Ókovács: Senki sem érdekelt a hajó süllyedésében

Az operaháznak tényleg a legjobb magyarokat kell felvonultatnia, akik mellé világsztárokat hívhatnak vendégszerepelni. Itt nem szabad kompromisszumokat kötni, holmi szociális és presztízsszempontok nem játszhatnak szerepet – mondja Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház élére hétfőn kinevezett kormánybiztos. Lapszemle.

Aggodalommal szemlélte a válságot

“A tavasszal kiírt főigazgatói pályázaton nem indult, s eddig csupán szóbeszéd keringett esetleges szerepvállalásáról. Hogyan érkezett a felkérés Orbán Viktortól a kormánybiztosi pozícióra?” – kérdezte a Magyar Hírlap Ókovács Szilvesztert. “Valóban nem vettem részt a pályázaton, ám az operajátszás iránt érzékeny, énekes végzettségű emberként és publicistaként is figyelemmel kísértem korábbi munkahelyem, az Opera életét. Leginkább a június eleje óta zajló vezetői válságot szemléltem aggodalommal. Már tíz éve is egy tanulmányom nyomán kerültem a házhoz, most is hasonlóképpen alakult. Kikérték a véleményemet, én pedig röviden összefoglaltam, mit gondolok a gondokról és azok megoldásairól. Ezt hosszabb beszélgetés követte a miniszterelnökkel, s ennek nyomán született a felkérés: vezessem ki e helyzetből az Operát, amely a legdrágább műfajokat vivő, s ezért a legnagyobb összeggel dotált közintézmény, a magyar kulturális élet egyik zászlóshajója” – válaszolta Ókovács.

"Pénzt kell szereznünk"

A felvetésre, hogy ez a zászlóshajó néhány napja épp pénzügyi elvonástól volt hangos a kormánybiztos azt felelte, szeptember 4-én már a muzsikától lesz az. “Most hatalmas szervezőmunka vár rám és leendő csapatomra, a kitűzött, illetve a már meglévő feladatok elvégzésére pénzt kell szereznünk, anélkül nem megy. Senki sem érdekelt a hajó süllyedésében, muszáj abban bíznom, hogy az egészséges ösztönök mindenhol működni fognak” – tette hozzá.

okovacs1

"Az Erkel Színház a népszerű operajátszás színhelye legyen"

Az Erkel Színház kapcsán elmondta, “oda nem pénzkötegek kellenek, most a kormányzati akarat az elsődleges, és efelől a kormányfő nem hagyott kétséget”. “Decemberben lesz százéves az épület, s milyen szép is lett volna az újranyitásával ünnepelni! Azért a százegyedikre még összejöhet, mi mindent meg fogunk tenni ezért, kár, hogy nem vagyunk kubikosok. Tervem egyébként evidens: az Erkel Színház a népszerű operajátszás színhelye legyen. Ha a bizalmat megkaptam a miniszterelnöktől az operaház vezetésére, akkor okkal remélhetem, hogy egy kisebb felújításhoz, például a közönségforgalmi terek és az öltözők felfrissítéséhez szükséges, a teljes újjáépítéshez képest elhanyagolható nagyságú összeget is biztosítja a kormányzat” – fogalmazott. 

"Az Opera nem befogadó színház"

Azt is közölte, hogy társulatban gondolkodik, hiszen az Opera nem befogadó színház. “És tőrőlmetszett operaház csak egy van Magyarországon, nem úgy, mint Németországban vagy Itáliában. Úgy vélem, az Andrássy úti palotának tényleg a legjobb magyarokat kell felvonultatnia, akik mellé világsztárokat hívhatunk vendégszerepelni. Itt nem szabad kompromisszumokat kötnünk, holmi szociális és presztízsszempontok nem játszhatnak szerepet” – jelentette ki. Az Erkelről elárulta, nem B társulat lesz ott sem, sőt nagyon sok „átdolgozásra” számít. Nem gondolkozik tömeges elbocsátásokban. “De úgy gondolom, míg az ügyvezető dolga az adminisztráció gyors racionalizálására javaslatot tenni, a fő-zeneigazgató feladata lesz egy humánus és a társulati életben egyébként is szükséges megmérettetés levezénylése. Ez nem vegzálás, ez kötelesség, afféle minőségbiztosítási elem, miként az előadások igazgatósági kontrollja és elemzése” – vélte Ókovács Szilveszter.

Kiket látna szívesen maga mellett?

Emelett fiatalabb, de már tapasztalt embereket látna szívesen maga körül, így a Nemzeti Balett élén Solymosi Tamást, gazdasági igazgatóként Mozsár Istvánt, fő-zeneigazgatóként Héja Domonkost.

"Ez a titka a jövőnknek"

A kérdésre, mit takar, hogy ő dolgozza ki “magyar zenekultúra fejlesztésének koncepcióját”, azt válaszolta: “A Magyar Állami Operaház az egyetlen ilyen „dedikált” intézmény hazánkban, míg néhány vidéki színházban úgynevezett operatagozatok működnek. Akár egyfajta láncolatra is fel lehetne fűzni ezen intézményeket, ideértve az egyetlen határon túli magyar operaházat, a kolozsvárit is. Ez korántsem lenne rabszíj, inkább szűk esztendőkben az ésszerű együttműködés evidenciája. Az Erkelben a hagyományos nagyoperettre is számítok, új magyar meseoperára is – a Pomádé király óta nem hallottunk ilyet –, de vadonat-új koreográfiákat, sőt zenekari műveket is inspirálnunk kellene. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem főépületében a közelgő felújítás után kamaraszínházi előadásokra is alkalmas kisterem nyílik, össze tudnánk kapcsolódni az ottani opera tanszakkal, és szorosabbra kell fűzni a viszonyt a táncművészeti főiskolával is. De visszakanyarodva a kérdéséhez: fiatalokat kell csábítani az opera világába, vagy ki kell menni hozzájuk: ez a titka a jövőnknek. Amíg egy-egy teljes magyar generációnak nem adhatunk az Erkel Színházban legalább egy minőségi opera- vagy balettélményt, addig nem nyugszom”.

 

Kapcsolódó anyagok:

Solymosi Tamás lehet a Nemzeti Balett igazgatója

Ókovács: Duna TV-ben 1 hónapon belül 'elvarrom' a szálakat

Ókovács Szilveszter a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa

 

 

 

 

Forrás és folytatás: Magyar Hírlap

süti beállítások módosítása