A vibráló érzékiség operettje - A Víg özvegy-történet

Lehár Ferenc karmester-zeneszerző bécsi stílusú, műfajújító operettjét, a Víg özvegyet, a Magyar Színház 1906. november 27-én mutatta be. A darab viharos sikert aratott, szerzőjének nagy népszerűséget hozott, hiszen a világ több zenés színháza is műsorára tűzte. Amikor Lehár az első dallal elkészült, úgy éjféltájt, felhívta a szövegszerzőt, és a telefonba bejátszotta a „Bamba, bamba, gyászvitéz"-t. A szerzőtársnak, bár álmosan és bosszúsan, el kellett ismernie: „a valcer feszes, hajlékony, csábító és kifejezetten erotikus"- írja Hanák Péter a bécsi és budapesti operettről szóló írásában.

Az 1870-ben született Lehár a Prágai Konzervatóriumban végzett, majd színházi hegedűsként kezdte zenei pályafutását. Ezt követően Bécsben édesapja asszisztenseként katonakarmester volt.1890-től pedig különböző katonazenekarok karmestere lett. Színpadi szerzőként Lipcsében, 1896-ban, Kukuschka című művével mutatkozott be. Igazi sikereit azonban operettszerzőként aratta.

vig

Lehár Ferenc: A víg özvegy. Király Színház, 1907.

Ráthonyi Ákos és a "víg özvegyek": Bárdy Gabi, Fedák Sári, Kűry Klára, Felhő Rózsi, Szoyer Ilonka, Turchányi Olga

 

A történetben Pontevedro államkincstára koldusbotra jutott, ám mégis káprázatos estélyt rendeznek, ahol megjelenik Glavari Hanna, a szép, fiatal és vagyonos özvegy is. Zéta nagykövetnek ekkor remek ötlete támad. A gazdag özvegyet és Danilo követségi titkárt össze kell hozni, s a házasság megmentheti az eladósodott Pontevedrót. A magyar bemutatón a címszerepet Szoyer Ilonka, a híres koloratúrszoprán játszotta, partnere a közkedvelt bonviván, Ráthonyi Ákos volt. Az operett, melyet huszonöt nyelvre fordítottak le, késõbb a Király Színház repertoárjára került, a fõszerepet Fedák Sári kapta.

fedak_

A Király Színház és legnépszerűbb művésznője, Fedák Sári

(Az operettszínház 1903. november 6-án nyílt meg.)

 

Mi az újszerű, az elbűvölő A víg özvegy meséjében?


A kivonatában - semmi, de az egész librettóban jelentős az újítás: a biedermeier álszemérem és érzelgősség eltűnik, helyét frivol nagyvárosi kötetlenség, merészebb humor, a kapitalista álmorál, a házasság, a politika kritikája váltja fel - írta Hanák Péter a Budapesti Negyedben. Az igazi újdonság és vonzerő nem a szövegben rejlett, hanem Lehár muzsikájában. 

 

A téma jeles kutatója, Csáky Móric kimutatta a darab politikumát. „Mi, özvegyek, kapósak vagyunk...de ha mi, szegény özvegyek gazdagok vagyunk, értékünk duplájára nő" - énekli belépőjében Hanna. A házasság, élcelődik Daniló, kezdetben olyan, mint a Kettősszövetség, de ez a liga hamarosan háromtagúvá bővül [Hármasszövetség] ...A hölgyek készségesen befogadják a „nyitott kapuk" politikáját.

És mit hallunk Daniló híres Maximdalában? Hogy a Maximban folyik a pezsgő, járja a becézés és a kánkán, és a sok bájos lány csókja a hazaszeretetnél többet ér. Bárhol másutt ebből botrány lett volna, de Párizsban, a Víg özvegy stílszerű volt, főként a meglepő zenei megoldások miatt. 

 

leharLehár Ferenc

 

Az operett kultúrtörténésze, Bernard Grun, így jellemzi Lehár zenéjét. A darab abszolút újdonsága abban a merész leleményességben rejlik, amellyel a cselekmény vibráló érzékiségét zeneileg értelmezi. A melódiák másról sem szólnak, mint vágyról, szenvedélyről, szerelmeskedésről. Ámde ezek megfogalmazása újszerű, formabontó. Szabadon váltogatja a dúr és a moll hangnemet, a modern zenei hatásokat. Hanna belépője például mazurkával kezdődik, de egy párizsi lassú keringővel fejeződik be. A Vilja-dalt, ezt a lágyan érzelmes románcot a zenekar csúfondáros felütéssel zárja. Lehár nyilván olyan hangzásokat használt, amilyeneket Debussy-nél, Mahlernál ismert meg.

 

Az operett formálisan Párizsban játszódik, de ez a fiktív helyi kolorit csak a homlokzat, amely mögött Bécs és Közép-Európa életvalósága húzódik meg. Az elaggott arisztokrácia kinevetése, a vérmes „hazafiság" karikírozása, a szereplők, maga a hősnő, Hanna, talán pestiek, prágaiak, zágrábiak - de legfőképpen bécsiek. „Vagyis: a Lehár Ferenc darabja immár nem operett, hanem kortörténeti esemény, az idők szellemének megnyilvánulása, csaknem fogalom..." - lelkesedett A Hét kritikusa.

 

A víg özveggyel, a Luxemburg grófjával és más műveivel Lehár igazi bravúrt hajtott végre. Sikerült újra integrálnia az erősen megosztott nagyvárosi publikumot, amelyben az ezoterikus, szakralizált magas kultúra mind élesebben elkülönült a közép- és az alsó rétegek számára készült zenei tömegtermeléstől. Az operettszínházból kiszűrődő s a kávéházakban otthonos melódiákra az úri bálokon is, a külvárosi lokálokban is táncoltak, s azokat nemcsak inasgyerekek, hanem olyan nagy muzsikus, mint Gustav Mahler is szívesen fütyölték.

 

A víg özvegyet 1905 december végén mutatták be Bécsben. Az első évtizedben négyszázszor, Budapesten százötvenszer játszották. Budapest, az európai nagyváros szívébe fogadta a vonzó, érzéki, remek hangú özvegyet. Budapest, a provinciális főváros azonban szíve mélyén a János vitéz-t melengette, Kacsóh Pongrác operettesített népszínművét, amelynek sikere felülmúlta Straussét és Lehárét. A millenáris Magyarországon a nemzeti dicsőség bűvölete még erősen befolyásolta a politikai irányt és a kulturális ízlést.

Kukorica_Jancsi_Fedk_Sri

Fedák Sári nadrágszerepe - Kukorica Jancsi

 


 

Jelenidő

 

Több mint 100 évvel a bemutató után, 2011. július közepétől négy alkalommal tűzi műsorára A víg özvegyet sztár-szereposztásban a Szegedi Szabadtéri Játékok.

 

Előadások: Dóm tér

2011. július 15., 16. (esőnap július 17.) és

július 22., 23. (esőnap: július 24.)

 

JEGYVÁSÁRLÁS>>>>


Fotó és forrás: Múlt-kor történelmi portál

süti beállítások módosítása