Tolnay Klári arcai címmel, az 1998-ban elhunyt művésznő nevelőfaluja, Mohora emlékmúzeumának csaknem félszáz fotójából nyílt kiállítás szombaton Kecskeméten a Népi Iparművészeti Múzeumban.
A kiállításról:
A mohorai Tolnay Klári Emlékmúzeum gyűjteményéből válogatott fényképek a művésznő életútját mutatják be. A kiállítást Fridrich Béla, Mohora polgármestere és Mák Kornél, Kecskemét oktatási és kulturális ügyekért felelős alpolgármestere nyitotta meg. A két település között együttműködési szerződést írt alá a két tisztségviselő, melynek keretében a hírös város is bemutatkozik majd a Balassagyarmattól tíz kilométerre fekvő Nógrád megyei faluban.
1964, Bessenyei Ferenc; Tolnay Klári, Madách Kamaraszínház, Agónia
Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész ugyan Budapest egyik klinikáján született, de az alig ezer lakosú Nógrád megyei településen - ahol édesapjának négyszáz holdas birtoka volt - nevelkedett.
1973, Tolnay Klári; Balázs Samu, Beatrix Madách Kamaraszínház
Mohorán 2000-ben nyitotta meg kapuit a Tolnay Klári Emlékház, ahol a látogatók a művésznő életútját bemutató fényképeket, személyes használati tárgyait, családi ereklyéit, nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző ruháit láthatják.
A február végéig látogatható kecskeméti kiállításon különböző fotóművészek képeit tekinthetik meg az érdeklődők.
1983, Alkonyi dal, Békés Itala; Tolnay Klári, Madách Kamaraszínház
Tolnay Klári és Mohora:
"Mohorán színházról nemigen hallott a nép. Elvétve fölütötte a sátrát egy-egy vándorcirkusz vagy mutatványos. Más semmi. Egyszer bárányhimlővel ágynak estem. Anyám kényeztetett, babusgatott.. Még a Színházi Élet néhány számát is a kezembe adta, ami nagy szó volt, mert alig múltam tíz éves. A képes magazinban új világot fedeztem fel. Az egyik képen például színésznő ült a tükör előtt, combközépig felhúzott szoknyában, keresztbe tett lábakkal, gyönyörű bokákkal, formás combokkal, és a tükörben festette magát. Az volt a kép alá írva: "Szépség, tökély, harmónia. Mindent a közönségért." E varázsszavakat pontosan nem is értettem, a női kitárulkozás mikéntjét is csak későbbi eszemmel dolgoztam fel. Gyermeki fejjel inkább a szépségre figyeltem, meg a kacér öltözködésre, mert ez számomra új volt. Az is elgondolkodtatott, hagy milyen nagy úr lehet az a bizonyos közönség.
Ez volt az első találkozásom a színészettel".
1960, Tolnay Klári; Körmendi János, Madách Színház, Cseresznyéskert
Klári és a szerep:
További ereklyék a kecskeméti, Népi Iparművészeti Múzeumban
Forrás: Színház.hu, MTI, OSZMI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.