'Mindig megtalál a passió' - Dér András hagyományőrző előadásra készül Egerben

Húsvétra, március 23-án mutatja be a Gárdonyi Géza Színház a Csíksomlyói passiót. Ezt az előadást a Nagyhét felvezetésének szánják. Idén először várja a nézőket az egri társulat, hogy közösen hangolódjanak rá a húsvétra.

Dér András, rendező:

2000 óta időről-időre mindig megtalál a passió. Az egri bemutató mégis különleges lesz: ezek eredeti csíksomlyói szövegek, sok olyan van benne, ami sem nyomtatásban, sem színpadon nem jelent még meg. A 80-as években egy kutatócsoport feldolgozta a Csíksomlyói passió történetét, ebből 2004-ben megjelent egy kötet, ebből válogattam és állítottam össze a szövegkönyvet.

Az is izgalmas, hogy az 1700-as években egy-egy jelenetet egy ferences tanár írt meg, így állandóan változott, mindig cserélgették a jeleneteket. Vannak benne klasszikus passiójáték- elemek, visszanyúlik az európai középkori misztériumjátékhoz, allegóriákat, moralitásokat tartalmaz és belevettek előképeket az Ószövetségből.

Dér András (forrás:images.google.com)

Ez egy élő történet, ezekben a szövegekben mindig van üzenet a mának, egyfajta tanítás is, a bűnre vezető alkalmak, a hét fő bűn, mindaz, ami ma is itt van. Az is érdekel, mennyire elfeledkezünk a lelki életről, az égi világról, és a megváltás történetéről. Úgy érzem, ezt nem lehet elégszer játszani.

A Passiójátékunk Jézus szenvedéstörténetét kívánja emberközelbe hozni. A kereszt a bűn fája, s ennek ószövetségi mása, előképe, a paradicsomi almafa volt, amely szintén bűnbe sodorta az embert. Jézus keresztáldozatának ószövetségi előképének Ábrahám áldozatát tekintették.
Jézus szenvedéstörténete és kereszthalála nem múltba vesző történelmi legenda, hanem élő misztikus probléma, mely a modern ember számára aktuális kérdéseket vet fel.

Balogh Elemér szavaival: "A csiksomlyói sátány ábrázata itthoni ábrázat, a Mojzest 'édes komám'-nak tituláló Deus Pater ugyanúgy közülünk való, mint a vérmes Nabugodonozor, a korocsmára igyekvő bélpoklos, a protokollumot felhántorgató Pilátus vagy a hetvenkedő Szent Péter, és még a Megváltó is itt szipta az anyatejet a Hargita tövében. Magyar Krisztus, magyar ördögök, sőt, magyar babilóniak és magyar sidók a hősei ezeknek a vaskos, jóízű, és költőiséggel teljes misztériumjátékoknak. Beszédjük pedig? Erő, és hajlékonyság, csíny, mérgezett nyíl, játék. Nézőink olyan szellemű előadást láthatnak, amely, miként a két és fél évszázaddal ezelőtti előadások az akkori nézőknek, igaz gyönyörűségükre és épülésükre szolgál."

Jézus szerepében Nagy Péter (forrás: Gárdonyi Színház)

Balogh Elemér gondolatait ma is érvényesnek tartom. Ahogy a XVIII. századi ferences tanítók koruk ifjúságának és környezetüknek problémáira, erkölcsi tévelygéseire, hétköznapi életére reagáltak, úgy mi is korunk kérdéseit bújtatjuk a Passiójáték köntösébe. Az értékek relativizálódása, a korrupció, a hatalmi gőgből fakadó törvények fölé emelkedés kérdéseit állítjuk szembe a szeretet parancsával. Korunk megosztó közéleti diskurzusában jó ütemű perspektíva váltás Jézus személyére fókuszálnunk, aki egyszerre volt hagyománytisztelő és haladó gondolkodású. Modern kifejezéssel élve konzervatív és liberális.
Az előadás a magyar népszínjátszás hagyományaira támaszkodva ötvözi a commedia dell’arte és a kortárs mozgásszínház egyetemes nyelvét. Néptánc csoportok, az egri Gajdos Népzenei Együttes, a Csík zenekar, a színház Tánctagozata egészítik ki a népes szereplőgárdát.