A Protokoll című verses színmű (és korunk) hőse, Mátrai Ágoston, aki túlontúl sima, agyonszabályozott életútjának feléhez érve válságot él át, onnan keresi a kiutat, a szerelmet, a boldogulást. A megcsömörlött protokollfőnök szerepében a budapesti Katona József Színház művészét, Fekete Ernőt láthatják a Radnóti színpadán.
„Ó, túl sok ember, s oly csúf emberek […] Ki szóra nyitja száját, undorító. A köszönésük. De a csöndjük is.[…] A népemet, ha viharvert, ha büszke: rettegem / Nem az országot, hanem csak lakóit; Lakói egy részét. Hogy pontosítsak: / Lakói 98 százalékát.” (Részlet a könyvből)
Kritikus szemmel a Protokollról
"Mátrai Ágoston protokollfőnök a Külügyminisztériumban. Az állam lakája, szürke eminenciás. Korunk hőse, aki ugyanakkor közeli rokona a XIX. század „fölösleges embereinek". Jó családból származik, művelt, sármos, biztos anyagi háttérrel rendelkezik és hiperérzékeny. Elég ennyi a boldogsághoz? Minden nő álma vajon milyen nőt álmodik magának? Legyen Blanka, a saját unokanővére? Legyen a világklasszis teniszezőnő? Vagy Fruzsina, az országház kifürkészhetetlen gyorsírója? És hogyan éli hétköznapjait egy minisztériumi középvezető? Mit kezd a felelősséggel, a zárt életével, a szorongásaival? Térey János verses regénye a mai Budapest középrétegének apró részletekig cizellált lát- és kórképét adja, betekintést engedve a művészvilág kulisszái mögé is". (Forrás: moly.hu)
Térey János, fotó: Koncz Zsuzsa, forrás: Radnóti Színháu
Térey János a műről és feldolgozásáról:
Hogyan készültél a legutóbbi regényed, a Protokoll megírására?
Igazából nem készültem rá. Soha nem készülök az adott feladatra, hanem mindig a feladat talál meg előbb, az kényszerít a kutatásra.
És ez a feladat hogyan talált meg?
Egy készülő lexikon körkérdésére válaszoltam. Rákérdeztek a kedvenc sportomra, a hobbimra és a fóbiámra. A fóbia rovatba kapásból beírtam a protokollt, mert mindig is zavart az intézményesített élet merevsége, és zavartak azok a hasznosnak mondott szabályok, amelyek megbéklyóznak bennünket. Adott volt a téma, amelynek később vizsgáltam meg a mögöttesét. Így találtam rá a diplomáciára, ahol nyomatékosan jelen van a protokoll. (Forrás: mandiner)
Miért éppen a protokoll világát választottad?
Hivalkodóan költőietlen tárgy. Az érdekelt benne, hogy mennyire nem romantizálható. (...) Tudtam, milyen társadalmi rétegbe tartoznak majd a hőseim. Kerestem azt a helyet, ahol a jelenkori fölösleges ember megjelenhet. A mai magyar irodalom visszarévedő: zsúfolva van közepes történelmi regényekkel, egyáltalán nincs párbeszédben a mával. Nem szerettem volna sültrealista regényt írni; olyan témán akartam dolgozni, ami mindannyiunk elevenébe vág. Alapvetően az az emberi habitus érdekelt, amely egy középkorú diplomatát jellemezhet. Ennek ellenére atipikus hőst írtam meg. Ezekkel a jellemjegyekkel nem lehetne sokáig protokollfőnök a hősöm. Ugyanis túl fegyelmezetlen.
Kinek az ötlete volt, hogy a regényből darab készüljön?
Két fölszikrázó szándék találkozott. Bálint András igazgató és Kovács Krisztina dramaturg körülbelül egy időben olvasta a könyvet. Aztán megkerestek. (Forrás: port.hu )
Protokoll plakátok versenyeztek
A Protokoll című bemutatók kapcsán a színház meghirdetett egy plakátpályázatot. A 4 tagú zsűri (Bálint András igazgató, Valló Péter rendező, Horgas Péter díszlettervező és Csáfordi László grafikus) közösen döntöttek arról, hogy melyik pályázatot találják a legjobbnak. Az első díjat megosztva adták ki, ezen plakátok felhasználásával fog a Protokoll című előadás plakátja elkészülni. Mindkét 1. helyezett díja 50. 000 Ft, és 8 db szabadon felhasználható színházjegy a Radnóti Színház bármelyik előadására. A 3. helyezett díja 15. 000 Ft, és 4 db színházjegy.
A protokollosról
A protokollos a "láthatatlan ember", aki a háttérből irányítja a diplomáciai programok lebonyolítását. Mindig elsőként érkezik a helyszínre, hiszen ő mutatja be egymásnak a vendégeket, éppen ezért mindig ő ül az első kocsiban.
Az uralkodók, kormány- vagy államfők látogatása előtt az illetékes protokollosztály mintegy kétezer kérdésben egyeztet a másik féllel az öltözettől kezdve az üdvözlésen át az ültetésig. Ruhája szerint fogadják, esze szerint bocsátják el az embert, tartja a protokollos közmondás. Noha a női kalapviselés szokása már a múlté, II. Erzsébet angol királynő továbbra is ragaszkodik hozzá, így az ő társaságában minden hölgynek kalapot kell viselnie.
A rangsorolás a politikai protokoll egyik legtöbbet vitatott kérdése, de mindig is az volt: 1699-ben, a karlócai béke aláírásakor ötajtós pavilont építettek, hogy az öt ország képviselője egyszerre léphessen a békeszerződéshez.
Színházi protokoll
A hétköznapi protokoll a mindennapi kulturált viselkedés szabályainak összessége. Ottlik Károly protokollszakértő hat és félszáz oldalas kézikönyvének színházlátogatással foglalkozó fejezete szerint színházban nem való
- a cselekményt hangosan kommentálni
- megjósolni szomszédunknak a dráma várható fejleményét
- a színészek magánéletét ismertetni
- szcenikailag és lélektanilag csendre épített jelenetbe közbetapsolni
- zenés előadásoknál a dallamot csendesen zümmögni
- a lehajtható ülőhelyeket lármásan csapkodni
- a mellettünk ülő műsorfüzetét olvasni
- az előadás közben távozni
- késéssel zavarni a többi nézőt vagy hangosan méltatlankodni, mert mások elkéstek
- találomra választott sorokban keresgélni a helyünket (különösen késés esetén), és az előttünk érkező nézőknek hátat fordítva araszolni a saját helyünkre
Fekete Ernő és Szávai Viktória, fotó: Koncz Zsuzsa
Radnóti Miklós Színház: Protokoll
Bemutató: 2011. január 22.
Térey János azonos című verses regénye alapján színpadra írta: Térey János és Kovács Krisztina
Rendező: Valló Péter
Mátrai Ágoston, protokollfőnök a Külügyminisztériumban - Fekete Ernő
Blanka, Mátrai unokatestvére - Szávai Viktória
Fruzsina, gépírónő a Parlamentben - Wéber Kata
Dorka, Mátrai exbarátnője - Sárközi-Nagy Ilona
Vera, Mátrai anyja, színésznő - Csomós Mari
Karányi, Mátrai barátja, kritikus - Szervét Tibor
Donner, Mátrai barátja, baleseti sebész - Adorjáni Bálint
Novák, Mátrai szomszédja, közgazdász - Schneider Zoltán
Laci bácsi, Mátrai nagybátyja, klasszika-filológus - Lukáts Andor
Skultéti, Mátrai főnöke, külügyminiszter - Gazsó György
Tekla, titkárnő a Külügyminisztériumban - Martin Márta
Kovács, Mátrai kollegája, osztályvezető-helyettes - Csányi Sándor
Közreműködő: Nagy Viktória, Fejes Kitty, Bora Gábor, Katona Gábor
Dramaturg: Morcsányi Géza, Hárs Anna
Díszlet: Horgas Péter
Jelmez: Benedek Mari
Világítás: Baumgartner Sándor
Mozgás: Fejes Kitty
Rendező munkatársa: Őri Rózsa
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.