150 éve hódít a magyar operett

1862. április 21-én indult hódító útjára a magyar operett: a Budai Népszínházban bemutatták az első magyar szerzők által jegyzett operettet, Allaga Géza és Bényei István A szerelmes kántor című egyfelvonásos daljátékát. Magyarország hamarosan "operett-nagyhatalom" lett.

Az operettben (a szó kis operát jelent) a párbeszédek énekszámokkal és táncbetétekkel váltakoznak, a műfaj sajátossága a dallamos, fülbemászó zene, a fordulatos történet, a látványos díszlet és jelmez.

Új műfaj születik

Születésekor a nagyváros tömegszórakozását szolgálta, de a könnyed történettel gyakran társadalmi szatíra és gúnyos hang párosult. Első igazi 

mestere a német születésű francia Jacques Offenbach, a "Champs-Élysées Mozartja" volt, akinek leghíresebb műveit - Orfeusz az alvilágban, Szép Heléna - sokszor állították színpadra itthon is.

Strauss és az utódok

170px-Johann_Strauss_II_3A műfaj gyorsan meghódította az Osztrák-Magyar Monarchiát, de közben át is formálódott: a soknemzetiségű birodalom népeinek zenéjéből és táncaiból - valcer, polka, mazurka, csárdás, verbunkos és cigányzene - merített, a táncbetétekben a francia kánkánt a keringő váltotta fel, Magyarországon a népszínművek hatása is jelentős lett. A bécsi operett legnagyobb alakja ifjabb Johann Strauss, aki olyan örökzöld darabokat komponált, mint A cigánybáró és A denevér.
 Magyar nyelven először 1860. szeptember 22-én játszottak operettet, Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című művét.

Két évvel később megszületett az első magyar operett is: A szerelmes kántor zenéjét Allaga Géza komponálta, a librettót Bényei István jegyezte. Bár az ítészek a Budai Népszínház 1862. április 21-i premierjét csak "úttörő kísérletnek" minősítették, a darabból a Szeretlek én egyetlen virágom című dal népszerűvé vált. A zeneszerző Allaga több népszínműhöz komponált még zenét, később elévülhetetlen érdemeket szerzett a cimbalomoktatás, a hangszer népszerűsítése terén, egy időben Blaha Lujzát, a "Nemzet Csalogányát" is kísérte cimbalmon. A szövegíró Bényei színészként, lapszerkesztőként is ismert, nevéhez fűződik a színészek menházának létrehozása, a színész segélyalap megteremtése. (Az igazsághoz tartozik, hogy 1861-ben már bemutatták Veszter Imre Madarassy Pál szövegére komponált, A vőlegény álarcban című operettjét, ez azonban elveszett, így A szerelmes kántor az első ismert magyar operett.)
 1864-ben megszületett az első három felvonásos magyar operett, Jakobi Jakab és Rajkai Frieben István Kánkán a törvényszék előtt címmel.


csardaskiralyno1Részlet a Csárdáskirálynőből

 

Magyarország operett-nagyhatalom250px-Kalman_Imre

A sikeres magyar operettre azonban még két évtizedet kellett várni, a színpadokat addig jobbára francia darabok uralták. 1885-ben aztán a kor
"szupersztárja", Blaha Lujza az új műfajban is kipróbálta magát, s Konti József és Deréky Antal Eleven ördög című darabjában nadrágszerepben hódította meg a közönséget.
 Magyarország hamarosan "operett-nagyhatalom" lett, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő darabjai itthon és külföldön is hatalmas sikert arattak. Az első külföldön is hódító magyar operett 1902-ben Huszka Jenő Bob hercege volt (a bemutatón a főszerepet a kezdő Fedák Sári alakította), ezt követte Lehár Ferenc műveinek diadalútja (A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa). A legismertebb magyar operett minden kétséget kizáróan Kálmán Imre Csárdáskirálynője.

 

Hungarikumunk, az operett ma is sikeres

Az operett műfaját többször temették, nevezték elavultnak, népszerűsége mégis töretlen. Idén decemberben lesz kilencven éve, hogy a Nagymező utcában a Fővárosi Orfeum helyén megnyílt az első operettszínház. Az intézmény, amely a Király Színház 1936-os megszűnése óta a magyar operettjátszás fő otthona, 1998 elejétől Budapesti Operettszínház néven működik. 2002 óta október 24-én, Kálmán Imre születésnapján és Lehár Ferenc halálának évfordulóján ünnepeljük a magyar operett napját, ekkor adják át az évad operettszínésze és musicalszínésze elismerést, a legígéretesebb ifjú művésznek járó Marsallbot-díjat, valamint az életműdíjat.

 

Forrás: Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívuma

Fotók: mek.niif.hu, Wikipedia

süti beállítások módosítása