Csíksomlyói Passió Egerben

Március 23-án mutatja be az egri Gárdonyi Géza Színház a Csíksomlyói Passiót Dér András rendezésében.

Dér András ajánlója:

A Passiójátékunk Jézus szenvedéstörténetét kívánja emberközelbe hozni. A kereszt a bűn fája, s ennek ószövetségi mása, előképe, a paradicsomi almafa volt, amely szintén bűnbe sodorta az embert. Jézus keresztáldozatának ószövetségi előképének Ábrahám áldozatát tekintették.
Jézus szenvedéstörténete és kereszthalála nem múltba vesző történelmi legenda, hanem élő misztikus probléma, mely a modern ember számára aktuális kérdéseket vet fel.
Balogh Elemér szavaival: "A csiksomlyói sátány ábrázata itthoni ábrázat, a Mojzest 'édes komám'-nak tituláló Deus Pater ugyanúgy közülünk való, mint a vérmes Nabugodonozor, a korocsmára igyekvő bélpoklos, a protokollumot felhántorgató Pilátus vagy a hetvenkedő Szent Péter, és még a Megváltó is itt szipta az anyatejet a Hargita tövében. Magyar Krisztus, magyar ördögök, sőt, magyar babilóniak és magyar sidók a hősei ezeknek a vaskos, jóízű, és költőiséggel teljes misztériumjátékoknak. Beszédjük pedig? Erő, és hajlékonyság, csíny, mérgezett nyíl, játék. Nézőink olyan szellemű előadást láthatnak, amely, miként a két és fél évszázaddal ezelőtti előadások az akkori nézőknek, igaz gyönyörűségükre és épülésükre szolgál."
Balogh Elemér gondolatait ma is érvényesnek tartom. Ahogy a XVIII. századi ferences tanítók koruk ifjúságának és környezetüknek problémáira, erkölcsi tévelygéseire, hétköznapi életére reagáltak, úgy mi is korunk kérdéseit bújtatjuk a Passiójáték köntösébe. Az értékek relativizálódása, a korrupció, a hatalmi gőgből fakadó törvények fölé emelkedés kérdéseit állítjuk szembe a szeretet parancsával. Korunk megosztó közéleti diskurzusában jó ütemű perspektíva váltás Jézus személyére fókuszálnunk, aki egyszerre volt hagyománytisztelő és haladó gondolkodású. Modern kifejezéssel élve konzervatív és liberális.
Az előadás a magyar népszínjátszás hagyományaira támaszkodva ötvözi a commedia dell’arte és a kortárs mozgásszínház egyetemes nyelvét. Néptánc csoportok, az egri Gajdos Népzenei Együttes, a Csík zenekar, a színház Tánctagozata egészítik ki a népes szereplőgárdát.

fotók: Gál Gábor

A Passióra készül az egri Gajdos zenekar is:

A színház mūvèszei mellett több egri közremūködõ, pl. Herczeg Flóra énekes, s a Gajdos Zenekar is fellép. Okos Tibor népzenész úgy vàlogatta össze a megszólaló dallamokat, hogy azok egy része Csík megyéből származzon, de hallható lesz székelyföldi, gyimesi, felcsíki és moldvai dal is. Azoknak a népcsoportoknak a zenéje szól majd elsősorban, akik Húsvétkor hagyomànyosan a Csíksomlyói misére zaràndokolnak. Emellett sok egyházi népéneket is hallhatunk. "Igyekeztem úgy összeállítani a zenei anyagot - mondja Okos Tibor - hogy harmonikus egyensúlyban legyen egymással a hangszeres és énekes megszólalás, a hangszerelésben pedig a dudás, csilingelő cimbalom és a gyimesi gordonkás muzsika. Nagyrészt szabadkezet kaptam a zenében, ha volt olyan előirányzat, amit már más zenekar feldolgozott, akkor azt átdolgoztam."

Gyulay Zsolt grafikusművész munkáiból nyílik kiállítás március 23-án, pénteken 18 órától a Gárdonyi Géza Színházban. Saárossy Kinga, Eger alpolgármestere mond köszöntőt, fellép az Agria Barokk Kamaraegyüttes (művészeti vezető: Wiltner Ágnes). A tárlaton régi egri városrészletek, épületek elevenednek meg.

Jézus:    Nagy Péter
Júdás:    Portik Györffy András
Mária / Éva:    Dimanopulu Afrodité
Mária Magdolna:    Szik Juliska
Lucifer:    Venczel Valentin
Zene: Okos Tibor - Gajdos zenekar
Vetítés, fényfestés: ExLex (Kálmán Mátyás, Besnyő Dániel, Mórász Dávid)
Díszlettervező: Fodor Viola
Jelmeztervező: Biczó-Takács Lilla, Zelenka Nóra
Koreográfus: Topolánszky Tamás
Rendezőasszisztens: Lázár Rita
Rendező: Dér András

Bemutató: 2012.03.23. 19:00