János vitéz - bemutató a Kolibriben

2012. április 14-én mutatja be Petőfi Sándor János vitézét a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készülő zenés mesejáték a magyar klasszikusok sorába illeszkedik, Novák János rendező az elbeszélő költemény eredetijét használta a produkció alapjául. A „hat nap és hat éj alatt írt népmesét”, a romantikus hevületet mai színházi technikával, bábbal, vetítéssel és táncokkal ötvözve mutatják be.

Elvarázsolva:

„Egy Petőfi Sándor mű bemutatása nem lehet kérdés olyan gyerekszínházban, amely alapvető feladatának tartja, hogy magyar klasszikusokat is megismertessen az új generációkkal – magyarázza Novák János, a Kolibri igazgatója, az előadás rendezője. – Korábban is, a kortárs szerzők művei mellett mindig szerepelt a repertoárunkon Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond és Pilinszky János egy-egy alkotása. Most pedig az egyik legszebb magyar elbeszélő költeményt vesszük műsorra.”

A Kolibri előadásában négy furcsa utas lép ki egy pályaudvar kapuján. Egy kirakat ablaküvege mögött csomagjaikból kipakolnak, bábokat vesznek elő. A téren kitör a zivatar. A járókelők az eresz alá futnak, és nézni kezdik a kirakatban megelevenedő mesét. A képzelet és a valóság összefolyik, a bábjáték megelevenedik, a fiú, a lány, és a járókelők átváltoznak, bekerülnek a történetbe.

A négy mesélő és a boszorka munkálkodása meghatározó az előadásban: folyamatosan alakítják a helyzeteket, helyszíneket, egyszer segítik, máskor próbák elé állítják a hőst. Ők jelenítik meg azokat a múltbéli figurákat - Iluska szüleit, a mostohát, Jancsi nevelőanyját, és a többieket -, akik túlvilági és jelenbéli szereplőként befolyásolják Jancsi sorsát. Színpadi jelenlétük az ókori görög kórusokéhoz hasonló.

janos_vitez_kolibriforrás: Kolibri Színház

Nem dramatizálva:

Novák szerint bár az elbeszélő költemény Jankovics Marcell rajzfilmjében, Kacsóh Pongrác daljátékában, és számtalan színházi, bábszínházi átdolgozásban ismert és népszerű, a Kolibri az eredeti szöveghez ragaszkodva készítette előadását.

„Húsz éve az egyik első előadásunk Pilinszky János négy verses meséjének bemutatása volt – emlékszik vissza az igazgató. - Nem írtunk hozzá keretjátékot. Zenével, vizuális, interaktív és bábszínházi elemekkel tarkítva a játékot alakítottuk ki a történetek színpadi nyelvét. Ugyanezzel a szándékkal közelítünk a János vitézhez. A fejezetek nem egységes stílusúak. Az első énekekben egy falusi történetet látunk, aztán egy obsitos tódításait idéző hihetetlen és mulatságos kalandokat élünk át, később népmesei figurák veszik körül hősünket, míg Tündérországban az élet vizével feléleszti szerelmét, Iluskát. A négyféle stiláris rész minket is különböző megoldásokra inspirált.”

1844-ben eredetileg Kukoricza Jancsi címmel hat nap, hat éjszaka alatt írta Petőfi a verses mesét, mely János hazatéréséig tartott. Miután 1845. március 6-án a Pesti Divatlapban megjelent a költemény, Petőfi a barátok unszolására tovább írta, az olvasók tanácsára pedig János vitézre változtatta címét.

Irány Tündérország:

A történet romantikus lelkületét fejezi ki az előadás Liszt Ferenc szimfonikus költeményeiből válogatott kísérőzenéje. A meséhez Sipos Mihály, a Muzsikás együttes tagja, Kecskeméti Gábor és Bornai Szilveszter is játszott fel népdalokat, hanghatásokat, illetve Novák János is komponált részeket. Az előadás társulati közös munka. Tisza Bea nemcsak az egyik mesélőt alakítja a darabban, ő dolgozta ki a néptáncos elemekkel díszített színpadi mozgások koreográfiáját. Szívós Károly a szerepe mellett segített a bábbetétek megtervezésében és rendezésében. A színpadi tér, a bábok és jelmezek Orosz Klaudia egyéni stílusjegyeit hordozzák. Fontos eleme lesz a játéknak a Kolibri Színházban egyre gyakrabban alkalmazott videotechnika is.

„E mögött a vers mögött olyan közös tudás van, ami nemzeti kincsünk – összegez Novák János. - Generációk tanulják meg rajta keresztül az anyanyelvet, és ismerkednek meg nemzeti múltunkkal, amire büszkék vagyunk. Elementárisan fontosnak tartjuk, hogy mai színházi nyelven, szöveghűen, szép és izgalmas előadással hozzuk közelebb a mai gyerekekhez az olvasmányt, hogy felfedezhessék benne azokat az értékeket, amelyek miatt ma is fontos számunkra ez a költemény.”

János vitéz arcai:

A Kolibri Színház, a Móra Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös mini-tárlata Petőfi Sándor elbeszélő költeményét járja körül az 1845-ös első kiadástól aMóra kötetein át a 2012-es színházi bemutatóig. Színpompás illusztrációk és gyerekrajzok, szövegrészletek és előadásfotók elevenítik meg János vitéz alakját. A kiállítás április 14-től, a darab premierjétől kezdve tekinthető meg a Kolibri Színház folyosóján.

Meszaros_Tamas_Foto_Kovacs_TamasMészáros Tamás (fotó: Kovács Tamás)

Petőfi Sándor:  

János vitéz

- zenés mesejáték 9 éves kortól -

Kukorica Jancsi - János vitéz - Mészáros Tamás
Iluska - Nyirkó Krisztina s.h.
Mostoha - Tisza Bea
Gazda, Óriás - Gazdag László
Iluska apja, Zsiványkapitány, Kormányos, Fazekas, Halász - Ruszina Szabolcs
Iluska anyja, Francia királylány, Menyecske - Megyes Melinda
Nap, Hold, Kutyafejű tatárok fejedelme - Farkas Éva
Mesélők - Ruszina Szabolcs, Megyes Melinda, Török Ágnes, Farkas Éva
Huszárok vezére, Griffmadár, IV. óriás hangja - Szívós Károly
Francia király, Óriás - Mult István

Török basa fia, Óriás - Kormos Gyula

Dramaturg: Horváth Péter
Díszlet, jelmez, báb: Orosz Klaudia
Bábrendezés: Szívós Károly
Zenei vezető: Bornai Szilveszter
A rendező munkatársa: Hajsz Andrea
Rendező: Novák János

Bemutató: 2012. április 14. 15 óra

Helyszín: Kolibri Színház (Bp. 1061 Jókai tér 10.)

süti beállítások módosítása