Méhes László rendezi Pécsett a Csárdáskirálynőt

Október 7-én a világhírű Csárdáskirálynő premierjével elindul a Pécsi Nemzeti Színház 2011/2012-es évada. Az operettjátszás hagyományai szerinti három felvonásos zenés mű rendezője Méhes László, Honthy Hanna egykori legendás szerepét, Cecíliát pedig Bukszár Márta alakítja.

Kálmán Imre 1882-ben született Siófokon. Apja jómódú gabonakereskedő volt, aki színházépítésbe fogott, hogy fellendítse Siófok kulturális életét, de vállalkozása megbukott. Így az elszegényedett család Budapestre költözött. Imre beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol zeneszerzést tanult. Hiába jósoltak azonban nagy jövőt neki, komolyzenei műveinek nem talált kiadót. Ezért a Vígszínházhoz szerződött korrepetitorként, illetve a Pesti Naplónál vállalt zenekritikusi állást.

Pcs_Csrds3Méhes László rendező

Amikor Kálmán Imre megkezdte a Csárdáskirálynő komponálását, szövegíró társaival, Leo Steinnel és Jenbach Bélával a készülő műnek az Éljen a szerelem! címet szánták. A darabot 1915 őszén, a bécsi Johann Strauss Theaterben mutatták be, Csárdásfürstin, vagyis Csárdáskirálynő címmel. A bécsi közönség lelkesen ünnepelte az új Kálmán-operettet. A darab néhány év alatt meghódította a világot: Bécs után Berlin, majd 1916-ban a budapesti Király Színház következett. A háború bizonyossága az operettnek különös kontextust adott.

A történet szerint Edvin herceg beleszeret Vereczki Silviába, a Pesti Orfeum híres „Csárdáskirálynő"-jébe. Azonban a család elvárásai szerint mást kell elvennie. Ezért Edvin anyja Budapestre utazik, hogy a dolgokat elrendezze. Pcs_Csrds1Ám az események még sok meglepetést tartogatnak... A Csárdáskirálynőnek olyan – mindannyiunk számára ismerős – slágerei lettek, mint „A lányok, a lányok, a lányok angyalok...", a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád...", vagy az „Álom, álom, édes álom..."

1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső jelentősen átdolgozta Stein és Jenbach librettóját. Színházunk ezt a változatot játssza, a dalszövegeket Gábor Andor fordította.

Csárdáskirálynő

nagyoperett három felvonásban

Leo Stein és Béla Jenbach librettóját átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

A dalszövegeket fordította: Gábor Andor. Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett, és a Pécsi Szimfonietta

Szereposztás:

Cecília Bukszár Márta

Leopold Mária Stenczer Béla

Edvin Wunderlich József

Vereczky Szilvia Stubendek Katalin

Kaucsiánó Bonifác Széll Horváth Lajos

Stázi Györfi Anna

Kerekes Ferkó Ottlik Ádám

Mérő Csajághy Szabolcs

Miska Lipics Zsolt

Ferdinánd főherceg Bánky Gábor

Tábornok Götz Attila

Báró Pilinczes József

Gróf Rajnai Attila

Lazarovics Benyovszky Tamás

Kis, közjegyző Háber László

Klementina Papp B. Krisztina

Krisztina Dargó Szilvia

Zenei vezető és karmester Bókai Zoltán

Díszlettervező Rózsa István

Jelmeztervező Horváth Kata

Koreográfus Kispál Anita

Zenei munkatárs Horváth Judit

Assisztens Rajnai Attila

Súgó Juhász Piroska

Ügyelő Háber László

Rendező Méhes László

 

Forrás: Pécsi Nemzeti Színház

süti beállítások módosítása