A POSZT, a törvény és az erőfölény - A Színházi Társaság üléséről

Az alábbiakban a Magyar Színházi Társaság beszámolóját olvashatják április végi közgyűlésükről, melyen szóba került az előadóművészeti törvény módosítása, a POSZT és az, hogy a Társaság miként tudná jobban ellátni a szakma érdekeinek képviseletét.

"Fontos az, hogy a problémákat nevükön nevezzük"

Az eredetileg 14.30-ra meghirdetett közgyűlést határozatképtelensége miatt fel kellett oszlatni. A következő, határozatképes közgyűlés 15.00 órakor elkezdődött.

 Solténszky Tibor levezető elnök köszöntötte a résztvevőket, és a napirend megszavazása után átadta a szót Csizmadia Tibor elnöknek.

Csizmadia Tibor elmondta, hogy 2011. március 21-én volt a legutóbbi, tisztújító közgyűlés, amikor az alapszabály módosítása által az elnökség hatból 11 tagúvá vált. Ez biztosította, hogy a különböző szakterületek megfelelően képviselve legyenek az elnökségben. Az év végén, a karácsonyi jókívánságok mellé részletes beszámolót küldtünk minden tagszervezetnek, melyben érintettük a 2011-es év második felének fontosabb kérdéseit. Az egyik alapvető probléma az, hogy a politikai és szakmai érdekek összekeverednek, és hátrányba kerül a szakmai kompetencia a politikaihoz képest. Ez nemcsak a kultúrában is tapasztalható recesszió következménye, de érezteteti hatását a más szakmáknál sokkal erőteljesebb megosztottság is. A Színházi Társaság elnöksége minden fórumon az összefogás szükségességét hangsúlyozza. Ennek egyik eredménye a két, a TT-vel közösen megrendezett szakmai konferencia, a Gödör I. és II. Főleg az első sikerült jól, sokan vettek részt rajta, bár a fogadtatása vegyes volt: volt, aki üdvözölte, hogy az összefogást erősítjük, mások a témák feldolgozásában a konfliktusok hiányát kifogásolták. A fontos az, hogy a problémákat nevükön nevezzük, párbeszéd folyjon ezekről, s a dialógusok dokumentálva legyenek.

Az előadó-művészeti törvény módosításairól

Az MSZT az előadó-művészeti törvény módosításait minden lehetséges fórumon véleményezte. Úgy tapasztalhattuk, hogy annak módosított rendelkezései tovább erősítik a megosztottságot. Olyan helyzetet teremt, hogy az MSZT, amely a nagyobb részét öleli fel a magyar színházi területnek, különös tekintettel a szakmai szervezetekre, többnyire lépéshátrányban kerül a szakmánkat érintő fontos kérdésekben. Nekünk így elsősorban a döntésekre való reagálás marad, a döntés-előkészítéssel szemben.

Az UNIMA-val és a FESZ-szel együtt léptünk fel az NKA előadó-művészeti kollégium kuratóriuma ügyében, de csak egy jelöltünk került be: Gáspár Máté. A színházi terület többi kurátora a TT jelöltje lett. A kollégiumban résztvevő táncosoknál és zenészeknél az egyeztetés jobban sikerült.

A POSZT-ról - "Munkánk hatásfokával elégedetlenek vagyunk"

Egyik fontos téma a POSZT. A 2012-es fesztivál lebonyolításáról az egyeztetések most is zajlanak. Tudomásul kellett vennünk a finanszírozási körülményeket, a megváltozott tulajdonosi szerkezetet, vagyis azt, hogy a TT ugyanolyan részt kapott Pécs város tulajdonrészéből, mint amennyi az MSZT- nek volt.  Ennek következtében minden lépést, minden döntést folyamatosan egyeztetnünk kell a tulajdonos-társ képviselőivel.

Újra kell értékelni az igazgató-választásoknál felálló szakmai kuratóriumokhoz való viszonyunkat. Mivel a jelenlegi törvény szerint a Színházi Bizottság kéri fel a kuratórium tagjait, már kevésbé nevezhetők szakmainak, akkor sem, ha egy-két megbecsült szakember is részt vesz a döntési folyamatban. Mivel a Bizottság a miniszter által felkért tagokból áll, az általuk küldött delegáltak döntései mellett az MSZT nem tud minden esetben fenntartás nélkül kiállni.

El kell mondanunk azt is, hogy mennyit dolgozunk. Az elnökség két-háromhetente összeül – de munkánk hatásfokával elégedetlenek vagyunk. Keserűen kell megállapítani, hogy ebben az erőfölénnyel operáló rendszerben nehéz szakmai szempontból is megnyugtató eredményt elérni.

Meg kell emlékeznünk azokról, akik az elmúlt közgyűlés óta eltávoztak közülünk. A teljesség igénye nélkül említődjék meg Lengyel Pál, aki az elnökség tagja volt, Garas Dezső és Pintér Tamás neve.

A NEÉTről

Novák János a Színházi Bizottság tagjaként elmondta, hogy folyamatosan konzultál a Társaság elnökségével és igazgató kollégáival. Ő helyzeténél fogva a budapesti színházakat és a bábszínházakat képviseli a Bizottságban. Munkájuk első része a regisztrációval és a NEÉT múlt heti, a regisztrációt is megtárgyaló összejövetelével lezárult. A kuratóriumokkal kapcsolatban a kritikákhoz hozzá kell tenni, hogy a szakmában általános kedvetlenség uralkodik, s nagyon sokan nem vállalják az ilyen jellegű felkéréseket.

Asbóth Anikó a NEÉT tagjaként számolt be arról, hogy a szakmai szervezetek által delegált testület a színházak besorolásával és a művésznyugdíjakkal foglalkozott. A besorolást tekintve két kivétellel elfogadta a SZB javaslatát (az Operettszínházat a nemzeti intézmények közé javasolta, míg az Experidance esetében nem javasolta a kiemelt intézményi státuszt). Alapvető probléma az, hogy a kategóriákhoz nem rendelődik semmi konkrét támogatási összeg. Csupán a szakirányú végzettség aránya van meghatározva, illetve a kiemelteknél egy 10 fős művészi munkakörben lévő, kvázi állandó társulat. A művésznyugdíjnál minden egyes területen javaslatot tesznek a reális megoldásra. Színészek esetében 32 év, kötelező munkaviszonyt javasolnak. A minisztérium részéről Hammerstein Judittal tartják a kapcsolatot.

Újra a POSZT-ról - A fele-fele alapú gondolkodásról

Ezután a jelenlévők hosszasan tárgyalták a POSZT vitás kérdéseit. Sok hozzászólás mutatott rá arra, hogy a kompromisszumokat kereső egyezkedés, a fele-fele alapú gondolkodás nyilvánvaló kontraszelekcióhoz és színvonalcsökkenéshez vezet, és ez politikai hovatartozás nélkül káros az egész magyar színházi szakmára. Felmerült az idei versenyprogramról megfogalmazott hiányérzet okán, hogy írásban kellene összefoglalni és nyilvánossá tenni a válogatás szempontjait, a követendő irányelveket. Ahelyett, hogy a függetlenekre is kötelező kvótát írnánk elő, jobban kellene hangsúlyozni, hogy alapvetően nincsen műfaji megkötés. Eddig sosem fordult elő, hogy egy beválogatott előadás azért maradt volna ki a versenyprogramból, mert nem felelt meg a kiírás feltételeinek. A szakmai vitákkal kapcsolatban elhangzott, hogy a TT kérésére a POSZT szervezői felajánlották a versenyprogramban szereplő színházaknak, hogy saját maguk döntsenek az előadás utáni szakmai beszélgetésről, vagy a POSZT-ra bízzák, hogy az eddigiekhez hasonlóan szervezze meg azt.

Novák Eszter lehetne a Társaság szóvivője

Ascher Tamás felvetette, hogy szükség volna a Színházi Társaságban egy szóvivőre, aki erőteljesebben tudja artikulálni a Társaság szándékait, céljait. Novák Esztert javasolta erre a feladatra. Tompa Andrea kérdezett a tagtoborzásról, ennek szükségességét mindenki elismerte.

"Erősíteni kell a kommunikációt"

Vita folyt arról, hogy tisztáznunk kell: a különböző színházi szakterületek és az egész szakma érdekeinek képviseletét miként tudjuk a legjobban ellátni. Hogyan tudnánk elérni, hogy markánsabban és eredményesebben nyilvánítsunk véleményt, de ez ne felesleges, és leghatározottabb szándékunk ellenére politikai színezetű harcot, hanem megnyugtató egyezségeket eredményezzen. Ezt sok körülmény, a módosított törvény és az erőfölény arroganciája is megnehezíti. Erősíteni kell a kommunikációt. Állandóan tájékoztatni kell a tagszervezeteket, hogy milyen tárgyalások folynak, s egyeztetni kell velük is. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy nem szabad elveszni a szakmaiságnak, aminek feltétele a szakmai szervezetek közti folyamatos egyeztetés. A budapesti színigazgatók szakmai szervezete január végén felbomlott, ami nagy veszteség, de ebben a helyzetben még fontosabb az összefogás.
 A jelenlévők az elnökség beszámolóját a kiegészítésekkel, megjegyzésekkel egyhangúlag elfogadták.

A Társaság gazdálkodásáról

A Jogi és Gazdasági Bizottság részéről Herczeg Tamás ismertette a Magyar Színházi Társaság elmúlt évi gazdasági beszámolóját, illetve az ez évi gazdálkodási tervét. Kiemelte, hogy a Társaság titkársága maximálisan törekszik a takarékos működésre, ennek érdekében kisebb helyre költözött az épületen belül, és minimálisra csökkentette kiadásait. Aggodalmát fejezte ki az elmaradt tagdíjak miatt.

A jelenlévők a beszámolót egyhangúlag elfogadták.
 Herczeg Tamás javasolta, hogy az eddigi tagdíjfizetési módszert, amely a fenntartói támogatás függvénye volt, változtassuk meg, mivel több helyen az önkormányzat minimális mértékben támogatja csak a színházát. Javasolta, hogy helyette az elmúlt évi TAO 1%-a legyen a tagdíj, azt az eddigiekhez hasonlóan 600.000 Ft-ban maximálva. Rövid vita után a jelenlévők a javaslatot 1 tartózkodással elfogadták.
 Következő napirendként a megüresedett elnökségi helyekre választott a Közgyűlés új tagokat. Az alapszabály értelmében az Elnökség tagjait az egyes tagszervezetek delegálják és a Közgyűlésnek csak megerősítési joga van, nyílt szavazás útján. A bábszínházak új delegáltja Székely Andrea. A budapesti színházakat Puskás Tamás képviseli ezentúl az Elnökségben.

A Közgyűlés a delegáltakat egyhangúlag elfogadta.
 A Közgyűlés végén Csizmadia Tibor elmondta: az elhangzott vita és a megfogalmazott problémák alapján az Elnökség egyik legfontosabb feladata, hogy kiadjon egy „küldetési nyilatkozatot”, ami rövid és hosszabbtávú stratégiát és alapelveket fogalmaz meg.

Végül megköszönte a megjelenést és a Közgyűlést bezárta.

A Magyar Színházi Társaság költségvetése

süti beállítások módosítása