Kiállítás nyílt Bánffy Miklós emlékére az Operában

Bánffy Miklós emlékére nyílt kiállítás kedden a Magyar Állami Operaházban: az író, rendező, kosztüm- és díszlettervező, külügyi tisztviselő 1912 és 1918 között a királyi operaház és a Nemzeti Színház intendánsa volt, nevéhez fűződik Bartók színpadi művei közül A kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi bemutatása.

"Van valami nirvánás lemondási hajlam mindenkiben, valami keleties nembánomság a hírnév és siker a iránt, amellyel eldobják maguktól mindazt, amiért évekig küzdöttek, és maguk lépnek le a Parnassusról valami kis sértődöttség vagy csalódottság ürügye alatt, néha anélkül is, hogy bár okot keresnének vagy adnának. – Tán a magyar virtusnak a másik oldala ez. Virtus megbizonyítani: ezt is tudnám én! – és ennyi elég is, több nem is kell és majdnem virtus odacsapni mindazt, amiért virtuskodott. Valóban nemzeti ősjellem, Toldi Miklós, aki pár hónap alatt legyőz mindenkit rengeteg baj között, aztán fogja magát, hazamegy kúriájába és öreg koráig ki sem bújik onnan.  (Bánffy Miklós gróf: Erdélyi történet)

A kiállítást az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) kurátora, Szebeni Zsuzsa a dalszínház történésze, Wellmann Nóra közreműködésével rendezte be a vörös szalonban.

A tablók mellett a Bánffy Miklós tervei alapján készült Éj királynője jelmez rekonstrukciója, Bánffy édesanyjának márvány mellszobra, valamint a fiatal jurátus kardja is látható. Bánffy kitűnő karikaturista volt, rajzai szintén szerepelnek a tárlaton, akárcsak Az ember tragédiája 1934-es szegedi előadásának rendezőpéldánya.

„Ha semmi mást sem tett volna Bánffy Miklós, mint Bartók két művét életre kelti, jelmezeiket, színpadképeiket megálmodja, ennyivel is az operajátszás, a magyar kultúra kiemelkedő alakja lenne. Hogy ennél mennyivel sokoldalúbb személyiség volt, arra világít rá a kiállítás” – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter kormánybiztos.

Az anyag olyan vándorkiállítás, amely minden helyszínén egy kicsit más témát állít központba. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára megnyitó beszédében elárulta, hogy az anyag javarészét már látta, mert előzőleg a tárca épülete adott helyet a tablóknak. Mint mondta, szülei révén gyermekkori emlékek kötik a dalszínházhoz.

banffy

Áprily Lajos rajza Bánffy Miklósról

„Bánffy Miklós külügyi tisztviselőként valószínűleg ugyanolyan nosztalgiával gondolt vissza az operaházra, mint ahogy most én” – jegyezte meg Prőhle Gergely, hozzátéve: a külügyi tárca nagy súlyt helyez arra, hogy külföldön is bemutassa ezt a rendkívül színes személyiséget. Az anyag egy változata remélhetőleg a tengerentúl is látható lesz.

A helyettes külügyi államtitkár szerint Bánffy jelentősége abban áll, hogy a politikai konzervativizmust sohasem keverte az ízlésbeli konzervativizmussal, és színre vitte az abban a korban avantgárdnak számító Bartók-műveket. „Ez ritka jelenség, ma is érdemes lenne sokaknak megszívlelendő példának tekinteni”.

Bánffy Miklós külügyi téren kifejtett működés Prőhle Gergely szerint szintén tanulságokkal szolgál. „Neki köszönhető, hogy a trianoni döntést követően népszavazást írtak ki, amelynek eredményeképpen Sopron a hűség városaként magyar maradt. Reálpolitikus volt, úgy tartotta, az adottságokat elfogadva kell a maximumot teljesíteni, és sohasem tévesztette össze a hazafiságot a provincializmussal. Egyszerű, de a mindennapok tanúsága szerint nehezen átélhető üzenetek ezek, amelyekre nekünk itt a 21. században érdemes figyelnünk”.

kiallitas

Mint az OSZMI vezetője, Ács Piroska felidézte, a vándorkiállítás első változatát 2010-ben Szegeden készítették el, akkor emlékülés is zajlott Bánffy halálának 60. évfordulója alkalmából és megalakult egy baráti kör.

Mivel Bánffy Miklós volt az első igazgató, aki 1912-ben az Orosz Balettet Budapestre hívta, a dalszínház most felújított Don Quijote előadásának vendégművészei, a moszkvai Nagyszínház két táncosa, Maria Alekszandrova és Mihail Lobuhin is részt vett a kiállítás megnyitóján.

A tárlat június 24-ig látható az Ybl-palota vörös szalonjában.

süti beállítások módosítása