Koltai Tamás: Második Kádár-korszakot élünk

A 12. POSZT-on együtt zsűrizett Kerényi Imre rendező és Koltai Tamás kritikus. Közös interjúra kérte őket a Népszabadság. Koltai Tamás vállalta, Kerényi Imre elutasította a lehetőséget. Külön-külön azonban találkoztak Szemere Katalinnal és meséltek arról, hogyan látják a POSZT-ot és a magyar színház helyzetét. Koltai Tamás előzőleg a Klubrádióban is véleményt mondott. Lap- és "rádiószemle".

“Hét év után először akartam itt lenni, szörnyű helyzetben van a színház, a POSZT alkalom beszélni róla. Ehelyett a szőnyeg alá söpörték a problémákat. (…) Sokáig úgy tűnt, nem engednek be, kellemetlen embernek számítok, aki túl sokat bírál. Végül rájöttek, hogy így jobban jönnek ki a dologból. Kerényivel a zsűrizés éjszakáján elfogadtuk egymás véleményét, néha még egyet is értettünk. Például a Szentivánéji álom pozitív megítélésében. Abban is, hogy a debreceni Scapin nem jó. Purcarete a kedvencem, de ezt az előadást összecsapta. A román színészek jobban értik a színházi nyelvét” – fogalmazott Koltai Tamás a Népszabadságnak.

Arról, hogy a válogatás egyezett-e az ízlésével, elmondta ez nem ízlés kérdése, a válogatás szisztémáját és a válogatók kiválasztását vitatja. “Az előzsűriben konszenzuálisan elismert színházi tekintélyeknek kell lenniük, a „friss szem” és a „rácsodálkozó tekintet” nem pótolja a megalapozottságot és a tájékozottságot. Egy fesztiválra az extrákat kell hívni, nem a banális középszert, amilyen a veszprémi előadás, Az értelem és érzelem” – mondta Koltai, aki a szombathelyi Szentivánéjit, a Radnótis Vágyvillamost és a Bányavirágot méltatta.

“A szakmai beszélgetéseken opponensnek most is voltak, de volt, aki azt is megjegyezte: ne nevezzék őt opponensnek. Úgy látszik ez a szó is valahol degradáló, úgyhogy a színházaknak megadták a lehetőséget, hogy maguk jelöljék ki az opponenseiket, pontosabban a vitázóikat. Voltak akik éltek ezzel, voltak akik nem, de végülis nem illett vitázni, így sok vita az elején unalomba fulladt” – nyilatkozta a Klubrádiónak Koltai, aki összességében az évadot gyengének, “biztonságinak” tartja.

“Második Kádár-korszakot élünk, rosszabb kivitelben. Az elsőben „fű alatt” egységesebben opponálta a szakma a rendszert, és igyekezett kijátszani. Most a politikai klientúra megosztja, jobb- és baloldalra választja szét a szakmát. Vidnyánszky Attila és Kerényi Imre nyilvánosan kijelenti: eddig a balliberálisok voltak nyeregben, most jön a jobboldal, a baloldalnak meg a hét szűk esztendő. Ilyen a világon nincs, egyedül nálunk. Az ántivilágban is voltak politikai kinevezettek, de azért ennyire nyíltan nem manipulálták a pályázatokat. Ha van két jelentékeny színház a Teátrumi Társaság tagjai között, a kecskeméti és a debreceni, akkor kinek jutna eszébe „jobboldalinak” nevezni őket?” – vetette fel Koltai Tamás, aki szerint nincs jobboldali színház.

“Azért jobboldaliak, mert többnyire a jobboldal klientúrájához tartozók juthatnak színházvezetéshez” – magyarázta Koltai, aki szerint bizonyos témákat, konfliktusokat, drámai ideákat senki nem mer a színházban megfogalmazni, születniük kellene korérzékeny előadásoknak. Úgy látja, mivel a független szcénában láthatunk ilyen produkciókat, a politikai és a szakmai önkény a megszüntetésére játszik. “A kőszínházak viszont „igényt elégítenek ki”, félnek a fenntartótól, az egyre igénytelenebb közönségtől, amelynek fokozatos romlásában maguk is vétkesek, és érthető okokból a túlélésükért küzdenek. Inkább meg sem fogalmazzák az evidens szakmai igényeket, elvárásokat, követeléseket. A POSZT kiváló alkalom lett volna, ha elhívják a kultúrpolitikai vezetőket” – vélte Koltai Tamás kritikus, a Színház című lap főszerkesztője.

“Amikor az új miniszter, Balog Zoltán azt mondja, hogy a Nemzeti Színházban irányváltásra van szükség, akkor azt kérdezem, mitől lett ilyen hirtelen a kultúra szakértője? Ki jogosította fel a verdiktre? Legföljebb arra jogosult, hogy megkérdezze, szükség van-e irányváltásra” – tette hozzá Koltai.

A teljes interjút itt olvashatják.

A Klubrádió beszélgetését itt meghallgathatják.