„Csak egy másodperc, odaadom a cuccokat” – mondja Szikszai Rémusz, akire első rendezése, a Caligula helytartója zsámbéki próbái közben találtunk. „Ez az alkalmi színházi társulás Király Attila, Huszár Zsolt, Gyulay Eszter és jómagam agyszüleménye. Azzal viccelődtünk, mi lenne, ha elneveznénk magunkat Vádli-nak. Komolyan vettem, és most itt tartunk” - magyarázza a színész, akit az elmúlt időben, a Jóban rosszban című sorozatból és a Kikötő című műsorból is ismerhetnek olvasóink. Odaszól valakinek: „Várj, van még egy dolog! Csak odaadom Ilonkának, amit hoztam” – és már készen is áll egy villáminterjúra. Ugyanis villámnak kell(ene) lennie, hiszen rohan, mindjárt bemutató.
Szikszai Rémusz: Még az utolsó simításokat végezzük a díszleten, szerváltam ehhez egy csípőfogót.
És vettél pácot...
Szikszai Rémusz: Ez a rend: hajnali fél négyig ringatom a gyereket, lelkiismeretesen emailt küldök a színészeknek, reggel fölkelek, és elmegyek pácot venni.
Szikszai Rémusz
Már csak pár nap maradt a bemutatóig...
Szikszai Rémusz: Igen, de lehetetlen mindent előre megtervezni. Nem feltétlenül zajlódhat az a színpadon, ami a fejemben megszületik, hiszen az emberek előállnak az ötleteikkel, alakítják a darabot. Mi, végül, azonos rendszerben kezdtünk el gondolkodni. Egy igény kielégítése újabb igényt szül. A próbák alatt kiderült, hogy egy díszletelemhez, a ládához, olyan kerekeket hoztunk, amelyek csak sima betonon gurulnának szépen. Mivel nálunk kicsit hepehupás a talaj, ki kell cserélni őket.
Gubík Ági, aki a Meggyalázásban szerepelt Zsámbékon, azt mondta , a körülmények próbára tették az ő csapatukat. Persze, ők a szabadban is dolgoztak...
Szikszai Rémusz: Mi ezt azért sem tapasztaltuk, mert itt van Gyuri, a színpadmester, aki az ég világon mindent megcsinált, amire kértük. Mondjuk jelen pillanatban a díszlettervezővel, Varga Járó Ilonkával meg a férjével még szerelünk, de ez is abszolút működik.
Fodor Tamás is szerel?
Szikszai Rémusz: Nem, csak játszania kell. De azzal meg pláne nincsen semmi baj!
De ugye mindezt nem azért mondod, mert magadat nyugtatod?
Szikszai Rémusz: Ááá! Mi a Passió-teremben játszunk, ami egy hatalmas, zárt hangár, rendkívül alkalmas arra, amit elképzeltem. Külön szeretem ennek a betonmonstrumnak a kopárságát. Ez egy szovjet bázis, rejtett stratégiai pont volt, innen védték Budapest légterét. A Caligula története pedig Júdeában, a rómaiak provinciájában, egy ideiglenes katonai bázison játszódik. Petroniusnak, Caligula helytartójának azt parancsolják, hogy a jeruzsálemi nagytemplomba helyezze el Caligula szobrát. Viszont a zsidó vallás szerint faragott képet tilos az úr színe elé vinni, tehát Barakiás főpapja kijelenti, a követelés teljesítése lehetetlen. Ezért Petronius Jeruzsálem felé indul három légióval és arról tárgyal a zsidó főméltóságokkal, hogy ha nem viszik be önként a szobrot, ő és hadserege teszi ezt meg helyettük. A zsámbéki látvány jól illik ehhez a történethez.
Fodor Tamás és Szikszai Rémusz a Caligula próbáján
Azt mondtad, méltatlanul nem kedvelik a Caligulát. Mi ennek az oka?
Szikszai Rémusz: A Caligulát szokás „könyvdrámának” nevezni. Mégis erős hatást gyakorolt rám, hiszen az első darabok közé tartozott, amelyekben játszottam Kolozsváron. Két éve foglalkoztat igazán. A verses forma, a szöveg fura veretessége nehezen adja meg magát, könnyen tűnhet patetikusnak. Azon nyomban “kihullik a szádból”, ha nem támasztod alá jelenléttel. Szerintem olyan fajta nehézség elé állít, amiért érdemes színésznek lenni. A legtöbb versbe szedett szöveg, például Shakespeare is könnyen válhat egy marék hazugsággá, a „lenni vagy nem lenniről” nem is beszélve. ha nincs mögötte a színész jelenidejűsége, a szeme és a lelke. Székely János szövegét is csócsálni kell, majd hirtelen megcsillan, és akkor gyönyörű.
A csiszolásra kevés idő adatott nektek, és gondolom megnehezítette a helyzeteteket Kaszás Gergő betegsége is.
Szikszai Rémusz: Hát igen... Gergő tüdőgyulladása miatt álltunk egy hetet. Volt, amikor azt éreztem, nem akarja a Jóisten, hogy ez a produkció összejöjjön, de a következő pillanatban már nem mérlegeltem, hanem döntéseket hoztam. Az az igazság, fogalmam sincs, hogy a fenébe tudta megcsinálni Nagypál Gabi azt, hogy két hét alatt beugrott Petronius szerepébe... Tényleg lenyűgöző benne. Eszméletlen szerencsénk volt vele.
A Caligula helytartója egy olyan darab, amiben csak férfiak szerepelnek...
Szikszai Rémusz: Igen. Az előadás olyan problémákat vonultat fel, amelyekre azt szokás mondani, „férfi munka megoldani”, ugyanakkor lehet, hogy a nők könnyebben kezelnék őket. Bár a férfiak látszanak egyszerűnek, ésszerűnek és pragmatikusnak, valójában a női elgondolások sokszor kézenfekvőbbek, logikusabbak. A darab jól mutatja, a hatalom természete az, hogy kifordít önmagadból. Amikor ember embernek parancsol, egy adott pillanatban, bármennyire is törekszik a jóra, hibázik. Ha a hiba valakinek az életébe kerül, olyasmi történik, amitől az életben nem szabadulsz. A főszereplő, Petronius hódítani indul, de filozófiai vitába keveredik. Próbál egyezkedni a zsidókkal, majd megtudja, hogy ezt elárulták az őrület szélén álló Caligula császárnak. Megöleti a saját embereit , akiket árulónak hisz, aztán a végén kiderül. valójában ki volt a besúgó .“Látod ezután is jönnek őrültek és őrült helyzetek. Sosem lesz úgy , hogy ránk ne kényszerítsék latorságuk a latrok, tébolyuk a tébolyultak – mert e nyomorult faj sajnos mindenre kényszeríthető” – szól a darab. Petronius azzal is szembesül, hogy épp olyan szolga, mint a legutolsó szolga, „a szolga rangja: szolgasága rangja”- mondja. Voltál már Rómában?
Igen, egyszer, két óráig. Megnéztem a Colosseumot, és sétáltam.
Szikszai Rémusz: Ha ott sétálsz az utcán, érzed, hogy ezek a rómaiak nem akárkik lehettek. Az ő civilizációjuk alapozta meg a miénket. Kizárólag a bankkártyát nem találták ki. De Spiró a Fogságban leírja, hogy mégis létesítettek egyfajta bankot. Lerakták a pénzüket Rómában, hogy útjuk során ne rabolhassák ki őket és Alexandriában felvehettek ugyanakkora összeget. Mindent tudtak, amit mi.
A Caligula arról árulkodik, hogy a rómaiak sem voltak különbek.
Szikszai Rémusz: Túllőttek a célon. A saját civilizációjuk zabálta fel őket. Mivel egyre többen vagyunk, egyre erősebb szabályokra van szükség ahhoz, hogy egymás mellett bírjunk létezni. Azt hiszem, mi is egy hamarosan szétmálló civilizáció utolsó rugkapálását látjuk magunk körül. Az a gyorsaság, amivel fejlődik a világ, szinte nem mérhető emberi léptékkel. Az vár ránk, ami 2000 évvel ezelőtt Rómában megesett. Képletesen szólva, saját magunkat fogjuk kolbászba tölteni és megenni, csak legyen hozzá elég tartósító E , vagy hogy hívják…. Hozzáteszem, ezt nem felháborodott keserűséggel mondom, csak szeretném, ha a Caligula fehívná erre a figyelmet.
Meglepő ezeket a gondolatokat hallani egy háromgyermekes apukától, aki általában vidám és „pörög”.
Szikszai Rémusz: Van egy tíznapos kisfiam, a jövetelének elképesztően örülök, hiszem, hogy az Isten segített nekünk. A reményem él. Azzal áltatom magam, hogy a gyermekeim élete még jobban alakul, mint az enyém. Ugyanakkor majdnem biztos vagyok benne, hogy a mi civilizációnk az utolsókat rúgja. Paradox módon miközben tartok ettől, aközben reménykedem, hogy megússzuk valahogyan…
Talán az lényeges, hogy dönthetünk arról, milyen életet választunk magunknak, talán ebben rejlik a felelősség.
Szikszai Rémusz: Dönthetnél úgy, hogy a Mátrában laksz egy sátorban, de nem döntöttél úgy.
Nem, de nemrég úgy döntöttem, azt választom, ami szívügyem, ami boldogít, ami teret hagy igazi élményeket gyűjteni, nem azt, ami csábít és elveszi a függetlenségemet.
Szikszai Rémusz: Más döntéseket is kell hozni, mert venni kell kenyeret.
Embere válogatja, milyen döntést hoz. Ez egy szélsőséges példa...
Szikszai Rémusz: Egy biztos, a kompromisszum elvesz valamit, minél magasabbra jut az ember, annál inkább romboló és egy adott ponton túl elkerülhetetlen. A rómaiak úgy mentek elpusztítani Karthágót, hogy arról a nép döntött, miután a konzul felvázolta, ha megmarad, osztozni kell a piacon és rosszabbul fognak élni. A rómaiak kimondták, hogy érdekből cselekszenek. George Bush annyit mondott, Szaddam Husszein a világ ellensége, és ez véletlenül egybeesett azzal, hogy fogy az olaj. Nem normális és nem morális világban élünk. Churchillnek, a 2. világháború alatt naponta döntenie kellett életekről. Előfordult, hogy beáldozott valahol tízezer katonát azért, hogy egy másik helyen meg tudja védeni Angliát. Életekről döntött pro és kontra…Ehhez hasonló kemény helyzeteket boncolgat a Caligula.
Különböző szituációkat vázoltál fel... Hirtelen eszembe jutott az Ötödik pecsét és a Hős című film. Az utóbbi négy szót ajánl megfontolásra: „Minden a menny alatt”. „Egy ember szenvedése semmiség sokakéhoz képest” – mondja az egyik főszereplő.
Szikszai Rémusz: Mindig van egy nagyobb érdek, de a „nagyobb érdekre” hivatkozni mindig mentegetőzés.
Számomra ez nem egyértelmű.
Szikszai Rémusz: Ez filozófiai kérdés.
A Pecsenyehattyú és más mesék szereplőgárdája
Idén nem csak a rendezésbe vágtál bele, hanem először báboztál. A győri Vaskakas Bábszínházban vettél részt a Pecsenyehattyú és más mesék című előadásban. Erről Tengely Gábor (a bábszínház főrendezője, az egyik szereplő) azt mondta , le kellett rombolniuk a tudásukat…
Szikszai Rémusz: Soha nem gondoltam volna, hogy így lesz, de a legjobb munkáim közé került a Pecsenyehattyúk. Nagyon örülök, hogy Réka meghívott az előadásba. A Gábor jól fogalmazott, le kellett mondaniuk a klasszikus formákról, le kellett építeniük a bábról való tudásukat, én pedig megpróbáltam ellesni valamit abból, ahogy odaadják magukat a bábnak. Rengeteget tanultam. Tárgyanimációval dolgoztunk, a szegény ember egy huszas izzó, a bátyja egy hideg fényt árasztó modern izzó, az ördögök piros biciklis stoplámpák. Attól függően változom, hogy mit tartok a kezemben... Fantasztikus élmény volt, akárcsak a rendezés.
Hogy érzed, beért az elmúlt húsz éved munkája?
Szikszai Rémusz: Talán... Nem jó, ha valaki megkövül valamiben, vagy ha nagyon hamar „kész” van, mert akkor küzdelmes továbblépni... azt gondolom: ez egy hosszútávú pálya. Nem tudom, van-e csúcsa, azt tudom, ez egy emelkedő, ami néha meredekebb, máskor meg lapos...mint az Alföld.
Tóth Berta/ színház.hu
Kapcsolódó cikk: Caligula helytartója Zsámbékon
A Caligula helytartóját a következő időpontokban láthatják:
2011.07.07. 21:00 – Főpróba
2011.07.08. 21:00 - Bemutató
2011.07.09. 21:00
2011.07.10. 21:00
Jegyfoglalás és információ a szervezésében:
szinhaz@zsambekiszinhazibazis.hu
+36-30-932-5650
Jegyek válthatók még a Zsámbéki Mûvelõdési Ház és Tourinform Irodában
(Zsámbék, Etyeki u. 2. Tel: 06-23/342-318) és a helyszínen.
A Bázis Budapestről, a Széna térről Zsámbék felé közlekedő buszokkal megközelíthető. Utazással kapcsolatban felmerülő kérdésekről az info@fugeprodukcio.hu email címen érdeklődhet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.