Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál néven várja a közönséget a Budapesti Őszi Fesztivál, amelynek arculata is megváltozott. Az eseménysorozat célja, hogy október 7. és 16. között közelebb vigyék az embereket a jelenben létrejövő alkotásokhoz. Összegyűjtöttük a fesztivál színházi programjait!
A MEGÚJULÓ FESZTIVÁLRÓL
A fesztivál programját beharangozó sajtótájékoztatón Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont igazgatója a névváltoztatásról azt mondta: meggyőződése, hogy ez az elnevezés jobb lesz. Ma még sokan idegenkednek a kortárs művészetektől, számít rá, hogy a fiatal közönséget elérhetik az új arculattal és azzal, hogy a "klasszikus" játszóhelyek mellett bevonják a romkocsmákat is az eseményekbe.
Az egyik, a Doboz például egyfajta fesztiválklubként várja az érdeklődőket, itt előadókkal folytatott beszélgetések gazdagítják a programot - jelezve, hogy a Café Budapest elnevezést nem csupán szó szerintinek, hanem átvitt értelműnek is gondolja Vitézy Zsófia, aki hozzátette: az ifjúság számára kultuszhellyé vált kávézók, romkocsmák számában Budapest már komoly versenytársa Amszterdamnak.
Horváth Csaba, a fesztivál művészeti vezetője elmondta, hogy a dzsesszmuzsika, az improvizatív kortárs zene a program súlypontja. A nyitóest Dresch Mihálynak és kvartettjének lemezbemutató koncertje a Bárka Színházban, ahol nemcsak a felvételt, hanem a világhírű szaxofonművész találmányát, a fuhun nevű hangszert is megismerheti az érdeklődő. A fából épített, de szaxofonbillentyűkkel ellátott instrumentum megszólalása különös élményt ígér.
A Liszt-bicentenárium indokolja, hogy Fekete Gyula és Tallér Zsófia zeneakadémiai zeneszerzés növendékei is kísérletezzenek. A késői Liszt-művek ihlette mai reflexiók is a nyitónapon hallhatók az Assisi Szent Ferenc Plébániatemplomban. Az akadémia két ifjú tehetsége szólaltatja meg az eredeti és az új darabokat: Nemes Réka és Renczés Balázs.
A Kálvin-udvar népzenei napnak ad helyet, a Merlin Színházban pedig olyan jeles vendégek lépnek pódiumra, mint a lengyel Agata Zubel és Cezary Duchnowski, vagyis az ElettroVoce duó. A Budafoki Dohnányi Zenekar Hollerung Gábor vezényletével a nyáron elhunyt Szabados György kompozícióit játssza az Olasz Intézetben a zeneszerző-zongoraművésznek szentelt emlékhangversenyen.
Alátámasztva a Budapest Café elnevezést, Kovács Gerzson Péter és a TranzDanz Jövőtánc a jelenben című sorozatát különféle kávéházakban mutatja be: egy-egy táncos és egy-egy hangszeres, test és hang a pillanat ihlette "párbeszédére" számíthat a néző.
Horváth Csaba szerint külföldön az egyik legismertebb magyar kortárs alkotó Nagy József. Két friss táncszínházi művéhez, a Megnevezhetetlenhez és a Cherry-Brandyhez a Nemzeti Színházba kell jegyet váltani. Ugyanitt látható a Münchner Kammerspiele vendégjátéka, Jack London A vadon szava című regényének színpadi adaptációját hat színész és hat kutya játssza - mondta a művészeti vezető.
William Kantridge, a neves filmes és színházi rendező társulatával, a Handspring Puppet Companyval a Trafóban lép fel a Wojczek a Highvelden című drámával. A Budapesti Tavaszi Fesztivál mellett most már hagyományosnak mondható kísérőesemény, a Fringe Fesztivál egyik idei nyertese, a Salto Mor(t)ale Vajda Róbert rendezésében az Arturo Ui tündöklése és bukása című Brecht-színmű sajátos, kocsmaszínházi változatát játssza a Szikrában.
A fesztivált október 16-án a Pintér Sonja Galéria aukciója zárja. Október 13-ra a Studió Metropolitanával közösen urbanisztikai konferenciát is szerveznek - tette hozzá Vitézy Zsófia.
RÉSZLETES SZÍNHÁZI PROGRAM:
William Kentridge & The Handspring Puppet Company [ZA]
Wojczek a Highvelden 2011| OKT 7, 8 | péntek
20:00 Trafó Kortárs Művészetek Háza
A dél-afrikai Handspring Puppet Company 1985 óta foglalkozik felnőtteknek szóló bábszínházzal. Munkásságát jellemzi, hogy a bábozást sokféle szemszögből közelíti meg, kihasználva a műfaj adta kísérletezési lehetőségeket. 1992 óta a társulat együttműködött több dél-afrikai művésszel, többek között William Kentridge-zsel, aki kézi rajzra épülő filmjeivel vált világszerte ismert és keresett alkotóvá.
A közös munka első és nagy sikerű eredménye a Wojczek a Highvelden, amely a német Georg Büchner ismert drámájának adaptációja. Ebben az adaptációban a főhős nem 19. századi német katona, hanem egy bevándorló munkás a sivár iparvárossá vált Johannesburgban, a 20. század közepén. A bábok és az animáció együtt érzékeltetik a történet objektív körülményeit és Wojczek megkínzott elméjének történéseit. A Kentridge által rendezett darab 1992-es premierje óta számos európai ország mellett megfordult szinte minden földrészen is.
Salto Mor(t)ale Színtársulat
Arturo Ui tündöklése és bukása
Bertold Brecht nyomán
2011| OKT 11 | kedd/ 20:00 - Szikra
Vajda Róbert kocsmaszínházra rendezett produkciója vérfagyasztó asszociációkat kínál a tárgyalásjelentben megmérgezett tanúval, megfélemlített bíróval, az önkormányzati képviselők korrumpálásával, a kopaszra nyírt kidobóemberekkel, akik a kávéházi asztalok között járkálva fenyegetően néznek a nézők arcában, elmosva ezzel a biztonságot adó határvonalat színpad és nézőtér között.
Münchner Kammerspiele [D]
A vadon szava - Jack London regénye nyomán
2011| OKT 12 | szerda/ 19:00 Nemzeti Színház
„Ha Buck olvasott volna újságot, tudta volna, hogy nem ő az egyedüli félelmetes izomzatú, hosszú szőrű kutya, amelyiknek szenvedés és örökös kínlódás jutott osztályrészül a magát civilizáltnak nevezett ember közelségében.” (Hermanis)
A kegyetlenséget csak fokozta a sokszor megfilmesített Jack London-sztori helyszínéül szolgáló rideg környezet. „Az emberek bejárták a sarki sötétséget és sárgásan csillogó fémre leltek…” Így kezdődik az a történet, amelynek írója maga is követte Alaszkába az arany hívó szavát a 19. század elején. A lett színház-csináló adaptációjában hat ember él hat kutyával egy hat kanapéval jelzett teljesen kortárs civilizációban és meséli el a hetvenkilós, gyönyörű szánhúzó kutya, Buck történetét, hogyan küzd a túlélésért a legextrémebb körülmények között. Jack London kisregénye nem egyszerűen ifjúsági darab. Szabad fantáziák a természet farkastörvényeire, az ember és az emberiesedett állat különféle megnyilvánulásaira, a szabadságra, kalandra és – mindenekelőtt – a magányra.
A rendező Alvis Hermanis konklúziója figyelemreméltó filozófiai tanulsággal szolgál: „Természetesen hízelgő azt hinni, hogy az emberek kiművelt és kulturálisan képzett lények. Ám amikor szembesülünk a valósággal, először is állatok vagyunk. A természet részei vagyunk. És fatális hiba, ha a mi civilizációnk figyelmen kívül hagyja ezt a tényt. A természet könnyedén elboldogulna nélkülünk. Csak mi nem tudunk nélküle élni.”
Alvis Hermanis Rigában született 1965-ben. 1997-től a kortárs repertoárra szakosodott Rigai Új Színház művészeti vezetője. Rendezései számos nemzetközi fesztiválon szerepeltek sikerrel. A Münchner Kammerspiele társulatával a SPIELART fesztiválon debütált Hermanis a 2010/2011-es évadban.
Színházi előadás, német nyelven, magyar feliratozással.
Montažstroj & Zágrábi Ifjúsági Színház [HR]
Generációk 91-95
2011| OKT 15 | szombat/ 19:00
A történet témája a horvát-muzulmán konfliktuson alapuló 1991–95-ös háború. A történet fókusza két ellenséges csoport abszurd találkozása 1993 nyarán, valahol Bosznia középső részében. A titkos missziót teljesítő katonák – egyik részről a Horvát Védelmi Tanács, másik részről pedig a Bosnyák Köztársaság Hadseregének tagjai –, egymás ellenségei, mindenki egyenruhában. Dežulović története fikció, ám az a történelmi kontextus, amelyben tárgyalja, valóság. A figurákat alakító tizenkét fiatalember (hat közülük a Zágrábi Ifjúsági Színház növendéke), akiket meghallgatáson választottak ki, 1991 és 1995 között születtek, éppen akkor, amikor az adott történet játszódik. A darabot 2009. november 24-én mutatták be.
Csiky Gergely Színház [Kaposvár]
Sofi Oksanen: Tisztogatás
2011| OKT 15 | szombat/ 15:00, Új Színház
Előadják: Takács Katalin m.v., Lovas Rozi e.h., Zara Grisnik Petra, Tolnai Hella e.h., Kaszás Gergő, Sarkadi Kiss János, Takács Géza, Kelemen József Díszlet: Valló Péter Jelmez: Cselényi Nóra Fény: Memlaur Imre Dramaturg: Németh Virág Rendező: Valló Péter
Az 1977-ben született Sofi Oksanen jelenleg az egyik legnépszerűbb finn írónő. Édesanyja Észtországból emigrált Finnországba a hetvenes években, ő már finn kislányként nőttem fel. Dramaturgnak tanult, 2007-ben bemutatott Tisztogatás című darabja színházi siker lett, regényváltozatából pedig 170 ezer példányban elkelt finn bestseller, és közel harminc nyelvre lefordított történet. Oksanen műveiben a nőkkel szembeni erőszakkal és az észt közelmúlt megismerésével foglalkozik. A Tisztogatás című tragédia kaposvári premierje magyarországi bemutató.
A Csiky Gergely Színház és az Új Színház közös programja.
Pesti kabaré - 1917 Tábori kabaré / Tömegközlekedés
Válogatás Szálinger Balázs írásaiból
2011| OKT 16 | vasárnap/ 20:00 Szikra
Kevesen tudják, hogy a klasszikus magyar kabaré a világ három fő kabaré-válfajának egyike. Sajátossága a konferanszié erős szerepe, a szépirodalommal való szimbiózis és talán még az, hogy a közönség megríkatása ugyanúgy célja, mint a nevettetés. Nagy Endre századeleji kabaréjának sok-sok más költő és író mellett szerzője volt Ady, Karinthy, Kosztolányi és Szép Ernő. A második világháború után a műfaj átalakult – ami ma a köztudatban él a műfajjal kapcsolatban, annak a leghalványabb köze sincs a sajátosan magyar kabaréhoz. De miért ne lehetne ilyet írni újra? Szálinger Balázs költő két verses kabaréjával erre tesz kísérletet. Az egyik egy első világháborús magyar hadifogolytábor kabaréjának képzelt műsora, a második igazi pesti téma: a tömegközlekedés. A humor és a fájdalom jegyben jár mindkét műben – az alap pedig a magyar költészet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.