Rutin helyett "szobafény" - A Pszichoszínházról Bácskai Júliával

Van egy színház, ahol minden előadás egyedi, egyszeri és megismételhetetlen, ahol Bálint Andrástól kezdve Csákányi Eszeteren, Kovács Patrícián át Tordai Teriig megfordulnak színészek. Ez a Pszichoszínház, ami Bácskai Juli pszichológus nevéhez fűződik, több, mint tíz éve. Nem mondják meg a tutit, nem adnak tanácsokat, nem az ingyen terápia vagy a térítés helyszíne a Pszichoszínház. Cikkünkben erről olvashatnak, és két teljes előadást is megmutatunk, Csákányi Eszterrel, Margitai Ágival, Csányi Sándorral, Kovács Patríciával!!!

A PSZICHOSZÍNHÁZRÓL

 

Honnan jött az ötlet? Miért Pszicho? Miért színház?

 

Bácskai Juli: Adott volt egy gyakorló pszichológus, aki a szakmájában élő kapcsolatot tartott sokféle rétegből érkező tanítvánnyal, aki több ezer oldalt publikált, aki a kamaszkor értője, iskolaalapító- és iskolapszichológus, tankönyvet írt a magánéletről, a párkapcsolatok specialistája, és gyakran jár színházba. A terápiában néha színházba illő ötletei születtek arról, hogyan lehet megmutatni a két ember kapcsolatát (mozgással, érzések kifejezésével, szavak nélkül). Maga az ötlet - Heuréka effektus volt: a konfliktusok ismétlődnek, és nem csak a Kovácsékat érdekli, mit gondol a pszichológus a féltékenységről, vagy a birtokló szeretetről, hanem sok ezer más embert is, tehát a pszichológusi tapasztalatokat játsszuk el három dimenzióban, élő színészekkel! Vagyis az ötlet egy szép napon kipattant 2000 tavaszán, és azon a nyáron debütáltunk, Kapolcson, amihez hűséges maradtam néhai nézőből előadóvá válva is. Ősszel bementem Jordán Tamáshoz, jól sikerült Kapolcson, mi lenne, ha a Merlinben folytatnánk? Minden hónap 10-én? És ez lett az első szlogen: öt évig a Merlinben játszottunk, aztán hívtak az Új Színházba, aztán más helyekre is, most az Eötvös 10 az állandó helyünk (minden 10-én), és megyünk, ahová hívnak. Hangulat- és kapcsolatjavító Vándorszínház: Originális színházi forma. Párkapcsolat, szülő-gyerek kapcsolat, ismerős témák. Színészek improvizálnak a pszichológus ötleteire. 12. Évad. 230+ előadás, mind egyedi: premier! 28.000 néző.

 

 

A zöld szemű szörny - Csányi Sándorral és Kovács Patríciával - teljes előadás

 

Hogyan sikerült a színészeket bevonni? Mit tudnak ők az előadás előtt? Mennyiben improvizáció?

 

Bácskai Juli: Kiválasztom azokat, akiket szeretek. Nem minden színész alkalmas az improvizációra. Mindenkivel személyes beszélgetésben ismerkedem, mielőtt vállalja a Pszichoszínházban a szereplést. Igyekszem neki való figurát adni, néha „rá írom” a forgatókönyvet, máskor a témához keresem a színészt. Mindig 2 színész játszik, a nagy bulikat leszámítva, az 50. és a 100. előadáson minden addigi szereplőt a színpadra hívtam, és mindenki szerepet is kapott!) Arra is figyelek, hogy érdekesek legyenek együtt. Manapság, amikor nincs elég film, nincs tévéjáték, fellépés, a színészek mondogatják, hogy a Bácskai Julinál találkoztam először X-szel, vagy végre együtt játszhattam Y-nal! Különleges képességek kellenek.

 

kepessegek_pszichoszinhaz

 

A rutin. Segít vagy gátol?

 

Bácskai Juli: A rutinra szüksége van a színésznek. Ha valaha valahol megtalált egy hangot, egy grimaszt, egy mozdulatot, amely sikert hozott, elemi joga és kötelessége megismételni újra és újra. Örül a sikernek, előveszi a jól bevált trükköket, nem azért, mert új nem jut eszébe, hanem, mert biztonságban érzi magát, ha kiszámítható a fogadtatás. A Pszichoszínházban senki nem használhatja a rutinjait. Nem tudja, mikor mit reagál a partner vagy a néző, itt ajándék a rugalmasság, a rutin helyett, pedig a pillanatonként változó saját ötlet.

 

A néző elbújhat?

 

Bácskai Juli: A hagyományos színházban a színészé a fény, a néző a sötétből les. Egyenlőtlen küzdelem, egyikük csoportja a rivaldában, másikuké a homályban. Csak a zacskózörgés, köhécselés, óracsipogás jelzi a jelenlétüket (ha nem tetszik az előadás), a végső taps jelzi a tetszés mértékét. Az általam kitalált Pszichoszínházban egyenrangúak szeretnénk lenni. Ezért lehetőleg „szobafényt” kérünk: mi is látni szeretjük a nézőket, örülünk, ha saját hangunkon szólhatunk (mikrofonok nélkül), már a kezdet is más: mi várjuk őket a színpadon. A Pszichoszínházban nem kukkol a néző, mégis beleshet a legintimebb kapcsolatokba. Megmaradhat nézőnek, de beszélgetünk is vele, ha ő akarja. Nincs terápiás helyzet, nincs erőszak. Nem mondjuk meg a tutit, nem adunk tanácsokat, nem az ingyen terápia vagy a térítés helyszíne a Pszichoszínház. A nézőink sokfélék, és ez a legnagyobb öröm. Sokféle korosztályból, férfiak, nők, fiatalok, pár és páratlanok érdeklődnek. Az eltelt 11 évad alatt a fővárosban és vidéken, klubokban, fesztiválokon, iskolákban, céges rendezvényeken összesen 230 eredeti előadásunk volt. A tavalyi évben bevezettük a fényképes tagsági igazolványt, ami nagy sikerrel működik, egész évadban kedvezményes jegyet jelent. Az előadások része a beszélgetés, amikor kérdezek, de nem várom el, hogy válaszoljanak. Ha van kedvük, véleményeznek, mesélnek, de nem befolyásolják a színi eseményeket és nem jönnek a színpadra civilként játszani. A mottónk: „Nem a te életedet boncolgatjuk, de beletrafálhatunk. Nem a miénket teregetjük, de nagyon ott leszünk!”

 

Örömanyák - Csákányi Eszterrel és Margitai Ágival - Teljes előadás

 

Honnan jönnek a témák? Hogyan lehet mindig újat kitalálni?

 

Bácskai Juli: Figyelek, élek, átélek. Vannak párkapcsolati témáink: Féltékenység, a zöld szemű szörny; Birtoklás: Birtokol-lak, békén hagy-lak ; Új pasit szerezni, Se vele, se nélküle; Érzelmi zsarolás; Szerelmem, Casanova stb. Személyiség lélektani: Megfelelési kényszer; Hazugságok; I., mint irigység, Nem tudok nemet mondani; Másság; Médiacica; Rajongó szeretet; Szenvedélybetegség stb. Középiskoláknak: De durva; Magad alatt vágod, vágod? ; Elhúzódó kamaszkor stb. Az egyes forgatókönyveket néha elővesszük, újra játsszuk- más helyen, más színészekkel.

 

Mit kapnak kézhez a színészek?

 

Bácskai Juli: Két nappal előadás előtt elküldöm a forgatókönyvet. Ez egy rövid vázlat, előadás előtt ülünk le egy órára átbeszélni, mit is játsszunk?

A forgatókönyv mindennek az alapja. Hetekig töröm a fejemet, illetve hagyom, hogy elképzeljem a teljes másfél órás előadást, kik ezek a szereplők, honnan jöttek, milyen volt a gyerekkoruk, mi a konfliktus tárgya közöttük, és főleg: milyen a karakterük? Itt válik fontossá a szakmám. Ahhoz, hogy értékes, szórakoztató és érvényes előadásokat hozzunk létre, a figuráknak és szituációknak hitelesnek kell lenni. Olyan helyzeteket kell írnom, hogy a színész pillanatok alatt beleélje magát a figurájába, szinte csak azt mondhassa-tehesse, amit ilyenkor szoktunk. Vagy nem. Vagy elviszi egészen más irányba, ahogyan én gondoltam. De akkor is hiteles, mert ő ezt tette, ezt mondta. Néha egy történet fut az időben, a két színész ugyanazt a párt játssza (pl. A kihűlt párkapcsolat), vagy a főhős köré érkeznek az életéből szereplők (pl. az Ex, exek, miért vannak itt, ha már nincsenek?) Utóbbi esetben több szerepet is játszik az egyik színész. Ehhez kap egy-egy sapkát, vagy kötényt, kalapot. Pszichológus vagyok és maradok. Színművészeti „végzettséget” a néhai 25. Színházban szereztem, ahol öt évadon keresztül „főhivatású néző” lehettem, részt vettem előadásokon, próbákon, turnékon, stúdiósok felvételijén, vidéki iskolák rendhagyó óráin. Ott tanultam meg a legfontosabb üzenetet: ne akarj túl lenni rajta, benne akarj lenni!

 

bacskaijuli

 

JULI 3 PONTJA:

 

Mi kell a színésznek? Biztosítókötél és bizalominjekció!

 

A színészek éltető eleme a bizalom: repülve hálálja meg. A néző is érte jön, miatta jön, az onnan érkező pozitív töltés is erőt, ihletet ad. De a néző bizalma a korábbi szerepekkel kiérdemelt szimpátiából fakad, őszinte szeretet és rajongás az alapja. Általában nem billen át a nézői szeretet gyűlöletté vagy közömbösséggé, ha már valaki valaha kiérdemelte. A korábban nem szeretett színészt is képes megszeretni, ha kellemes meglepetés éri. Akár egyetlen egy. Mert a néző szeretni akarja a színészeit, magáénak érzi őket (ebben különbözik a kritikustól, aki a mindenkori teljesítményét elemzi, jó esetben tárgyilagosan). A színész mindig szigorúbb önmagával, mint bárki más vele szemben. A színész elvárja, hogy 100-ból 100×100 ponton teljesítsen. A színésznek az a dolga, hogy illúziót keltsen, ha úgy tetszik, becsapjon, manipuláljon, szerepet játsszon, hazudjon, és akkor „szerepel” jól, ha ez sikerül neki.

 

Sose bízzál a színészben!

 

A színész bárkit be tud csapni, profi módon akár – egy kivétellel. Önmagát csak látszólag csapja be: ő tudja magáról a legjobban, hogy ma este pocsék volt vagy közepes, jó vagy szenzációs! Néha szívesen el is bújna, ha érdemtelenül kap a sikerből, neki a kiérdemelt siker kell. Ha képzeletben megveregeti a saját vállát – jól van, elégedett voltam veled! -, akkor a kisebb taps ellenére is boldog, mert ő tudja, mit hozott ki magából aznap, néha saját maga számára is valami újat.

 

Improvizáció? – elsőre ijesztő feladat. Másodikra is. Pedig a civil életben is folyton rögtönöznünk kell, legtöbbször nézők előtt. 2000 óta elszaporodtak az improvizációt használó előadások, műhelyek. Ezzel is tanulunk reagálni egymásra és a világra. A Pszichoszínház sokban különbözik a többi improvizálástól, főleg, mert azok amerikai licence alapú produkciók. A legtöbb jellemzője a rövid, frappáns jelenet, sok ötlettel, humorral, a miénk komplex történeteket és kapcsolatokat mesél el, pszichológusi nézőpontból. Minden előadásban szerepel egy vagy több jelenet, amelyik a képzeletbeli pszichológusnál zajlik. Sokan jelezték, hogy legalább nem olyan röhejes, mint egyes filmekben, vagy nem olyan vérkomoly, mint amitől félni szoktak. Ez a színész számára a legnehezebb feladat (soha nem mondta senki, de én ezért tisztelem őket leginkább), hiszen egy képzelt személy belső világát kell elmesélnie a pszichológusánál. Ilyenkor is improvizálunk, én magam sem tudom, mit fogok mondani vagy kérdezni a pszichológus szerepében.

 

KÖVETKEZŐ PSZICHOSZÍNHÁZI ELŐADÁSOK

A Pszichoszínház bemutatja A tudós is ember című előadását szeptember 23-án, a Kutatók éjszakája ingyenes rendezvényén, 20’ 30-kor a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Bp. V. Károlyi Mihály. u. 16.) Vándor Éva és Józsa Imre főszereplésével. 
Október 10-én 20’ az Eötvös10-ben (VI. Eötvös u.10) Mérai Kata és Tóth József főszereplésével „Idilli dili a családban” 

Minden előadáson közbehegedül Bóna János.

www.pszichoszínhaz.hu

 

 

süti beállítások módosítása