A Petőfi Irodalmi Múzeumban is bemutatott, Az Óperenciás-tengeren – a táltos költő Ady Endre című első Ady-est után a trilógia második részét láthatja a közönség.
Az előadás újabb 36 verset dolgoz fel, ebből 14 Balázs Barnabás zenéjével szólal meg. A felcsendülő zsoltárok a költő istenes verseinek mélységeibe segítenek bepillantani.
Az alkotók az estről
Már egy ideje tudjuk, a mesék régen elsősorban nem a gyerekekhez szóltak. A mesék világa rólunk emberekről, állatokról, istenekről,királyokról, táltosokról mondanak el szimbolikus megfejtésre várón olyan dolgokat,amelyek életünk lényegéhez vezetnek. Az ilyen mesék jöttét várja Ady Endre.
Ignotus gondolata vezérelte az alkotókat mikor Ady megidézésére vállalkoztak. A táltos Ady megszólaltatása a mai korban újra aktuális, hiszen:
"Egyénisége prófétai. Szent állat, kiben a természet éli ki magát. Joga van felélni a mások életét, mert minden élet gazdagszik az övéből..."
Akik a magyar ügyért reszketünk Ady Endre halálán látjuk, mennyire halhatatlan egy nemzet, amelynek mondanivalója van.
"Halhatatlan Ady, halhatatlan művészet, halhatatlan magyarság." (...)
A színházi megvalósításkor énjének több, sokszor első látásra ellentmondásos megnyilvánulását a megkettőzött egy férfi és egy női lelkületű személyiséget két színész a Férfi illetve a Nő eleveníti meg. Így lehetőség nyílik arra, hogy egyéniségének sokféleségét tárhassuk az érdeklődők elé. Karakterének jellemének megnyilvánulásai két-három különböző szerepben, színészben öltenek testet. Különböző énje nem egyszer vitában, haragban létezik egymást nem tűrve, máskor keleti beavatott, bölcs, táltosként felülemelkedik problémáin, életén, s közösségéért küzdve érte haragszik.
A Testámentumától eljutunk a"Győzöm a harcot bús haraggal
S késik az álmom s a halálom?
Így nem fogok sohse meghalni"
befejező gondolatig.
Csuja Imre és Szabó Margaréta (a következő alkalommal Csuja Imre partnere Fabók Mariann lesz)
A versek előadása színházszerű jelenetek egymásba fonódása segítségével a különböző énje vitatkozik, haragszik, figyel, bölcselkedik, harcol egymással. Személyiségének ilyen módon való bemutatásával szeretnénk minél teljesebb, igazabb, erősebb képét
felmutatni a halhatatlan magyarnak.
Az Óperenciás-tengeren – a táltos költő Ady Endre
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.