Az ideiglenes játszóhelyén, a berlini Schiller Theaterben működő Staatsoper Unter den Linden két cseh operával indította idei évadját. Elsőként Janácek A holtak házából című művét mutatták be, szombaton pedig Smetana Az eladott menyasszony című "komikus" operájának premierjére került sor az orosz Anna Samuillal a főszerepben, Kovalik Balázs rendezésében és Antal Csaba színpadképében.
A produkció sikerében Bettina Julianna Walter jelmezeinek és Olaf Freese fényeinek is része volt, a közönség azonban nemcsak az énekeseket és az alkotógárdát, hanem a zenekart, a Staatskapelle Berlint és a karmestert Karl-Heinz Steffens karmestert is melegen ünnepelte az est végén.
A cseh nemzeti opera keletkezését általában Az eladott menyasszonyhoz kötik, mert az egyszerű, népi karakterű dallamokból színes szimfonikus-énekes alkotássá szőtt darab az egyik világszerte legnépszerűbb zenés színházi darab.
A cselekménye a Közép-Európában ismert történetek köréből merít, a gazdag lány és szegény legény szerelméről beszél. Itt egy házasságközvetítő, Kecal bonyolítja a szálakat, Masenka szüleit arra beszéli rá, hogy a lányt a kissé ütődött, dadogós, de ugyancsak módos Vasekhoz adják hozzá. Kecal a lány választottját, a szegénynek vélt Jeniket is behálózza, mondjon le a lányról és háromezer arany üti a markát.
Kovalik Balázs zeneakadémiai növendékeivel korábban már foglalkozott Smetana operájának jeleneteivel. Ahogy a premier előtt elmondta, nem az a kérdés, vajon lesz-e happy end az előadás végén. Fontos, hogy milyen emberi csalódásokon, tapasztalatokon mennek át a szereplők. Megvásárolhatók-e a kapcsolatok, milyen egy kisebb közösség, például egy falu mikroklímája, milyen mértékben tűri el, ha valaki másmilyen. Vasek dadogását például már megszokták, de kigúnyolandónak tartják, hogy nem vedeli a sört.
A rendezés meseszerű keretet ad ezeknek az általános érvényű kérdéseknek. A nyugat-csehországi kultúra külsőségeiben nagyon ismerős lehet a német közönségnek, Bettina Juliana Walter kosztümkészlete kétrétegű: gyönyörű anyagokból készült pompás népviseletbe öltöztette a kórust és a táncosokat, az énekesek pedig átlagos mai ruházatot viselnek.
Antal Csaba és a Kovalik Balázs együttműködése - akárcsak a Teátrum-díjas és most Budapesten ismét a repertoárra visszakerülő Mefisztofele esetében - eredeti színpadi megvalósítást gyümölcsözött, amely szintén több jelentésű. A reális méretű állatfigurákat Krusináék házának és a falusi templomnak a kicsinyítettet modellje ellenpontozza.
A Masenkát éneklő Anna Samuil szoprán több szereppel is kötődik Staatsoper Unter den Lindenhez. Az orosz énekesképzés biztos alapjain vált az egyik legkeresettebb szopránná Európában. Az apját alakító Oskar Hillebrandt nemcsak a berliniek megbecsült énekese, a Budapesti Wagner-napokon többször sikerrel vendégszerepelt. A Vaseket alakító Florian Hoffman Berlin, a Jenik szerepét éneklő Burkhardt Fritz pedig Hamburg neveltje. Az utóbbinak már volt egy "kalandja" a cseh operával, ő játszotta a herceget abban a brüsszeli Ruszalka bemutatóban, amelyet Fischer Ádám vezényelt, Stefan Herheim rendezett. A lírai motívumokban és pattogós ritmusokban egyaránt gazdag szláv muzsikát Karl-Heinz Steffens vezényletével szólaltatta meg a Staatskaplle Berlin.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.