"Mi az igaz?" - Pintér Béla írt a POSZT kapcsán

A POSZT válogatókkal készült interjúnkra nem csak a Független Előadók Szövetsége, hanem Pintér Béla is reagál.

Részlet a POSZT-válogatókkal készült interjúból

Zappe László így nyilatkozott a Színház.hu-nak: „Valóban hiányzik a független terület, viszont nem tülekedtek a jobbnál jobb alternatív előadások. Azok a műhelyek, ahol éveken át holtbiztosan termett izgalom, most derék, középszerű, érdekes, de nem a POSZT ajtaján dörömbölő előadásokkal rukkoltak elő. Ennek az okát nem a mi dolgunk felderíteni.”

A FESZ így reagált a cikkben elhangzottakra

"Lőrinc Katalin– aki maga is tagja a FESZ-nek – fájlalja a függetlenek távolmaradását a POSZT versenyprogramjától, ugyanakkor jelzi, hogy előzetes elvárásként figyelniük kellett a fővárosi és vidéki előadások arányára, továbbá arra, hogy a tér-specifikus előadások „nem illeszthetők az adott körülmények közé.” Hozzátette még: „olyan darab, amire egyszerre csak harmincan férnek be, szóba sem jött.”

Természetesen sem okunk, sem jogunk nincs megkérdőjelezni a válogatók döntéseit, hiszen azok szubjektív szempontjai a jelen válogatási szisztéma elidegeníthetetlen tartozékai, ugyanakkor kénytelenek vagyunk feltenni a kérdést: ha ennyi „előzetes elvárásnak” kell megfelelniük a válogatóknak, az nem teszi-e lehetetlenné az eredeti és mindmáig legfőbbnek tekintett szempontot: a minőségit?" (Folytatás itt.)

kaiserstvungarn

Pintér Béla kérdezi Zappe Lászlótól

Tisztelt Zappe László,

Természetesen tudomásul vettem, hogy idei előadásunkat nem válogatták be a POSzT versenyprogramjába.

Szíve joga nyilatkozatában "középszerűnek", "legfeljebb érdekesnek" minősíteni a független szféra előadásait, melyek sorába a Kaisers TV, Ungarn is tartozik, csak azt nem értem, hogyha valóban így gondolja, miért írta októberi kritikájában a következőket:

"A szöveg, a szituációk sziporkázva játszatják egybe a múltat és a jelent." „Forognak a köpönyegekés a viselkedésminták, méghozzá szellemesen, leleményesen”? "De a legjobb bohózatok tempójában és technikájával száguldó események közben is remek, mélyen érző, a történelmet megszenvedő emberi alakok élnek a színpadon." Vagy éppen ezt: „A három időben egyszerre folyó játék sok vaskos tanulmánynál többet mond el a magyar történelemről és a magyar lélekről, amely korunkra sem változott sokat.”

Igaz ugyan, hogy ezek az idézetek a legelragadtatottabb mondatokat tartalmazzák, de bátran ajánlhatom mindenkinek az egész cikket, a többi részében sem találnak lesújtó, negatív kritikai észrevételeket. Szívmelengető újraolvasni e sorokat. Senkinek sem jutna eszébe, hogy egy középszerű előadásról van szó. Mostani megjegyzését olvasva felmerült bennem a kérdés:

Mi történhetett október óta? A fenti megállapítások közül melyik igaz? És ha valamelyik nem igaz, miért nem az?

Üdvözlettel, Pintér Béla

Részlet Zappe László kritikájából, ami a Nol.hu-n jelent meg

"Az igazán mai történet azonban 1848-ban játszódik. Amikor a grófnő a jussát rejtő széf kódját kutatva, a múltba követi szüleit, az éppen elhunyt, életében kiállhatatlan anyját és a „sukorói oroszlánként” elhíresült, ám a schwechati csatában eltűnt apját, egy korabeli tévéstúdió, a Kaisers TV, Ungarn élő adásába csöppen, méghozzá a forradalmi hatalomváltás kellős közepén. Kossuth és Petőfi éppen elfoglalja és nemzetiesíti a forradalmi időkben amúgy is halódó médiacéget.

A jelenben vagyunk természetesen, és nemcsak azért, mert televízió szerepel a történetben. Sokkal inkább azért, mert az emberi viselkedés, a változásra való reagálás lényegében azonos. Forognak a köpönyegek és a viselkedésminták, méghozzá szellemesen, leleményesen. Szinte minden motívum, minden mondat átível a korok között. A szöveg, a szituációk sziporkázva játszatják egybe a múltat és a jelent. A nemzeti élőkép vibránc, ahogyan Petőfi, a frissen kinevezett elnök hazafias és nyelvújító lendülettel átkereszteli a volt császári televíziót, valóban vibrál a korok között. De a legjobb bohózatok tempójában és technikájával száguldó események közben is remek, mélyen érző, a történelmet megszenvedő emberi alakok élnek a színpadon. Pintér Béla sápadt, fojtott politikai tűzben égő Petőfije és Thuróczy Szabolcs politikusi okossággal ügyeskedő Kossuth ja sem puszta karikatúra, hanem feladatát igyekezettel teljesítő férfi is." (A teljes kritikát itt olvashatja.)

süti beállítások módosítása