, se lába, s határon túl jött a világra?"

Csütörtök délután lehűléssel és viharral érkezett egy hidegfront Kisvárdára. Víz árasztotta el az utcákat. A záhonyi tűzoltók segítettek vizet szivattyúzni. A fesztivál azonban nem állt meg. Mai tudósításunkból nemcsak azt tudhatják meg Hogyan szerveznek Magyarországon fesztivált?(Kisvárdatva), hanem közöljük Urbán András felhívását a Desiré Fesztiválról. Annak is van ajánlatunk, aki ennél többre vágyna. 

Urbán András a Désiréről

A Désiré Central Station egy regionális és nemzetközi színházi fesztivál. Általában egy téma köré szerveződik, első évben Nyugat, második évben Észak/Dél – ami a különböző pólusokra és ellentétekre épült –, ebben az évben pedig Kelet az alcíme. A Kelet ebben az esetben nem a tőlünk keletre lévő, hanem a számunkra idegenszerű, egzotikus vagy valami újat hordozó dolgokat jelenti, például japán vagy lengyel színházi előadást, de természetesen az ex-Ju országaiból és Magyarországról is érkeznek résztvevők. Tavaly indult egy kezdeményezés, a Désiré Akadémia, ahová jeles, tapasztalt vagy izgalmas színházi embereket hívtunk meg előadást tartani, ezt a programot idén is folytatjuk. Mindhárom tematika a saját identitáskeresésünkre, pozíciónkra utal, hiszen Szabadka a Balkán kapuja. Ezt ugyan már közhely kimondani, de az kétségtelen, hogy határváros.

Urbán András

A Désiré kimondottan kortárs színházi fesztivál, de nem biztos. hogy mindig valami téma köré fog szerveződni. Annyi azonban bizonyos, hogy arra a régióra koncentrál, ami minket körülvesz, tehát a fesztivál 40 %-át minden évben magyar produkciók teszik ki.

Megjelent itt már a magyar független és alternatív színházak legjava, de persze konvencionális színházak is jöttek. Mivel ez a fesztivál nem versenyjellegű, és nagyon  erősen pénzfüggő, ezért kizárólag olyan produkciókat tudunk elhozni, amiket meg is tudunk fizetni. A következő évek valamelyikében a Radikál alcím köré szervezzük a fesztivált, amire olyan produkciókat keresünk, amelyek nagyon radikális módon viszonyulnak a színházhoz, illetve a színházművészethez.

Eleve van itt egy extrémebb színházi irányt képviselő vonal, mint Ivo Dimcsev. Az idén hároméves fesztivál nagyon jó fogadtatásra talált Szabadkán, a város érezhetően kinyílik november végén, a találkozó ideje alatt. Ez annak is köszönhető, hogy mindent feliratozunk, kivéve nyilván a táncelőadásokat, illetve az angol nyelvű előadásokat, ha nem nehéz a szövegük. A magyar előadásokat szerbre, a szerbeket, horvátokat, szlovéneket magyarra fordítjuk. Ez szinte fölösleges Szabadkán, de nem akartam azt a hagyományt követni, hogy a magyarokat lefordítjuk, a szerbeket pedig nem, azzal a címszóval, hogy úgyis mindenki érti a nyelvet.

A fesztiválon szívesen látjuk a szakmát is, de nem tudunk fizetni azért, hogy valaki nézze az előadásokat. Azonban eddig azt a gyakorlatot követtük, hogy az alapvető ottlét feltételeit biztosítottuk: a szállást és étkezést, valamint a színházi belépőjegyeket. Mivel nagyon szűk büdzséből gazdálkodunk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak úgy utazgassunk színházat nézni. Éppen ezért folyamatos kapcsolatot tartunk fenn más fesztiválokkal és szervezőkkel, akik előadásokat ajánlanak. Ugyanakkor közzétettünk egy felhívást a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház honlapján produkciók számára, július 31-i beérkezési határidővel. Erre főleg Európából szoktak jelentkezni, de most befutott pár afrikai társulat is.

Lejegyezte: Selmeczi Bea

Színházi találós

– Hogyan szerveznek Magyarországon fesztivált?
– Kisvárdatva.

– Mi osztja meg a szakmát Kisvárdán?
– A várdakeserű. Egyesek szerint finom, olcsó és hasonlít az íze az Unicumhoz, mások szerint ezt nem lehet lenyelni.

– Kitől származik Szepesi Kriszta Eastwicki boszorkányokról írt kritikájának első mondata?
– Huszta Dánieltől.

– Mire volt idén pénz Kisvárdán?
– Szúnyogirtásra. Idén duplán is.

Kónya Ütő Bence, színész:
– A jó színész tulajdonképpen nem is tudja a saját nevét, csak úgy létezik az éterben.
Kolozsi B. Gábor, színész:
– A jó színész csak a nevét tudja. Fogalma sincs, mi az az éter.

– Mit csináltak a Színházi horoszkóp szerzői?
– Bakot lőttek. Lőttek a Baknak.

– Ki mondta? „A színház templom, a színész pedig pásztor, aki a juhaira vigyáz. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a nézők juhok lennének. Az is lehet, hogy a rendező a pásztor, és a színész a juhokat terelő kutya."
– Kónya Ütő Bence (színész, Szentgyörgy).

– Mi az? Se keze, se lába, s határon túl jött a világra?
– Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválja.

kolozsi&co

Hol beszélnek színházról a romániai sajtóban?
Kulturális folyóiratokban, például. A Látó Nézőtér rovatában, ill. július-augusztusi, örökösen összevont számában, a Színházlátóban (www.lato.ro). Nagyinterjúk jelennek meg a Székelyföld Forgószínpad rovatában (www.hargitakiado.ro), és recenziókkal, tematikus számokkal néha a Korunk is adózik a színháznak. Bőséges információval lát el a www.hamlet.ro internetes portál (hírek, kritikák, műsor, adatbank).

Az Erdélyi Riport hetilap (www.riport.ro) és a Helikon kéthetilap nagyobb lélegzetű kritikákat közöl, néhanap, a Krónika országos napilap a bemutatókról referál.

Napilapban komolyan vehető színházi írások a kolozsvári Szabadság (www.szabadsag.ro) Spektákulum rovatában jelennek meg, a különböző megyei napilapok változó minőségben látják el a kritikai véleményezést. Színházi műsora van az RTV magyar nyelvű adásának, a Kolozsvári Rádióból a Rejtett világok című műsorban hallhatunk előadásokról. Néha a teatrológus diákok is indítanak blogot, próbálkozásaik közül a www.teatroblog.wordpress.com frissül rendszeresen.
fm

A Magyar Színház Portál kiemelt figyelemmel számol be a külhoni magyar színházak előadásairól a folyamatosan frissülő Határontúl c. rovatában.

A Kisvárdai Lapok - 2011. június 23-i számából válogattunk.

Fotó és forrás: Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

.