Kováts Adél: Blanche én vagyok

Az évad első bemutatója Tennessee Williams Vágyvillamos című darabja, Zsótér Sándor rendezésében. A főszerepet játszó Kováts Adél mesélt arról, hogyan készül az előadásra.

A Radnóti Színház interjúja:

Blanche szerepe nagy kihívás lehet.

Kováts Adél: Lényeges, hogy az ember a lelki, fizikai alkatához, az évei számához, a mesterségbeli tudásához, a személyiségéhez képest 2-3 évente találkozzon egy olyan szereppel, ami önmagába is beljebb juttatja.  Bár én általában nem cipelem haza a szerepeimet, ez most nagyon kattog a fejemben. A családom nagyon ott van mögöttem, hogy össze tudjam rakosgatni. Talán a legbonyolultabb, a legrétegzettebb szerep, amivel valaha találkoztam.

Eszedbe jutott valaha is, hogy eljátszanád?

Kováts Adél: Nem. De nem is gondolok szerepekre, színdarabokra ilyen értelemben. Ebben valahogy egy kicsit babonás vagyok. Ugyanakkor már hiányzott egy ilyen nagyformátumú szerep.  Ha nagy volumenű szereppel találkozol, annak megfelelően van lehetőséged megmutatni, hogy mit gondolsz a világról. Azok a mérföldkövek egy színész életében, amikor valami ilyesmit talál meg. Számomra rettentő fontos, hogy a partner, a rendező minden érzékszervemre hasson. Én is mindig ezt szeretném átadni a partneremnek, a rendezőnek, magának a szerepnek is, és ezt szeretném elérni a közönségnél is. Ezért mindenféle mazochizmusra hajlandó vagyok.  Aztán ez vagy sikerül, vagy nem, valamikor a legjobb szándék sem elég.

Kováts Adél, fotó: Falus Kriszta

Zsótér Sándorral dolgoztál már korábban is?

Kováts Adél: Igen, utoljára a Rettegés és ínséget csináltuk együtt. Ennek már tizenhárom éve, nagyon vártam a találkozást.

Nagy különbség van a két munka között?

Kováts Adél: Csak emlékképeim vannak arról, hogy hogyan váltunk el Sanyival, nyilván újra kell tanulnunk egymást. Arra emlékszem, hogy mindig jó volt vele dolgozni, hogy úgy éreztem, sokat ad nekem. Engem inspirál, ahogyan ő működik. Iszonyú szenvedéllyel ad instrukciót és minden érzékszervére hat az embernek. Gyors, szenvedélyes, impulzív, pregnáns. Mutat is, de elvárja, hogy megtaláld a figurában, a helyzetben a személyes hangodat.

Jóban vagy Blanche-sal?

Kováts Adél: Blanche én vagyok, muszáj vele jóban lennem.  Már az olvasópróbán elég jóban lettünk. Az első darab, amiben a Radnótiban játszottam, a Rosmersholm volt, akkor Valló Péter azt mondta, az a baj velem, hogy az erkölcsiségem tiltakozik a szerep igazsága ellen. Most már emberszeretetben, elfogadásban beljebb vagyok. Mostanra én is elég sok mindenen keresztülmentem, ahogy Blanche is, szóval van mit mondani. Van mit mondani.

Tennessee Williams:

VÁGYVILLAMOS 

Fordította: Ambrus Mária és Zsótér Sándor

Blanche DuBois KOVÁTS ADÉL

Stella DuBois  PETRIK ANDREA 

Stanley Kowalski  CSÁNYI SÁNDOR 

Harold Mitchell (Mitch) SCHNEIDER ZOLTÁN

Eunice WÉBER KATA

Egy fiatal pénzbeszedő FORMÁN BÁLINT eh.

Egy mexikói nő MARTIN MÁRTA 

Dramaturg: Ungár Júlia

Díszlet: Ambrus Mária

Jelmez: Benedek Mari

Zene: Tallér Zsófia

Ügyelő: Szalai Péter

Súgó: Serfőző Andrea

A rendező munkatársa: Balák Margit

Rendező: ZSÓTÉR SÁNDOR